Az Európai Unió országainak gazdasági konvergenciája
A kölcsönös átváltási árfolyamok ingadozásának korlátai
A harmadik szakasz kezdetével az EBU megalakulása a központi bankok európai rendszerére átruházott monetáris politika kialakításának és nyomon követésének hatáskörébe került, a főhatóság pedig az Európai Központi Bankhoz jutott.
Az EKB funkciói ugyanazok, mint bármelyik másik központi bank esetében, de nem egy államra, hanem egy országcsoportra vonatkoznak. Közülük:
Az EU monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása;
valutaügyletek végrehajtása;
az EU-tagállamok hivatalos devizatartalékainak tárolása és kezelése (míg egyes devizatartalékok - "mérlegek" - továbbra is a részt vevő országok kormányainak rendelkezésére állnak);
a fizetési rendszer normális működésének biztosítása.
A monetáris politika végrehajtása során az EKB ilyen eszközöket használ:
nyílt piaci műveletek;
napi hitelek (éjszakai hitelek);
a kötelező tartalékráta szabályozása.
Az EKB az inflációs ellenõrzési rendszert használja, bár az egész benchmark mellett monetáris célt is felállít.
Az egységes európai valuta bevezetésének alapvető hiányosságai között az eurót az alábbiak szerint osztják szét:
a politikai feszültség növekedése az EU-ban;
a részt vevő országok gazdasági és pénzügyi rendszereinek magas szintű kölcsönös függősége;
az európai országok és az Egyesült Államok közötti politikai konfliktusok növekedése.
Az euró bevezetésének fő előnyei a következők:
a csere költségeinek csökkentése;
az amerikai dollárért folyó versenyt a devizapiacokon;
az "általános piac" határain belüli fokozott verseny;
Európa versenyképes helyzetének megerősítése a világban;
a devizakockázatok szintjének csökkentése;
az EU belső kereskedelmének fokozása.
A jelenlegi szakaszban meg lehet jegyezni az EU bővítésének Ukrajnára gyakorolt politikai következményeit:
az EU fokozott támogatása Ukrajnában a demokratikus és gazdasági reformok érdekében;
az EU és Ukrajna közötti politikai párbeszéd bővítése és elmélyítése, valamint a nemzetközi biztonság és stabilitás területén folytatott együttműködés;
a kapcsolatok jelenlegi jogi keretének felülvizsgálata és korszerűsítése. Az egyik lehetséges lehetőség - az Ukrajna és az EU társulási megállapodás megkötése.
Másfelől az EU bővítése nemkívánatos következményekkel járhat hazánk számára. Ezek a következők:
a balti országokba irányuló ukrán kivitel csökkenése;
az ukrán versenyhelyzet romlása néhány közép-technológiai terméknek az EU bővítése eredményeként történő kivitelében;
a nem tarifális korlátozások bevezetése az új uniós tagokkal, egészségügyi, műszaki, növény-egészségügyi, állat-egészségügyi ellenőrzések;
az új tagországok hagyományos piacának elvesztése;
az ukrán és a tagjelölt országok közötti rendszeres közlekedési kapcsolatok megszervezésének nehézségei;
a tagjelölt országok területére belépő járművek műszaki állapotának növelése;
A munkaerő Ukrajnából az új EU-tagállamok munkaerőpiacához való hozzáférésének korlátozása.