A személy válsághelyzetének a szakmai tevékenység által okozott diagnózisa
Részletes információk a munkáról
Kivonat a munkából
1. A válsághelyzetek kialakulásának fő okai
A válság személyes államok elsősorban az érzelmi részvételhez kapcsolódnak a szakmai tevékenységekben.
Végén a huszadik század nagy az érdeklődés a kutatók az úgynevezett jelenség „érzelmi kiégés”, mint egy bizonyos típusú foglalkozás krónikus állapot emberek dolgoznak emberekkel (tanárok, pszichológusok, pszichiáterek, lelkészek, jogászok, és mások.).
Az „érzelmi kiégés” lépett amerikai pszichiáter HJ. Freudenberg (1974) jellemzésére pszichés állapota egészséges emberek az intenzív és szoros kapcsolatot az ügyfelekkel, a betegek a emocionális légkörben a kérdést a szakmai segítséget. Eredetileg ezt a kifejezést a kimerültség állapota, a személyes haszontalanság érzésével határozta meg. Ezután a jelenség a „érzelmi kiégés” részletezi, aminek következtében állt ki szindróma Pelman B. és E. Hartman, foglalta össze a sok meghatározása „kiégés”, amely három fő részből áll: az érzelmi vagy fizikai kimerültség, deperszonalizáció és csökkent a munka termelékenysége.
Az érzelmi kimerülés az érzelmi túlterhelés és az üresség érzésében, az érzelmi erőforrások kimerülésében nyilvánul meg. Egy személy úgy érzi, hogy nem engedheti meg magát ugyanolyan lelkesedéssel és vágyakozással, mint korábban.
A depersonalizáció az emberekkel való közömbös és sőt negatív hozzáállás megjelenésével jár együtt a munkahelyre. A velük való kapcsolattartás formális, személytelen; a felmerülő negatív attitűdök kezdetben látens jellegűek és belső absztinencia-irritációban nyilvánulnak meg, amely végül felbomlik és konfliktusokhoz vezet. Hasonló feltételeket tartanak olyan zárt munkatársaknál, amelyek hosszú ideje közös munkát végeztek (legfeljebb hat hónapig).
A csökkent munkaképesség és a termelékenység a kompetenciájuk önbecsülésének csökkenésével, az önelégtelenséggel, önmagukkal szembeni negatív magatartással csökkent. Tekintsük azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják az egyén szakmai deformációját.
Egy személy szakszerű deformációja egy személy tulajdonságainak megváltozása (az észlelés sztereotípiái, értékorientáltságok, karakter, kommunikációs módok és magatartás), amely a szakmai tevékenység gyakorlásának hatására következik be. Professzionális személyiségtípus alakult ki, amely szakszerű zsargonban, magatartásformákban, fizikai formában nyilvánulhat meg.
A személyiség alakulása a szakmai tevékenység eredményeképpen a pszicho-érzelmi személyes tulajdonságoktól függ.
Az "érzelmi kiégés" három fő tényező játszik szerepet: személyes, szerep és szervezeti.
1. A válsághelyzetek kialakulásának fő okai 5
2. A dolgozók válságainak diagnosztizálása 8
2.1. A professzionális pszichodiagnosztika módszerei 8
2.2. Optimális diagnosztikai módszerek a munka pszichológiájában 10
Hivatkozások 19