A rétegződés mérése - a társadalom társadalmi rétegződése
A rétegződés alapvető tulajdonsága az állapotok közötti távolság egyenlőtlensége. Négy mérési irányítója van, vagy koordináta tengelyeket. Mindegyik függőlegesen és egymás mellett helyezkedik el:
A bevételt rubelben vagy dollárban mérik, amelyet egy különálló személy (egyéni jövedelem) vagy család (családi jövedelem) kap egy bizonyos időtartamra, mondjuk egy hónapra vagy egy évre.
A koordináta-tengelyen egyenlő egyenlőtlenségeket állítunk be, például akár 5000 $ -tól 5001-től 10 000-ig a 10001-től 15 000 dollárig, és így tovább. akár 75000 dollár vagy annál magasabb.
Az oktatást az állami vagy magániskolában vagy egyetemen végzett tanulmányok számával mérik.
Mondjuk, az általános iskola 4 év, hiányos közép - 9 év, teljes átlag - 11, főiskola - 4 év, egyetem - 5 év, posztgraduális tanulmány - 3 év, doktori fokozat - 3 év. Így a professzor mögötte több mint húsz éves formális oktatásban van, és a vízvezeték-szerelőnek nincsen nyolc.
a hatalom mértéke az Ön által hozott döntés által érintett emberek száma (a hatalom képes arra, hogy akaratát vagy döntéseit másokra bízza, vágyuktól függetlenül).
Az orosz elnök döntései 150 millió emberre terjednek ki (függetlenül attól, hogy végrehajtanak-e - egy másik kérdés, bár a hatalom kérdése), és az elöljáró döntései - 7-10 emberre. A három rétegződési skálának - a jövedelemnek, az oktatásnak és a hatalomnak - meglehetősen objektív mértékegységei vannak: dollárok, évek, emberek. A Prestige ezen a tartományon kívül áll, mivel szubjektív indikátor.
A Prestige a közvéleményben kialakult státusz tiszteletben tartása.
1947 óta az Egyesült Államok Nemzeti Nyilvános Tudományos Kutatóközpontja rendszeres felmérést végez a hétköznapi amerikaiak által kiválasztott országos mintában annak érdekében, hogy meghatározza a különböző szakmák közcélú presztízseit. A válaszadóknak fel kell kérniük a 90 foglalkozás (foglalkozási osztályok) mindegyikének értékelését 5 pontos skálán: kiváló (mindenekelőtt) jó, átlagos, valamivel rosszabb az átlagnál, a legrosszabb foglalkozás. A II. Lista gyakorlatilag a legfelsőbb bíró, a miniszter és az orvos összes tanóráját a vízvezeték-szerelőhöz és a háztájihoz kapta. Az egyes foglalkozások átlagának kiszámításánál a szociológusok pontokban nyilvános értékelést kaptak az egyes munkaterületek presztízséről. Miután a legelismertebbektől a legelismertebbekig hierarchikus sorrendbe építették őket, megkapták a minősítést vagy a szakmai presztízs skáláját. Sajnos hazánkban soha nem voltak időszakos reprezentatív közvélemény-kutatások a lakosság körében a szakmai presztízsről. Ezért szükség van az amerikai adatok felhasználására (lásd a táblázatot).
A különböző évekre vonatkozó adatok összehasonlítása (1949, 1964, 1972, 1982) a presztízs skála stabilitását mutatja. Az évek során a legnagyobb, átlagos és legkevésbé presztízzttel azonos osztályt használtak. Egy ügyvéd, orvos, tanár, tudós, bankár, pilóta, mérnök folyamatosan magas pontszámot kapott. A skála helyzete jelentéktelenül megváltozott: 1964-ben az orvos második helyen állt, 1982-ben pedig - az első helyen - a miniszter a 10. és a 11. helyet foglalta el.
Ha a skála felső részét a kreatív, szellemi munka képviselői foglalják el, az alsó részt egy túlnyomórészt fizikailag alacsonyan képzett: vezető, hegesztő, ács, vízvezeték-szerelő, háztartásfiók képviselői képviselik. Ők a legkevésbé tisztelt állapotban vannak. Azok az emberek, akik ugyanazon pozíciókat foglalják el négy rétegződési dimenzióban, egy réteg.
Minden egyes státusra vagy egyénre bármilyen helyet találhat.
Egy klasszikus példa a rendőr és a főiskolai professzor összehasonlítása. Az oktatás és a presztízs skáláján a professzor a rendőr fölött áll, a jövedelem és hatalom mérlegén pedig a rendőr a professzor felett áll. Valójában a professzor ereje kevésbé, a jövedelem valamivel alacsonyabb, mint a rendőré, de a professzor több presztízsével és évekig tartó képzéssel rendelkezik. Mindkét pontot meg kell jegyezni minden egyes skála esetében, és összekötni őket a sorokkal, rétegződési profilt kapunk.
Minden skálát külön lehet tekinteni és független koncepcióval jelölni.
A szociológiában a rétegződés három alapvető típusa különböztethető meg:
és sok nem alapvető, például a kulturális beszéd és az életkor.