A kreatív kollektív gazdálkodás sajátossága a kultúra és a művészet vállalkozásában
A kreatív kollektív gazdálkodás sajátossága a kultúra és a művészet vállalkozásában
A kreatív kollektív, mint szervezett munkavállalói csoportnak számos sajátossága van:
· Az egész csapat kreativitása közvetlenül függ az egyes résztvevők kreatív tevékenységének tevékenységétől és sikerétől;
• a kreatív kollektivitás dualizmusa, amely abból áll, hogy a kreativitás individualizálást igényel, míg a kollektív egységet;
· A kreatív csapat vezetője egyesíti a formális és az informális vezető szerepét.
A vezető aktív, kreatív ember. Ő a résztvevők mindennapi életének szervezője. Az érdekek felébresztése érdekében a résztvevők maguk számára vezethetnek csak olyan embert, akinek fejlett akarata van, ahol a személyes tevékenység döntő helyet kap. A kreatív csapat vezetése arra kötelezi a vezetőt, hogy leleményes, okos, kitartó, készen áll minden helyzet önálló megoldására. A vezető szakmai tulajdonságai önkontroll és önkontroll.
Hagyományosan az irányítási folyamat öt szakaszra oszlik: tervezés, szervezet, vezetés, motiváció és ellenőrzés. E divízió szerint meg lehet határozni a vezető tevékenység fő funkcióit:
1. stratégiai (tervezés);
2. az igazgatási (szervezet);
Azonban a kreatív csapat vezetőjének tevékenységének sajátosságai alapján a következő funkciók különböztethetők meg:
A kreatív kollektív vezető vezetője humánus funkciója az alkotói folyamathoz univerzális értékeket teremt, teremt az emberi képességek és tehetségek fejlődésének feltételeit, az együttmûködés, az egyenlõség, az igazságosság, az emberiség együttmûködésének erõsítését szolgálja.
A humanista funkció megvalósítása egyesíti az egyén szocializációjának és individualizációjának ellentétes, de szorosan összefüggő folyamatait. A társadalmi kapcsolatok tapasztalatainak megszerzése a szabadidős tevékenységekben és a kommunikációban egyéni szinten történik, amikor a közélet normái és szabályai személyes tulajdonságokké válnak.
A vezető kommunikációs funkciója elsősorban a résztvevőkkel, kollégákkal, iskolai tanárokkal, a termelési ágazat képviselőivel való kommunikáció elsődleges szükségességének felel meg, különösen mivel a kulturális intézményekben folyó munkafolyamat állandó kölcsönhatás, információcsere az érdekelt felek között.
A függetlenség kialakításának, a kreatív foglalkozások aktivitásának módjait problem-heurisztikus módszernek nevezték. Az autonómia és az aktivitás több szintjének elismeréséből, valamint a munka szekvenciális áttételének magasabb szintekhez való igazításának sajátosságaiból indul ki.
1 szint. A fej megfogalmazza és megoldja a problémát. Az alkalmazott megemlíti a határozat megfogalmazását és menetét.
2 szint. A fej meghatároz egy feladatot vagy problémát, feltételeket fogalmaz meg, bemutatja az összes lehetséges megoldást, és javasolja a leghatékonyabb megoldást.
3 szint. A vezető csak problémát vagy feladatot jelez. A munkavállalókat arra ösztönzik, hogy alaposan kivizsgálják és megoldják.
4 szint. A résztvevőnek feladata, hogy magát a problémát megvizsgálja, megfogalmazza és megoldja.
A kreatív tevékenység fejlődésével kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet a tevékenység indítékainak kérdésére. A résztvevők a legnagyobb tevékenységet mutatják azokban az esetekben, amikor az osztályok és feladatok nem csak érdekesek vagy kíváncsiak, hanem értékesek más emberek és a társadalom számára is.
A vezetés stílusa egy módszer, olyan módszerrendszer, amely befolyásolja az alárendeltek vezetőjét. A szervezet hatékony munkájának egyik legfontosabb tényezője, a munkavállalók és a kollektív lehetőségek lehetőségeinek teljes megvalósítása. A legtöbb kutató azonosítja a következő vezetési stílusokat:
Demokrata stílus (kollégium);
* Liberális stílus (ragadozó vagy anarchikus).
A demokratikus kormányzási stílust a vezetők és a helyettesek, a fej és az alárendeltek közötti hatáskörök, kezdeményezések és felelősségek megoszlása jellemzi. A demokratikus stílus vezetője érdekli a kollektív véleményét a fontos termelési kérdésekről, kollegiális döntéseket hoz. A csapat tagjai rendszeresen és időben tájékoztatást kapnak róluk fontos kérdésekről. Az alárendeltekkel való kommunikáció kérések, kívánságok, ajánlások, tanácsadás, bátorítás a minőségi és működési munkák formájában történik, kedvesen és udvariasan; megrendelések szükségesek. A vezető kedvező pszichológiai klímát serkenti a csapatban, védi az alárendeltek érdekeit.
A menedzsment liberális stílusát a vezetõ aktív részvételének hiánya jellemzi a csapat irányításában. Az ilyen vezető a felső vezetés irányítását várja, vagy a csapat befolyása alatt áll. Ő inkább nem kockáztatja, elhalasztja a sürgős konfliktusok megoldását, csökkenti személyes felelősségét. A munka önmagában indul, ritkán irányítja. Ez a vezetési stílus előnyösebb a kreatív csapatokban, ahol a munkavállalók megkülönböztetik függetlenségüket és kreatív egyéniségüket.
Tehát a kreatív csoportnak saját tulajdonságai vannak, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a csapat vezetője olyan személy, aki vezeti a csapatot. A kreatív emberek irányítási tevékenysége specifikus, ezért számos további funkciót (humanista, kommunikációs, informatikai, oktatási) is tartalmaz. A vezető számára különösen értékes a csapatmenedzsment megfelelő stílusának megválasztása. Az egyik vagy másik mód, a legnagyobb mértékben a vezetõ szakmában, a személyes fejlõdés elengedhetetlen feltétel a szakmaiság eléréséhez.