A közgyűlés a vállalatirányítás legfőbb testülete a vállalatirányítási rendszer
A közgyűlés a társaság legfelsőbb irányító testülete. A részvényesek közgyűlése rendkívül fontos, mivel a társaság a találkozón lehetőséget kap arra, hogy tájékoztassa részvényeseit tevékenységéről, eredményeiről és terveiről, hogy bevonja a részvényeseket a vállalat tevékenységének legfontosabb kérdéseire. A közgyűlés is fontos a részvényesek számára, mivel a találkozón valóban lehetőségük nyílik arra, hogy információt szerezzenek a társadalom tevékenységéről, és gyakorolják részvételi jogukat a társadalom irányításában.
A Társaság évente köteles éves rendes közgyűlést tartani. Ez a részvénytársaság alapító okiratában meghatározott feltételek szerint történik, de legkorábban kettő, de legkésőbb hat hónappal a pénzügyi év végét követően.
Éves rendes közgyűlés
Az éves közgyűlésen a következő kérdések kerülnek megoldásra, amelyek az éves rendezvény kizárólagos hatáskörébe tartoznak:
- az igazgatóság megválasztása (felügyelő bizottság);
- a társaság könyvvizsgálójának jóváhagyása;
- a társaság könyvvizsgálói bizottságának (könyvvizsgáló) megválasztása.
Az utolsó két kérdés - jóváhagyás egy könyvvizsgáló és megválasztását az Audit Bizottság (auditor) - nem lehet megoldani az egyes évi rendes közgyűlés, mivel a szerződést a könyvvizsgálóval lehet következtetni, hosszabb ideig, mint egy év, ugyanúgy, és az ellenőrző bizottság (auditor) választható bármely időszakra nagyobb, mint egy évben.
A közgyűlés hatáskörébe tartozó bármely egyéb ügyben az éves közgyűlés dönthet.
Rendkívüli közgyűlés
Az éves közgyűlésen kívül tartott találkozók rendkívüliek. A rendkívüli közgyűlés által tartott igazgatósági alapján saját igazgatótanácsának a kezdeményezés, kérésére az Audit Bizottság (auditor), a társaság könyvvizsgálója, valamint a részvényes (részvényesek) a tulajdonában nem kevesebb, mint 10% -át a részvényeket a Társaság napján a kérelem .
A kérelem alapján hívjon össze rendkívüli közgyűlését a fent említett személyek igazgatósági határozatot fogadott el, hogy hívja vagy megtagadják, hogy hívjon össze rendkívüli közgyűlésén a részvényesek. A rendkívüli közgyűlés összehívására vonatkozó elutasító okok listája kimerítő jellegű, és a 6. cikkely 6. pontjában szerepel. A JSC törvény 55. cikke. Az igazgatótanács határozata, hogy megtagadja a rendkívüli közgyűlés összehívását, fellebbezhet a bírósághoz.
A közgyűlések megtartásának formái
A közgyűlésen a részvényesek közös jelenléte formájában kerül sor a napirenden lévő kérdések megvitatására, valamint a szavazásra bocsátott kérdésekről és a közgyűlésről a hiányzó szavazás formájában. A közgyűlésen, amelyet a távolmaradók szavazásánál tartanak, nem lehet döntéseket hozni olyan kérdésekben, amelyek a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak. A közgyűlés ismétlődő közgyűlését nem szavazhatják meg a közgyűlésen (szavazásonként), ahelyett, hogy a közgyűlésen közös jelenlétben kellett volna tartani.
A közgyűlés napirendjére tűző szavazást a távollétként történő szavazás formájában csak szavazati joggal rendelkező szavazatok végzik.
A közgyűlés lebonyolítási eljárásának ésszerű esélyegyenlőségének biztosítása az ülésen jelen lévő valamennyi személy számára, hogy kifejtse véleményét, és kérdéseket tegyen fel érdeklődésükre.
A közgyűlés határozatképes, ha a részvényesek több mint fele rendelkeznek a társaság szavazati joggal rendelkező részvényeinek szavazati jogával. A közgyűlésen való részvételre regisztrált részvényesek és a közgyűlés napját megelőző két nappal a részvénytulajdonosok, akik szavazati jogot kapnak, úgy tekintik, hogy részt vettek. A közgyűlésen résztvevők nyilvántartásba vételének eljárását javasolni kell a részvényesi közgyűlés statútumában.
Meghatalmazás hiányában a részvényesek új közgyűlésének időpontját hirdetik. Ugyanakkor az új közgyűlés napirendje nem változhat.
A részvényesek megismételt közgyűlése támogatható abban az esetben, ha a részvényesek legalább a szavazati joggal rendelkező részvények szavazati jogának legalább 30% -ával rendelkeznek. A társaságok alapszabálya, amelyekben a 500 ezer feletti részvényesek száma kisebb kvótát írhat elő (például a társaság szavazati jogú szavazati jogainak 20% -át).