Szóbeli beszéd kommunikáció, írás-beszéd kommunikáció, eszközmeghallgatás

Szóbeli beszéd kommunikációs eszköz

A szóbeli beszéd még mindig a kommunikáció legáltalánosabb módja.

A szóbeli beszédhez kapcsolódó nagyon fontos képesség a hallgatók figyelmének a megtartása. Ebben a fontos szerepet játszik a vizuális kapcsolat. A közönséggel való vizuális kapcsolat hasznos, mivel lehetővé teszi a beszélő számára, hogy értékelje a hallgatók reakcióját. A leghatékonyabb, mint általában a személyes kommunikáció, vagyis a kommunikáció, amelyben két ember vesz részt. Tehát a politika sokáig ismeretes, hogy a választókkal folytatott személyes párbeszéd a választási kampányban a sikeres jelölt esélyeit növeli.

Írásos és szóbeli kommunikáció

Írásos beszéd: ez a beszéd grafikusan rögzített; elgondolható és korrigálható; ez jellemzi egyes nyelvi funkciók (túlsúlya könyv szókincs, a jelenléte az összetett mondatok, szigorú betartása szabályai nyelv hiánya extra-nyelvi elemek) [Reykovsky 1979: 278].

Az emberek ritkábban használják az írásos kommunikációt, mint a szóbeli kommunikáció. Az e-mail megjelenésével azonban az írásos kommunikáció jelentősége megnőtt.

Különbségek a írott és beszélt nyelv is abban a tényben rejlik, hogy a megértés, az említett rövid életű, a memóriában tárolt csak részben, és írásban lehet fenntartani sokáig [1984 Humboldt: 122].

Hallgatás a szóbeli kommunikáció eszközeként

Az életünkben való hallgatás nem kevésbé fontos, mint mondani: a halláson keresztül az ember a körülötte lévő összes információ mintegy 25% -át kapja.

Az emberek különféle célokra hallgatnak valamit. Először is, új szemantikai információkat akarnak kapni. Ez egy előadás, jelentés, rádió és televízió információ, egy üzleti partner meghallgatása stb. Gyakran hallgatnak és érzelmi, esztétikai információkat kapnak. Ilyen a költészet, a próza hallása.

A hallgatáshoz való hozzáférés az egyik legösszetettebb kommunikációs jelenség, amely közvetlenül kapcsolódik a kommunikáció kultúrájához.

Nem reflexív hallgatás nem mindig megfelelő, mert a csend a beleegyezés jele lehet. Jobb félbeszakítani a beszélgetőt, nyíltan fejezzük ki véleményét a félreértések elkerülése érdekében.

1. ne hallgasson figyelmet;

2. legyen fizikailag figyelmes;

3. Ne tégy úgy, mintha hallgat;

4. Adja meg a beszélõknek az idõt;

5. Ne szakítsa meg szükségtelenül a beszélgetőt;

6. ne hajtson elhamarkodott következtetéseket;

7. Ne legyen túlságosan érzékeny az érzelmi szavakra;

Kapcsolódó cikkek