Diaries - minstrel
C___________________________G
A hercegnőnek van egy kastélya, a tolvaj börtönben van
Am_________________________F
A tisztességes állampolgároknak házak kandallói vannak
C________________________________________G
És egy hóvihar is megcsikja az ablakokat
C_________________G
A hajléktalan macska azt álmodja,
Am________________________F
Ahhoz, hogy valaki meleg házba tegye,
C _____________________ G #___ G_____ C_____G
Kellemes állatként, vasra és simogatásra.
Egy hajléktalan kutya álmodik,
hogy valaki hívja őt
Mert túl nehéz húzni egyet
A kutya hűségének és a szeretetének betöltése
Annyira szörnyű, hogy énekelni akarok,
Mindezt sürgősen kell adni, csak hogy ismerjük meg
A hajléktalan énekes nem tudja, mit tegyen,
Túlmelegítettük a tetőt a melegben
És új tavasszal fog menni a tavasz kezdetével
És a hercegnő álmodik, hogy meneküljön a palotából,
Csak nagyon soha nem akarja felrobbantani apámat
És attól is fél, hogy háború lesz.
És a lovag talán van egy ház,
Csak ő már elfelejtette róla,
mert évek voltak azóta, hogy elindultam az úton
És fölötte egy sárkány repül az égen, és az arany álma a szürke hegyekben
Nos, ha nem a szürke hegyekben, akkor valahol máshol
A hercegnőnek van egy háza, és otthon egy macska van
Egy kalandos, egy lovagos kutya ment egy kampányra,
ígéretes, hogy tavasszal.
A küszöbön találkoznak egy hercegnővel és egy macskával
A hercegnő ballada minstrelje énekel
A kutya és a lovag kihívásaira tiszteletére.
Valaki álmodik, és valakinek van egy shizája,
És valaki a papban volt egy koponya, akinek tüze van a szemében,
De mindenkinek szüksége van valamire, és ez egy nagy titok.
És a sárkány repül a mennybe, és az arany álmát a szürke hegyekben
Bár biztosan tudja, hogy nem létezik a szürke hegyekben.
Ilet - Az ég felhõje
Am Em Am Em
Szépen felveszi a szavakat
C Em Am A
Eső esik egy csengő erdő közepén.
F Am F D
Csípős remegő íjszál.
G Em C D
Én vagyok az ég felhõje.
em
A szél az én dalom.
Törékeny torok, csengő nád
A remegő rohanok ujjai alatt.
Szürke ég, piercing sikoly.
Én vagyok a szél a síkságon.
A szél az én nevem.
Szív a tenger, örök surf,
A dallam, a szavak és a hang mérése.
Sotkan só és tengeri hab,
Én vagyok a szél a hullámokon.
A szél a zászlóm.
Am Em Am Em
És a lovak repülõ mocsarak, és a tánc éjszakai lángjai,
G D Am
És a meztelen kardok nevetése és a sas távoli tapsolása,
G D
És a mennyei felhők gondolkodó jégét,
Am Em
És minden szó, minden dal,
G D Am Em G
És minden, ami volt, és minden, ami lesz - nekem.
em
A szél a szárnyaim.
Az első éjszaka született dal,
Az első hajnalon született dal,
Életem, a dalom mindig hangzik.
Énekelj, csak hangtalan halálban.
A szél a szívem.
Иллет - Szeretet volt
G
A hajnal színes ruhájában
em
Hüvelyek - két szárny,
C
A mezőkön, az erdőkben
D
A hegyek mentén sétált,
G
A hajnal színes ruhájában,
D
Egy tábortűzben
em
A szárny lecsillapodik
C
A harmatfűből származó harmat
G
Az elmúlt évek és napok
D
A városok nyüzsgésében,
em
Tavasszal, a háborúban
G
Séta a világ szerelmére.
Mezítláb a tarló felett
Igen, éles köveken
Forró a hő
Város négyzetek,
A kurvák és a tolvajok,
Múlt hamis imák,
Illett - Ma nem lesz éjszaka
Mit kérdeztek meg, hogy bebizonyítsam, hogy nem ló vagyok? Kérem, nem vagyok ló. És tudod. És ha nem tudod, akkor idióta vagy. (C)
G D
Ma nem lesz éjszaka
Em C D
a fehér tornyok városa fölött
G D
szétszórva szárnyakat az égen
Em C D
hidat a naplementétől napnyugtáig
többet
Ilet - Elfelejtett Istenek
Csak itt van az a férfi, aki repült a sárkán, nem élhet a palota ritualok szerint. A szorongás feszültsége. (C)
Am Em Am F G
Hallani, hallani, elfelejteni az isteneket,
Am Em Am F G
Aki lángoló körben táncol,
Dm Am Dm Em
Krónikás acél forró vérrel,
F G Am Em Am
A megszáradt ajkak égése az imádságban!
C G C F G
Hallani, hallani, elfelejteni az isteneket,
C G C F G
Az, aki telihold éjszaka hív
Dm Am Dm Em
Egy szent csésze pihenés a kezed tenyerében,
Em G Am Em Am
Égő fürtök leesése a vállán!
többet
Ilet - Ősi istenek
Am C G Am
A patak alatt a sztyeppek a tollfű szőnyegét dobják.
Am C G Am
Fogja a halottakat a jó kezekben a földön.
Dm C G Am
Ott, az úton - a hűtött tüzek hamu.
Dm C G Am
Az ókori Istenek emlékeznek az elfeledett vérre.
Látjuk a jövő kőzetet a tenyerünken.
Szürke lovak, szürke fárasztó penge.
Ott, egy furcsa örvény szélén
Az ősi istenek a miénkben nevetnek a véren.
Ott, a naplementek után - arcok, évek, városok.
A Damned boldogsága az a mód, ahogy mindig hívják.
Csupán néhány embert melegítenek egy csillag.
Az ókori Istenek voltak és mindig is lesznek.
Az idős korongok kerekei csikorganak.
Valami vissza fog térni, valami - olvad, mint egy álom.
Szorongás. A szárny jelei a szárnyon.
Az ősi istenek velünk járnak a földön.
A patak alatt a sztyeppek a tollfű szőnyegét dobják.
Azok, akiket megöltek, újra felszabadulnak a földön.
Az ókori szarvok ismét csengenek
Ősi Istenek - Hit, Remény, Szerelem!
Ilet - A dal a jelekről
Am Em
Kinyitották az égboltot,
Am Em
Zlatom chervonnym varrás ragyogott,
Am Em
A páncél és a sisak égett, mint a láng,
Dm Em Am
Ugatásgátló kutyák és lovak,
C G
Elhozták nekik a tálat,
C G
Feleségek, jó szerencsét kívánva,
Dm Am
A cső harcosai trombitálnak,
Dm Em Am
A hajnal pedig elpirult az égen.
C G
A lovak száguldottak, a láncos üzenetek csengtek,
C G
Arany arany pajzsok ragyogtak,
Dm Am
Büszkén fényes bannerek reyali -
Dm Em Am
Így a hercegek csatába ugrott.
A fehér kislány kijött az erdőből,
A bal kezemmel az út mellett álltam,
Fehér ruha vörös hímzéssel,
Ahogy a vér elfutott a sebből.
Az éjfél szele rohant,
Hideg, mint az acél csókja,
Fehér doe fehér porral
Fehér kutyák vezették a vörös eurát.
A fekete lány a terepen táncolt,
Fekete zsinór a vállukra esett,
A fekete lány suttogott valamit
És az őrült beszédek sötétek voltak,
Fekete égboltok sikoltoztak az égen,
A farkasok a fekete erdő fölött üvöltöttek,
A fekete tóban tükröződik
Napközben egy hibás hónap.
A fordon lévő piros lány,
A ruha vörösebb, mint a vér,
A piros női ingek mossa
A skarlát, a herceg színe,
A mosógép nő nevetett valamire,
Egy lendületes, kegyetlen dal, amit énekeltem,
A forduló alatt vörös víz futott
És a lovak nem akarták inni.
Így hát a dombok mögé rejtőztek,
Csak a nyomok maradtak a hóban,
Az égen összeolvadt az égbolt,
A fejedelmek áldottak a csatába.
Hó borította a szél,
Hattyúk az égen kiáltottak:
Igen, egy magányos este kék ajkával
A naplemente szarva cseppje csöpögött.
Szóval adj levegőt, és én leszek a szárnyad.
Nyár végén, a völgy alkonyán, Em C
A macska a fuvolát a málna bozótában játszotta. G D Em
A kék, határtalan, a kristály mélységében G D
A fuvola halkan, halkan és szomorúan énekelt. Am Em
És a hold, a magasba ámulva, G D
A kedves szemmel nézett a macskára. Am Em
Nyár végén, a völgy alkonyán, a G D
A macska a fuvolát a málna bozótában játszotta. Am D Em
Egy dal repült, egy dal repült
A boszorkány erdő áttetsző tornyaiig,
A magas dombokra, ahol a földalatti csarnokban
Egy csodálatos dal hangja, amit a szűz hallott.
És a hívás a kék ködre sietett
A lovakon mágikus, fehér, mint a tejföl.
Nyár végén, a völgy alkonyán,
A macska a fuvolát a málna bozótában játszotta.
Fény az árnyékok, rugalmas ágak,
Táncoló szüzek a méz fény alatt,
A nyaklánc kövei csillogtak,
A csukló harangja bronzra csengett.
Nyár végén, a völgy alkonyán,
A macska a fuvolát a málna bozótában játszotta.
Akkor megjelent a király haraggal teli,
És dühösen azt mondta a bolond szűzeknek:
"Úgy látszik, tényleg elvesztette az elméjét,
Végtére is, a fuvolán lévő macskák egy darabig nem játszottak!
Meg fog fagyni, el fog varázsolni,
Éjjel vezet a toronyba, boszorkányság!
Fogságban lesz, késõen sírva,
Grieve egy csecsemő és egy csecsemő nővér számára! "
A Szűzek féltek, a szűzek elmenekültek,
Csak a macska és a fuvola maradt a hold alatt.
És a hold magasan hullámzott az égen,
A kedves szemmel nézett a macskára.
A fuvola szomorúan énekelt, és hallotta,
Egy nagyszerű érzésből az egér zokogott.
Illet - domináns macska
A gonosz boszorkány ismeretlen
A G D E
Amikor egy kék hold étel jelenik meg a Hold palacsinta
A G D E
Fehér tejföl süppedt
A C # F # m D
Tartalmazza az emberek TV-jét és az első álmokat
A E A (E A)
És a macskák ideje jön!
És a macskák kijönnek a sötétségből
Csúsztasson minden oldalról árnyakkal
De a háború kutyái elszaladnak, és a patkányok eltakarják farkaikat
Amikor a színpadon jelenik meg
Ő egy győztes, ő egy hős, egy rongyos oldal, egy farok egy csővel
Kicsi tészta vágott fül
Ő a domináns macska, száz pontot ad előre
Karate és Wu Shu mester
Ő egy lovag a macska bőrén, énekel - hol van Vitas?
A felülről lefelé néz a világra
Minden büszke és büszkén sétál a tetőn -
És köpni a "cica-kis" -re!
És a tizedik emeleten már várja -
És a szerelmi győzelmek várakozásai
Mint egy brutális keresztesek az Accra falain
Csökken a csatorna mentén
És sem a rács, sem a háziasszony, sem Whiskas, sem a hal
Nem tartják tovább
És reggelig, szenvedélybe süllyedve
Ők ketten vannak
Hajnalban alszik, visszatérve Samsara körébe
Filozófiai szempontból, mint egy guruk guruk
És álmodozik a lovagról a Grail valerian a szélére
És az Angora "con-verse-cupid"
És álmodozik a lovagról a Grail valerian a szélére
És az Angora "con-verse-cupid"
Illet - A Sunny Fire Fox
A gonosz boszorkány ismeretlen
G D G
Ismét az egek öntöttek
A borostyánszínû naplemente mézje.
A nap, a tüzes róka,
Tegye az orrát a lyukból.
Tegye az orrát a lyukból
H7 C
És futott a mennybe.
Hogyan lehet elaludni magát az alvástól,
Pal a földre harmat.
Pala a föld harmat,
Madarak énekeltek az erdőben.
A nap, a tüzes róka,
Táncok az azúrkék réteken.
Will lovagolni a fűben,
Napos nyúl üldöz.
Tail a földre,
Éjfélig lesz.
A nap, a tüzes róka,
Megragadta a lángot.
A föld széléig megy,
A nap egy lejtőn megy.
Az éjszaka csend lett,
És a feszültség rendeződött.
Az égen a hold táncol
A farok fehér csúcsa.
G D G az egész dalt játssza le, kivéve egy sort