Az újságírás háttere
Kezdőlap | Rólunk | visszacsatolás
A világ jelenlegi helyzetének megragadása előtt az újságírás, mint bármelyik közintézmény, bonyolult történelmi úton halad. A társadalom befolyása alatt alakult ki, amelyet felszólított.
A társadalom egyéb intézményeivel (állam, hadsereg, egyház stb.) Összehasonlítva az újságírásnak rövidebb életrajza van. Nem az ókori világban létezett, bár a hírgyűjtési és -elosztási szolgáltatások léteztek. A sajtó története a "Senatus törvény" és az "Acta Publica" római kéziratos hírnöke, valamint a "Dyurna popului romani törvény" napilapja. Ezeket a kiadványokat nevezhetjük az elsődleges újságírás vagy a proto-újságírás jelenségeinek. És mégis mindez nem nevezhető újságírásnak a szó megfelelő értelmében.
A szellemi kultúra területén kialakult egyéb előfeltételek. Évszázadokon át a közélet aktuális témáival kapcsolatos nyilvános és szenvedélyes véleménynyilvánítás hagyományai alakultak ki. Érdemes megjegyezni, hogy már az ókori rómaiak megkülönböztették a beszélőket és a retorikat. A hangszórók olyan állami tulajdonúak voltak, akik a szót a politikai tevékenység eszközeként használják. A retorák szakértők voltak az ékesszólás formális szabályaiban, akik nem próbálták nyilvánosan megítélni az állam sorsát.
Különösen jelentős szerepet játszott az írástudás terjedése. amely a nemesség kiváltságából a lakosság középső rétegei tulajdonává vált, tömegévé vált.
Kulturális virágzó Oroszország döntő jelentőségű volt, hogy megteremtse az viszont 9-10 évszázados szláv-orosz ábécé és az írás rendszerek - cirill, nevéhez a legendás testvérek Cirill és Metód. 1708-ban I. Péter reformálta és bevezetett egy polgári ábécét, amely az orosz font elsődleges forrása.
Az újságírás megjelenésének anyagi és technikai előfeltételei között szerepel a haladás a tudományos és ipari ágazatokban. És először is a papír megjelenése, először Kínában az 1. században. ahol jött Japánba (VI. század) és az arabok Európába (X század). Németországban Johann Gutenberg a XV. Században egy betűkészletet - egyedi betűket (betűket, jeleket) alkalmaz, amelyekből bármilyen szöveget készíthet. Gutenbergi korszak kezdete óta, mivel felfedezése a világkultúra történetében új korszak kezdetét jelezte.
Először és legfontosabbak voltak a folyóiratok szükségessége, ahol a kapitalizmus gyorsabban fejlődött. Európában eredetileg kézzel írott hírlapok (Avvizo, Nouvelle, Zeitung, "Kapcsolat") jelentek meg. Szintén a hagyományos módban sok a folyóiratok. Oroszországban a XVII. Század elején kézzel írt "Chimes" készült, amely az uralkodóknak adott tájékoztatást a világpolitika eseményeiről.
Az európai publikációk gyorsan megtalálták ezeket a jeleket. amely megkülönböztette őket a többi nyomtatott terméktől, és amelyek nélkül lehetetlen volt beszélni a sajtó létezéséről. Ez - a kibocsátás szabályossága és gyakorisága, viszonylag nagy forgalom, széles körű terjesztés, időszerűség és az információk relevanciája.
Mi volt a fiatal újságírás sikere? A XVII-XVIII. Században Európa számos országában és Észak-Amerikában a polgári forradalmak sorra kerültek. A feudális elszigeteltség következtében a termelők közötti különbség a termelők és az áruk piaci cseréje között, amelyek a különböző városok és országok lakosainak az együttműködésbe való belépését igényelték, egyre megosztottabb megosztottságot jelentettek. Ennek eredményeképpen megújultak a települések és az államok közötti kapcsolatok. Információforrások nélkül ez a kommunikáció nem lenne lehetséges.
Az újságírás létrejöttét komolyan a gazdasági átalakulás sújtotta. Az első újságok nagyrészt tele voltak a kereskedelemről szóló hírekkel. Az újságok információs termékekké alakultak, kiadásuk bevételeket hozott. A jövőben a sajtó kapitalizációja a fejlesztés egyik fő vektorává vált.
Az újságírás sikere azonban nemcsak gazdasági okokból áll. A sajtó, kezdettől fogva szó szerint, az ideológiai és politikai folyamatok résztvevőjévé vált. Progresszív ideológusai a burzsoázia akarta használni a sajtó, hogy osszák meg véleményüket a társadalmi rend és a feudális-monarchikus erők és az ortodox egyház újságokban kinyilvánították dominancia és kiváltság. Nincs más eszköz a versenytársakkal a versenynek a tömegtudat befolyásolására való képességével.
Fejlesztés az újságírás és annak hatása a közéletben, mivel a korai felkeltette vita a szellemi és erkölcsi alapjait újságírás, a hozzáállása a sajtó a politikai hatalom, a társadalom és az egyén számára.
Az újságírás és a társadalom egyik legfontosabb tanulsága a média történetéből az, hogy a sajtó "egyetlen igaz" elmélete és modellje nem létezhet. Az élet, az újságírás fejlesztése mindenképpen kihasználja az eddigi, hazai és külföldi tapasztalatokat.
A tömegkommunikációs koncepciók kifejlesztésének elméleti alapja a XIX. Században. Szociológusok-pozitivisták O.Cont, G.Spenser, E.Durkheim, aki a társadalmi jelenségek és folyamatok pontos ismeretének elsőbbségét állította, lefektette a szociológiai pozitivistákat. De maguk nem foglalkoztak mélyrehatóan a sajtó kérdésével. Közel a problémák milyen hatással van a sajtó jött kutatók tömegpszichológia és befolyása az ő ideológiája - A. Schopenhauer, Nietzsche, Freud, G.Le Bon, G. Tarde.
F. Nietzsche A. Schopenhauer tömegtenyészetének és propagandájának irracionális koncepciója a manipulatív propaganda kialakulásához kapcsolódik a XIX. Században. A tömeges kiadások befolyásolhatják a tömeges közönséget, ezáltal a propagandista pszichózis tárgyát képezik, ugyanakkor az emberi lélek titokzatos viselkedésének hatását is megtapasztalhatják. Friedrich Nietzsche magyarázza az embernek egyfajta ideológiai támogatás iránti igényét, amely nélkül nem tud alkalmazkodni a körülötte lévő világhoz. Az egyén pszichológiai világa magában foglalja a fikció szükségességét. Különös szerepet játszanak ebben a mítoszban. A tömegtájékoztatási eszközök azok az egyedülálló eszközök, amelyek segítségével tömegspektromistákon lehet létrehozni és terjeszteni, ezáltal ideológiai kellékekkel.
A propaganda kutatás egy másik tendenciája a tömeg Nietzschei felfedezésén alapult. G. Le Bon a tömegek pszichológiáját tanulmányozva kiemelte a tömegközönség ilyen jelentős jeleit, mint a tudatos személyiség eltűnését, a sugalmazhatóságot, az inspirált gondolatok azonnali végrehajtását.
A XX. Században ez a tendencia a sajtó nyugati tudományában domináns lett.