Mi csak egy diétán vagyunk))
Hétfőn. Reggel.
So-so. Felöltöztem, elhagytam a házat és mentem dolgozni. És ki fog reggelizni?
Hol van a zabkása. Ja, gyerünk, újabb füstöt. De én most Cubbit vagyok! Opa!
Ez rossz? Semmi nem dohányzik az üres gyomorban. Mi történik egyáltalán.
A nap.
Nos, minden világos, szombaton, azt hitte, hogy a narancsbőr és hétfőn vagyunk a diéta. A fenébe! És valaki megkért tőlem. Nos, nem, nem vagyok én velem, ezek a kísérletek nem fognak velem járni! Kapcsolja be az átlag forrást. Nem, szépség, tedd a kefiredet, tudod hol! Erősítjük a zörgést, hozzáadjuk a hanghatásokat, előkészítjük a bemutatósugarakat.
Este.
Enni akarok! Enni akarok! HOGY ÉLELMISZER! SZÜLETÉSRE VAN SZÜKSÉG! ZHRAAAAAAT!
Éjszaka.
Bassza meg, ne álom! Ne állj, bolond, éhes vagyok. Tudni akarok. Nekem, mielőtt a diéta lila. Azt akarom. Van. Nos, gyerünk, igen, próbálj aludni! Borschik most, tejföllel:
Kedden. Reggel.
Ta-a-ak. Továbbra is kínozzunk, ugye? Ismét kanok nélkül, igen? A káposztalevél nyelőcső éhség emésztett, mielőtt még rájöttem semmit! A fenébe is, bolond vagyok!
A nap.
Erőm fogy, küld impulzusokat az agy, az agy küld ezek az impulzusok a szamár, szamár, mégis olyan egyszerű nem tért vissza senki. A fenébe, mit tegyek? Ismét Kefir. Nem tetszik KEFIR!
Este.
Burlyu az utolsó erőből, nem figyelt rám, kopasz!
Éjszaka.
És ízletes, ha egy fiatal burgonya vajban sült: egy arany kéreg, és tejföllel, és ímé, a gombát. Nagyon ízletes lehet sütni: forralni?
Szerdán. Reggel.
Egy kis saláta esett, és az ilyen szemét a földön nő. Elkezdtem elfelejteni a zabkását. valami puha, meleg, borító: bu-urlll? Egész éjjel irigyelt Natalia Krachkovskaya gyomrára.
Este.
Semmi sem maradt tőlem. A kis medence szervei rám ragadnak. Én összezsugorodtam, összezsugorodtam! Alig emésztettem két reteket, elveszítem a minősítést.
Éjszaka.
Itt emlékszem, amikor szüleinkkel együtt éltünk, minden este vacsorára levest ettünk! És egy saláta. És a második, a köret a hús: mi apával gyomrában kétszólamúvá mormolta örömében. Ó, és mi volt önálló életében.
Csütörtökön. Reggel.
Ha csak nem dohányoztam! Bocsáss meg nekem, kedvesem, én önkéntelenül. Nos, semmi, üres vagyok, ezért dobom, és hagyom. És hol van a saláta. WHERE SALAD. Törvénytelenség!
A nap.
Nagyszerű, kefir! Le kell lassítanod, hogy megemészted, vagy itt ülj, majd holnap, mint egy bolond.
Este.
Beszélt a belekkel. ők is sokkolt. Nem lehet így - az utolsó elvenni! Ó, ó, légy óvatos! Olyan nagy szilvák, és mindannyian nekem. A fenébe, mindent, megemésztettem!
Éjszaka.
Ezek a hülye szilvák, még mindig nem ásom őket, megkínozták. Bocsáss meg a fiúknak, küldök neked, amit tudok. tényleg ott vagy, hogy velük foglalkozol, 8 méteres vagy, egyedül vagyok.
Pénteken. Korán reggel.
A WC-ben ülünk, látjuk a szilvát.
Reggel.
Menj ki az elmédből! Joghurtot kapok! Talán a szilva elküldte az agyát. Gyakran így lenne!
Ebédet.
Kefir. És az ország nagylelkűen adta a gyomornedvet!
Este.
Valamilyen parasztlakozói étteremben ülünk, és valaki más ízét szagoljuk. Nos. Gyere! Rendeljen magának valamit! Nem ettünk egész héten. Quiet! Elmondta neki, hogy nagyon sokat veszített! Mit kell enni? Hogy jól néz ki! Nos. Ó, umnichka! Igen, igen ember! Van! Most enni fogok!
Éjszaka.
Búcsú, gombák! Vodka, búcsú! Burgonya. Szóval megfojtott, Ichthyander!
Ó, minilochka, jöjjön be, étrendbe vagyunk.