Mi a Taaville - és miért okoz ilyen sok vitát
Mi a Taaville és miért okoz ilyen sok vitát?
Az Asharshiták soha nem hitték, hogy Allah mindenütt.
Például, az egyik a modern vahabita Safar Hawali írta: "Taavil Asharites hasonló taavilyu batynitov, azaz a izmaeliták", vagyis azt, mint a madhhab ahl al-Sunnah Madhab batynitov.
A probléma az, hogy a Koránban van valami, ami lehetetlen nem allegorikusan értelmezni. Például a 67 ayah-ban a kilencedik szurában (At-Taub) azt mondják:
نسوا الله فنسيهم
"Elfelejtették Allah, és Allah elfelejtette őket."
Ha ezt a verset szó szerint vesszük, akkor kiderül, hogy Allah elfelejtő volt. Miért nem azt mondják, hogy ez a feledékenység méltó az Ő nagyságára, hogy számunkra ez hiba, és Allah számára ez a méltóság? Mert minden értelmes megérti, hogy az Úr, akit imádunk, tökéletes minden oldalról, és egyik hiányosság sem rejlik benne, és a feledékenység hiba. Azt is tudjuk, hogy Allah rendelkezik az Ilm (tudás) minőségével, és nem lehet benne feledékenység. A felejtés ebben a versben büntetést jelent. És mi ez? Ez Taaville (allegorikus értelmezés). A Koránban sok hasonló fordulat van.
Bármelyik nyelven léteznek olyan szavak, amelyeknek közvetlen és figuratív jelentése van, azaz talán allegorikus értelmezés, de csak az arab nyelv szabályainak megfelelő értelmezés. Taavil bizonyíték nélkül elutasítjuk. Nem fogadható el allegorikus értelmezés a Korán és a Sunna bizonyítéka nélkül. Tudjuk, hogy Allah ismeri. Nem adjuk fel a feledékenységet Allahnak. Bár Allah azt is mondta, hogy "el fog felejteni őket."
De itt elutasítjuk a szó szerinti megértést. Nem azt mondjuk, hogy Allah feledékeny. Az az érv, miszerint "Allahnak leírnia kell mindazt, amit Allah maga ír le", nem megalapozott. "Allahnak leírni mindent, amit Allah maga ír le" - ez egy általános kijelentés. Ez valójában a salafból származik, de ez egy általános kijelentés, amely bizonyos korlátokkal bír. Ha Allah önmagát írja le olyannak, ami nem áll fenn Őfelsége, akkor allegorikusan értelmezzük. Egyébként azt kell mondanunk, hogy Allahnak van egy sifat feledékenysége, mert Allah maga leírta.
Szintén a Mindenható mondja:
ونحن أقرب إليه من حبل الوريد
"Közelebb van hozzád, mint a nyaki artéria" (50:16).
Aztán azt kell mondanunk, hogy Allah közelebb áll hozzánk, mint az agykéreg.
És tudnod kell, hogy az a hit, hogy Allah mindenütt ott van, a milíciák és mutaziliták akydája, de nem az Akida Ashard.
Az Asharshiták soha nem hitték, hogy Allah mindenütt. Imam Bayhaki írja az "I'tikad" -ben, hogy az "Allah mindenütt" kijelentés az akyda mutazilit. Ezt írta Imam Ashary is a Makalyat-ban. Ahlu-s-Sunnah Val-Jama'a soha nem mondta, hogy Allah mindenütt.
De vannak Korán versei, amelyek közül az egyik azt mondja, hogy Allah a mennyben van, a másikban pedig, hogy Allah közelebb van a carotis artériához. A Jahmisták ebből arra következtettek, hogy Allah mindenütt. Mi a logika itt? Ha azt mondjuk, hogy Arshában van, akkor elutasítjuk azt a verset, hogy Allah közelebb van a carotis artériához. Ha elfogadod a második verset, akkor az elsőt elutasítják. Annak érdekében, hogy ne tagadjanak semmit, azt mondták, hogy Allah mindenütt. És Val-Jama'a Ahlu-s-Sunnah azt mondja, hogy Allah nem ebben a világban, és nem ezen a világon kívül.
Gondoljunk arra a kérdésre, hogy a salafusok hogyan értették meg a mutasabihat verseit. amelynek jelentése kétértelmű, és amelyből ezek a versek értelmezése származott. Emlékezzünk egy példára a feledékenységgel kapcsolatban. Az arab nyelv egyszerű ismerete a Baranova szótár alapján nem elegendő a Korán értelmezéséhez, az uralkodók kivonásához, és azt állítja, hogy közvetlen jelentése van, és nincs közvetlen jelentése. Fel kell hívnunk a Tafsireket, különösen a Sahabok Tafsirjeit.
A 68. szurában, Al-Qalamban, 42 versben a Mindenható mondja:
يوم يكشف عن ساق ويدعون إلى السجود فلا يستطيعون
"Azon a napon, amikor a szacharát feltárják."
A "sacc" arab szó jelentése "shin". Ha szó szerint lefordítasz az arabul, akkor kapsz "a napot, amikor megnyílik a sár."
Van egy hadeeth, amelynek szó szerinti jelentése: "Mindenható Allah a lábát a pokolba rakja a kaafireken" (Bukhari és muszlim).
Hogyan értette meg a Sahaba ezt? A Mufassir imámja - Imam Ibn Jarir al-Tabari, akit a modern wahabiak ismernek:
"Akhlyu Taavil egy szahab és tabibiai csoport azt mondta, hogy" Sakk "jelentése" Amr Shadid "- gravitáció, összetettség."
Ebből nyilvánvaló, hogy a Salaf (a Sahaabah és Taabi'een) értelmezik ezeket a verseket, amelyekben Allah használ tekintetében szavakat, mint a „Shin”, allegorikusan, például, hogy nem hívők megtapasztalhatják a súlyossága az Ítélet Napján és büntetendő.
Ez az értelmezés nem csak teszi Ash'arites de Sahaabah és Taabi'een. Van egy szabály: .. Ha protolkovat allegorikusan egy esetben (például a „shin”), az is lehetséges, hogy értelmezzük a „kéz”, „arca”, stb Ha nem értelmezhető allegorikus, hogy ezt az értelmezést nem lehet elvileg. És ha protolkovat allegorikusan egy helyen, akkor mindkettő. Végtére is, Delilah, például, hogy képes értelmezni a „shin”, mint a komplexitás és a „kéz” nem lehet úgy értelmezni, mint egy erő.
Mint látjuk, a Sahabák önmagukban allegorikusan értelmeztek bizonyos allegóriákat. Különösen Ibn Abbász nehézséget jelentett a "shin" szónak. Ibn Jarir al-Tabari azt mondja: "Ugyanezt az értelmezést továbbítják az Imámok: Mujahid, Qatad és más imák, tabiyins."
Mint látjuk, az allegorikus értelmezés történik. Ennek megfelelően helytelen lenne azt mondani, hogy a salafák nem ismerik a taavilt.