Macska az esőben olvasva online, хемингуэй эрнест миллер
A szállodában csak két amerikai volt. Nem ismertek azok közül, akikkel a lépcsőn találkoztak, és felmentek a szobájukba. A szobájuk a második emeleten volt, az ablakok látták a tengert. Az ablakokról is látható volt a nyilvános kert és emlékmű a háború áldozatainak. A kertben magas pálmák és zöld padok voltak. Jó időben mindig állt egy művész egy állvány. A művészek kedvelték a pálmafákat és a hotelek fényes homlokzatát ablakokkal a tengerre és a kertre. Az olaszok távolról jöttek, hogy megnézzék a háború áldozatainak emlékművet. Bronz volt és ragyogott az esőben. Esett az eső. Esőcseppek esettek a pálma levelekről. A kavicsos ösvényeken pocsolyák voltak. Hullámok az esőben, hosszú csíkkal szétszaggatták a partot, visszafordultak, és újra futottak, és hosszú esőben törtek ki az esőben. A műemlék közelében lévő téren egyetlen autó sem maradt. Épp ellenkezőleg, a kávézó kapuján pincére állt, és az üres területre nézett.
Az amerikai az ablak mellett állt, és kinézett a kertbe. A szobájuk ablakai alatt egy zöld asztal alatt, ahonnan víz csöpögött, a macska elrejtődött. Megpróbált belekapni egy labdába, hogy egyetlen csepp ne essen rá.
"Lefelé megyek, és egy punciját hozok" - mondta az amerikai.
- Menjünk - mondta a férje az ágyból.
- Nem, én magam. Szegény kis punci! Az esőtől az asztal alól elrejtve.
- Ne essen nedves - mondta.
Az amerikai leereszkedett a lépcsőn, és amikor átment az előcsarnokban, a fogadós felállt és meghajolt hozzá. Az íróasztal a lobby túlsó sarkában volt. A szálloda tulajdonosa egy magas öregember volt.
- Il piove [1]. Mondta az amerikai. Szerette a hotel tulajdonosát.
- Si, si, lady, gross tempo [2]. Ma nagyon rossz idő.
Az asztalnál állt a gyengén megvilágított szoba túlsó sarkában. Szerette az amerikaiakat. Szerette a rendkívüli komolyságot, amellyel minden panaszt hallgatott. Szerette a tiszteletre méltó megjelenését. Szerette, ahogy megpróbálta kiszolgálni. Tetszett neki, ahogy kezelte a szállodájának urait. Tetszett a régi masszív arca és a nagy keze.
Gondolván, hogy tetszett neki, kinyitotta az ajtót, és kinézett. Az eső még több volt. Egy üres téren, a kávézó felé tartva, egy férfi gumi kabátban sétált. A macskának valahol itt kell lennie. Lehetséges, hogy a ponyva alatt el lehet jutni. Amikor a küszöbön állt, egy ernyő hirtelen kinyílt. Mögötte egy szolga állt, aki mindig megtisztította a szobájukat.
- Hogy ne nedvesülj - mondta mosolyogva, olaszul. Természetesen ez a mester elküldte.
A szolgával együtt, aki fölé vette az esernyőt, a szobája ablakához sétált. Az asztal ott volt, világoszöld, az esővel mosott, de nem volt macska. Az amerikai hirtelen csalódottnak érezte magát. A szobalány nem nézett rá.
- Ha perduta qualque cosa, asszonyom? [3]
- Itt volt egy macska - mondta a fiatal amerikai.
- Egy macska? A cseléd nevetett. - Egy macska az esőben?
- Igen - mondta -, itt az asztal alatt. - És akkor: - És én annyira akartam, hogy egy punciját akartam ...
Amikor angolul beszélt, a szolga arca feszültvé vált.
- Menjünk, uram - mondta -, jobb, ha visszatérünk. Nedves leszel.
- Hát akkor menjünk - mondta az amerikai.
Visszamentek a kavicsos ösvényen, és beléptek a házba. A szobalány megállt a bejáratnál, hogy bezárja az esernyőt. Amikor az amerikai átment az előcsarnokban, az íróasztala miatt meghajolt neki. Valami összezsugorodott a labdába. A tulajdonos jelenlétében nagyon kicsinek és ugyanakkor jelentősnek érezte magát. Egy pillanatig szokatlanul érezte magát. Felmászott a lépcsőn. Kinyitottam az ajtót a szobába. George feküdt az ágyon olvasva.
- Nos, hoztál egy macskát? - kérdezte a könyv.
- Hova ment? - mondta egy pillanatig a könyvből.
Az ágy szélére ült.
- Annyira szerettem volna - mondta. - Nem tudom miért, de annyira szerettem volna ezt a szegény punciját. Rossz ez a szegény pina az esőben.
George már olvasta újra.
Elment az öltözőasztalhoz, leült a tükör előtt, és kézimutató tükörrel kezdte vizsgálni magát. Először egyik oldalán, majd a másik oldalon gondosan megvizsgálta a profilját. Aztán megpróbálta megvizsgálni a nyak és a nyak hátsó részét.
- Gondolod, hogy el kellene engednem a hajamat? - kérdezte ismét a profilt.
George felnézett, és rövid hajjal látta a fejét, mint egy fiú.
- Tetszik, ahogy most van.
- Meg vagyok betegedve - mondta. "Olyan beteg vagyok, hogy olyan vagyok, mint egy fiú."
George megváltoztatta álláspontját. Amióta beszélt, nem vette le a szemét róla.
- Ma nagyon szép vagy - mondta.
A tükör az asztalra tette, az ablakhoz ment, és kinézett a kertbe. Sötét volt.
"Szeretem szorosra feszíteni a hajam, és hogy simák, és hogy nagy a csomó a fejem hátsó részén, és megérinthetem" - mondta. "Azt akarom, hogy egy macska üljön az ölében, és purr, amikor vasat."
- Uh - mondta George az ágyból.
- És meg akarok enni az asztalomon, és a kések és a villák, és szeretnék égetni a gyertyákat. És azt akarom, hogy van egy tavasz, és hajam van a tükör előtt fésülni, és macskát akarok, és új ruhát akarok ...
- Fogd be! Vegyünk egy könyvet - mondta George. Már olvasta újra.
Az amerikai kinézett az ablakon. Már nagyon sötét volt, és az eső pálmafákban zuhogott.
- Mégis, macskát akarok - mondta. - Most akarok egy macskát. Ha nem lehet hosszú haj és ez szórakoztató, akkor legalább egy macska lehet?
George nem hallgatott. Egy könyvet olvasott. Az ablakot nézte a téren, ahol a lámpák világítottak.
Kopogtattak az ajtón.
- Avanti [6]. Mondta George. Felnézett a könyvből.
A szobalány az ajtóban volt. Szorosan összeszorult a nagy, foltos macskájához, amely erősen a karjaiba szorult.
- Sajnálom - mondta. - Padrone küldte ezt az úrnak.
A tömeg sikoltozatlanul sikoltott, és a kenyér, lombik, párnák ropogását az arénába süvítették és ordították. A végén, a bika fáradt a sok pontatlan agyvérzés, behajlította térdét, és lefeküdt a homokba, és az egyik Cuadrilla [7] odahajolt hozzá, és megölték egy csapás Puntilla [8]. A tömeg rohant át a gáton, és körül egy matador, és két férfi megragadta, és tartott, és valaki levágta az lófarokba, és meglendítette, majd az egyik fiú megragadta, és futott. Este láttam egy matadorot egy kávézóban. Kicsi volt, sötét arcú, és teljesen részeg volt. Azt mondta: "Végül mindenki megtörténhet. Végül is nem vagyok híresség. "
esik (ital).