Kémiai tulajdonságok
1. Az ózon erősebb oxidálószer, mint az oxigén (mert az ózonmolekulában lévő kötések egy és fél fele). Ezt bizonyítja a vizes oldatok elektródpotenciálainak összehasonlítása:
Az oxigénnel ellentétben számos redukálószer oxidálja például a kálium-jodid savasított oldatát:
Az ózon kvantitatív meghatározására az ózon és a kálium-jodid kölcsönhatásának kémiai reakcióját alkalmazzák.
2. Normál körülmények között az ózon oxidálja az alacsony szintű anyagokat, például az ezüstöt, a higanyt stb.
Oxidálószerként ózont használnak:
a) a víz fertőtlenítésére;
b) fehérítésre;
c) baktericid anyag, például levegő fertőtlenítéshez;
d) szerves kémiai oxidálószerként.
3. Az ózonnak nincs redukáló tulajdonsága. Az ózon képes aktív fémekkel kölcsönhatásba lépni. Amikor az ózon az alkálifémekre hat, ózonid keletkezik:
Az ózononok pozitív töltésű fémionok és negatív töltésű ionok.
Kb. Az ózononok instabilak és a tárolás során bomlanak (KO3 bomlik 20 ° C-on 11 napig). A Na-sorozat termikus stabilitása nő Az O-O kötő ion lazító orbitálisán az ozonidokban lévő további elektron jelenléte miatt hosszabb, mint az ózonban. Az ózononok paramagnetizmussal rendelkeznek, piros színűek. Erős oxidálószerek. A víz fokozatosan bomlik: Kb. A nátrium-ozonid felrobban 37 ° C-on. Az ózon előállítási módszerei: 1. Az ózon keletkezik, ha az elektromos kisülés vagy az ultraibolya sugárzás oxigénre hat: A folyamat nem spontán áramlik, folyamatos energiafelhasználással folytatódik. A légkörben az ózon az ultraibolya sugárzás hatása alatt keletkezik, 15-25 km magasságban, koncentrációja 27 tömeg% -ot tesz ki. Az ózonréteg védi az élő szervezeteket a kemény ultraibolya sugárzás hatásától, és elnyeli a Föld infravörös sugárzását, megelőzve annak hűtését. Következésképpen az ózonréteg fontos szerepet játszik a Föld életének biztosításában. Az emberi élet termékei (NO, CCl2 F2) miatt ózon lyukak képződnek. Ezek az anyagok kölcsönhatásba lépnek az ózonnal:Kapcsolódó cikkek