A zab mint siderat
A zab mint siderata termesztése
A gabonafélék közül a legnépszerűbb szideráták a rozs, az árpa és a zab. Ezek a növények jól felépítik és meggyógyítják a talajt, elnyomják a gyomnövekedést. Mindegyiknek megvan a saját érdeme. A gabonafélék telepítése előtt érdemes előzetesen megtudni, hogy melyikre van szükség a talajra, függetlenül attól, hogy külön területet kell-e elosztani erre a siderat-re, vagy jobb, ha a fő termény előtt vagy után vetni.
Ha figyelembe vesszük, hogy egy adott növényt siderata-nak ültetnénk, akkor figyelmet kell fordítanunk mindegyikük alapvető tulajdonságaira. Így a rozsot nagy fagyállóság jellemzi, ezért al-téli kultúrákhoz használják. Az árpa ismert az aszály ellenállása miatt, ami lehetővé teszi, hogy száraz területeken vetessék.
A zab főbb jellemzői
Mi a jó zab, mint a siderat? Sok pozitív tulajdonsága van, ezért nagyon népszerű.
A termesztés sajátosságai
A rozsától eltérően a zabot nem télen ültetik be. Bár ez a növény és a hidegálló, fagy is elpusztíthatja azt, így vetnek a tavasszal.
Mikor kell vetni a zabot, mint siderat
A partraszállás korán megy végbe, amikor a föld kicsit kiszárad. A zabban siderat-t ültetve tavasszal biztos lehet benne, hogy a növények elég nedvességet kapnak a talajból és jól fejlődnek. Ezen a ponton van egy mondás: "Az, aki vetkőzik a zabban a sárban, úgy fog kinézni, mint egy herceg". Érdemes megfontolni, hogy a kultúra nedvességet szerető, és a csapadék hiányában öntözésre van szükség. A zab nem tolerálja a hőt, ez a másik oka a kora tavaszi ültetésnek.
A zab, mint siderata vetése kora ősszel történik, a fő növények betakarítása után. A legfontosabb dolog az, hogy a fák kezdete előtt a növények sikerült felépíteniük a zöld tömegeket. A zabot kaszálják és könnyedén összekeverik a talajjal. Ez a módszer növeli a talaj vízkapacitását és lazaságát. Az ősszel ültetett zabot nem lehet ültetni, de télen hagyja őket bomlásra. Tavasszal elegendő lazítani az ágyakat, és azonnal növényi zöldséget.
Hogyan vágjuk el a zabát
Vágja el a zab magjait sorban vagy szétszórja a fellazított felület felett, miután gereblyékkel lezárják őket. A vetés mélysége kb. 2-3 cm. Egyes gyakorlatokban vegyes ültetvényeket, váltakozó fürtöket és hüvelyeseket - rágcsálnivalókat vagy borsót használunk. A gabonafélék ágazatának helyszíne sokkal vastagabb, mint a magvak termesztése, ezért a maghozamnak magasabbnak kell lennie. Például 5-6 kg zabmagot kell igényelni száz négyzetméterenként.
A keresés célja a maximális zöld tömeg és a jó gyökérrendszer elérése. Sűrű vetés esetén a növények hajlamosak a napra és a nyúlásra, növelve a vegetatív tömeget. A gabona gyökerei az ültetés túlzott sűrűsége miatt mélyebbre kerülnek a talajba, ami szintén jó. A gyomok sokkal nehezebbek áttörni a siderata sűrű sorain, így könnyebb megbirkózni velük.
Ha a zabot siderata-ként kaszáljuk
A gabonafélék növekedésének felgyorsítása érdekében agrotechnikai technikát alkalmaznak - a növények tetejét a 10-15 cm-t meghaladó növényekre vágják. Az ilyen kaszálás stimulálja a növekedést, aminek következtében nő a zöld tömeg hozama. Kísérletileg megállapítást nyert, hogy a zab, amelyet a magasságuk egyharmadára ráztak, még egy héttel korábban vetett magot is elért a növekedésben. Nedvesség hiányában további öntözésre van szükség.
Melyik a növekedés fázisa a kaszálás? Ez a legtermékenyebb, ha növeli a maximális zöld tömegt. A tápanyagok legnagyobb koncentrációja a siderata növényekben a virágzás idején történik, zabban ez a fülcukor kezdeti szakaszában fordul elő. A sziderátumot levágják, talajon maradnak, vagy a föld felső rétegével összekeverik, 5-7 cm mélyen levágják a gyökereket.
Ha elegendő nedvességgel keveredik a talajjal, a zöld tömeg gyorsan elbomlik, és zöld műtrágyát eredményez. Az erjedés felgyorsítása érdekében a talajt az egyik EM készítménnyel (hatékony mikroorganizmusok készítményekkel) talajba lehet helyezni. Ha levágott növényeket a talajon malom formájában, akkor védelmet nyújtanak a gyomok és a szárítás ellen.
Az ásás túl mély, nem ajánlott. A zöld masszát, amely mélyen beleütközik az ásó bajonéjébe, a föld felső rétege nyomja meg. Az oxigénhiány miatt anaerob bomlás következik be, következésképpen a talaj savasodása. Az ilyen szerves növény nem hasznot húz a növényeknek, de csak árt.