Az Európai Unió
EURÓPAI UNIÓ (EU)
Az EU az Európai Közösségek alapját képezi.
Az EU szervezetei: az Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Közösségek Bizottsága (CEC), az Európai Parlament. Európai Bíróság, stb.
Az Európai Tanács megvitatja az uniós tevékenységek stratégiai kérdéseit. Az állam- és kormányfők szintjén tartják: évente legalább kétszer ülésezik; benyújtja az Európai Parlamentnek az egyes üléseiről szóló jelentését, valamint éves jelentést készít az Európai Unió előrehaladásáról. A konszenzus alapú megállapodások iránymutatásul szolgálnak a tagállamok közös politikájának kidolgozásához és végrehajtásához.
Az EU-Tanács a legfontosabb testület, amely dönt az EU tevékenységeinek gyakorlati vonatkozásairól. Ezek a döntések az EU tagállamainak gazdaságpolitikájának legfontosabb kérdéseire vonatkoznak. Az üléseket rendszerint havonta tartják a miniszterek (külügyek, kereskedelem, gazdaság, pénzügy, mezőgazdaság stb.) Szintjén. Néha két vagy több miniszter vesz részt a Tanács ülésein, amely a kérdéses kérdések jellegétől függ. Számos államban létrehoztak kormányokat. az európai miniszterek különleges álláshelyei. Az EU Tanács biztosítja, hogy a valamint a tagállamok érdekeinek védelme a harmonizáció és végrehajtás folyamatában. A Tanács által kijelölt feladatok végrehajtását, üléseinek előkészítését az Európai Unió tagállamainak állandó képviselőiből álló bizottságra bízzák. Az EGSZB-ben részt vevő képviselők nagykövetek közé tartoznak, és rendszerint hosszú távon az egyes kormányok nevezik ki. Az EGSZB rendelkezik saját alkalmazottaival, szükség esetén munkacsoportokat hoz létre a ráruházott feladatok végrehajtásához. Az EGSZB konszenzussal dönt a konszenzussal megvitatott kérdésekről.
A CES egy nemzetek feletti végrehajtó testület, egyfajta kormány (hivatalosan az Európai Bizottság, vagy az Európai Bizottság). A Bizottság napi szintű munkát folytat egy egységes uniós politika megvalósítása érdekében, megteszi a szükséges lépéseket az EU belső jogának megfogalmazásához és javításához. Felügyeli, hogy a két állam és a magáncégek tiszteletben tartják az EU alapszerződéseiben és jogi aktusaiban meghatározott általános magatartási szabályokat és szabványokat. Dokumentumok tervezetét és döntéseit az EU Tanácsa jóváhagyja. Az EU-hoz rendelt számos kérdésben független döntéseket hozhat. Az Európai Bizottság feladata, hogy működjön. Ez kizárólag az EU egészének érdeke, és jelentős függetlenséggel rendelkezik a nemzeti kormányoktól. 17 tagból áll, akiket kompetenciájuk szerint választanak ki, és akiknek függetlensége kétségtelen. A tagállamok kormányai. közös megegyezéssel és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határozza meg az Európai Bizottság elnöki tisztségének kinevezésére kijelölt pályázatot. A tagállamok kormányai a Bizottság elnöki tisztviselőjével konzultálva más személyeket neveznek ki, akiknek a Bizottság tagjait kívánják kinevezni. A Bizottság elnökét és tagjait az Európai Parlament egyetlen szervként történő szavazással hagyja jóvá. A Bizottság többségi szavazással hozza meg döntéseit, megállapítja munkájának eljárási szabályait.
Az Európai Bíróság célja. az uniós jog egységes értelmezésének és elsőbbségének biztosítása a nemzeti jogszabályok alapján az EU alapegyezményeinek rendelkezéseivel összhangban. 15 bíróból áll, akiknek függetlensége megkérdőjelezhetetlen és bíró. A bírákat a tagállamok kormányainak közös megegyezésével hat évre nevezik ki.
A gazdasági és monetáris unió megteremtése olyan pénzügyi központ jelenlétét igényli, amely biztosítja a közös európai valuta pénzkínálatának kezelését. Ez a központ az Európai Központi Bank (EKB) lett.
Között a legfontosabb dokumentumok képezik az úgynevezett „uniós jog”: A Párizsi Szerződés létrehozta az Európai Szén- és Acélipari Szövetség (ESZAK) 1951 Római Szerződés létrehozta az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) 1957 Brüsszel a három közösség ügyvezető szerveinek egyesüléséről szóló 1965. évi megállapodás, az új tagok EGK-beli csatlakozásáról szóló megállapodások és számos egyéb dokumentum. A konstitutív megállapodások öt különböző típusú jogi aktust írnak elő, amelyeket a Tanács és az Európai Bizottság elfogadhat: rendeletek, irányelvek, határozatok, ajánlások és következtetések, bár ez a lista nem kimerítő jellegű.
Az EU külkapcsolatainak fejlesztésében fontos szerepet játszanak az ENSZ és szakosított ügynökségei, valamint 140 országban tett küldetései. Az alkotmányos dokumentumoknak megfelelően az ebben az ügyben való együttműködés jogalapja általában az Európai Bizottság és egy harmadik ország kormánya, az államok egyesülete vagy az Egyesült Államok kormánya közötti megállapodás. nemzetközi szervezet.
Miniszteri szinten politikai párbeszédet folytatnak a megállapodás által létrehozott együttműködési tanács keretében. A Tanácsnak feladatai ellátásához nyújtott segítséget egyrészről az Orosz Föderáció kormányának képviselőiből álló együttműködési bizottság, másrészről az EU Tanács tagjainak képviselői és a CEC képviselői nyújtják.
A parlamentközi együttmőködést a Parlamenti Együttmőködési Bizottság keretében kell végrehajtani, amely a Szövetségi Közgyőlés és az Európai Parlament képviselıibıl áll.
A megállapodás néhány kulcsfontosságú rendelkezése a gazdasági kötelékek alapjaira vonatkozik. Az áruforgalomban úgy döntöttek, hogy a GATT / WTO szabályairól és szabályairól támaszkodnak, a legkedvezõbb országbeli bánásmódot alkalmazva. Meghatározzák az ágazatközi együttműködés jogi kereteit és prioritásait, beleértve olyan területeken, mint az iparpolitika, a beruházások, a szabványok szabványosítása, a fogyasztók jogainak védelme stb. A program célja, hogy bővítse a programot az EU-ban az Orosz Föderációban végrehajtott gazdasági reformok végrehajtása során.