Az Európai Unió szerkezete és a döntéshozatal
AZ EURÓPAI UNIÓ SZERKEZETE ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ HATÁROZATA
Antti Posio vezető kormánytitkár
I Az Európai Unió felépítése
Az Európai Unió alapja az Európai Közösségek - az 1951-es párizsi megállapodás által létrehozott Európai Szén- és Acélközösség, valamint az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség, amelyet az 1957-es Római Megállapodás hozott létre. Az uniós szerződéssel a tagállamok együttműködését kiterjesztette a közös kül- és biztonságpolitikára, valamint a jog és a belügyek közötti együttműködésre. Az Unió szerkezetét általában "három oszloprendszernek" nevezik.
(Püspöki film)
Az első oszlop (az úgynevezett közösségi oszlop) a következőket foglalja magában:
- hazai piac, beleértve a a munkakörülmények és az áruk biztonsága
- versenypolitikát
- gazdasági és monetáris politikát
- kereskedelempolitika
- mezőgazdaság
- halászat
A második oszlop tartalmazza a tagállamok közötti együttműködést a kül- és biztonságpolitika területén. A cél a közös álláspontok (közös nyilatkozatok és ajánlások) és a közös fellépések (a tagállamok közös intézkedései) nemzetközi szinten. Vita van a közös védelem megszervezéséről is. Finnország ragaszkodik a katonai nem összehangolás és önvédelem elvéhez.
A harmadik oszlop a tagállamok közötti együttműködésre vonatkozik a jogi és a belső ügyekben, azaz az Unió belső biztonságát. Tartalmazza az országba való belépés, az embereketelepülés, a menekültügy, a vámügyek, a kábítószer elleni küzdelem és a nemzetközi bűnözés, valamint a rendőrségi ügyek közös politikáit. A jogi együttműködésre támaszkodva az Unió törekszik a tagállamok jogszabályainak összefogására és az egész Unióban hatályos büntetések elismerésére. A jogi együttműködés fontos területe a Közösség gazdasági érdekeinek védelme a hamis alapon nyújtott támogatások megkísérlésétől.
A felületi funkciók csak az első oszlopban nyilvánulnak meg. Az EU nem rendelkezik jogi személyiséggel. De ez az állapot mindhárom közösség számára elérhető, amelyek az Unió részét képezték. Az uniós társadalmak független, a tagállamoktól független, független szakértelemmel rendelkező jogalanyok. A tagállamokra vonatkozó kötelező nemzetek feletti jogszabályok csak az első oszlop kérdéseire vonatkoznak. A második és harmadik oszlopra vonatkozó kérdések természetesen a tagállamok kormányai közötti kölcsönhatás körébe tartoznak.
A munkavédelmi kérdések az első oszlopra (a hazai piacra) vonatkoznak, és így a nemzetek feletti jogszabályok keretei közé sorolják a tagállamokat. A mai és holnap megvitatásra kerülő témák főként az Európai Közösséget létrehozó szerződésre (az úgynevezett Római Megállapodásra) épülnek.
II. Az Európai Unió szervezetei
Az Európai Unió szervezetei közösségi szervekből állnak. Az első oszlopban a közösségek önálló jogalkotói hatalommal rendelkeznek, amely az európai államokban a választásokon választott parlamentekhez tartozik; a kormányokhoz tartozó végrehajtó hatalom; és a független bíróságok joghatósága.
A szervezeti rendszerben egyensúlyt kerestek a nemzetek feletti döntéshozatali formák és a tagállamok nemzeti érdekei között, másfelől pedig a demokratikus választásokon megválasztott és a közigazgatással kinevezett képviseleti szervek között.
(Püspöki film)
Az Unió fő intézményei az Európai Parlament, a Tanács Tanácsa, az Európai Közösségek Bizottsága és a Bíróság. A Bizottság és a Bíróság, részben a Parlament kizárólagosan szakszervezeti érdekeket képvisel. A Tanács viszont hozzájárul a nemzeti célok eléréséhez.
2. Az Európai Parlament
Az Európai Parlament egy reprezentatív testület, amelynek összesen 626 tagja van, akiket az egyes tagállamokban a közvetlen választások választanak meg. Finnországból 16 képviselőt választanak. Az Európai Parlament képviselői politikai irányultság alapján, nem pedig nemzetiség alapján hozták létre parlamenti frakcióikat.
A Parlament részt vesz a többi intézmény tagjainak megválasztásában, és minősített többséggel visszavonhatja a Bizottságot. Tanácsadó testület a Tanácsnak és a Bizottságnak. A jogalkotási munkában a Parlament olyan testületként vesz részt, amely következtetéseit, részben pedig a Tanáccsal közösen hoz döntéseket. A Parlament megnehezítheti a Tanács számára, hogy negatív vélemények kiadásával döntéseket hozzon. A Parlament részt vesz az Unió költségvetésének megvitatásában, és végleges döntést hoz a mérlegelési jogkörébe tartozó kiadásokról. A Parlament megerõsíti az új tagok Unión belüli befogadását. A gyakorlati munka gyakorlása érdekében a Parlament jutalékokra oszlik, amelyek közül az egyik különösen a munkakörülményekkel foglalkozik.
Általában minden tanács legalább két hivatalos találkozót és egy informális találkozót tart egy elnöki mandátum alatt. A Tanács két vagy több számos megfogalmazásban egyszerre találkozhat.
A Tanácsnak van egy minisztere az egyes tagállamokból. A tanácsi tagok szavazatainak száma azonban az ország méretétől és gazdasági jelentőségétől függ. A német, francia, olasz és angliai miniszterek például 10 szavazattal rendelkeznek a tanácsban, Írország, Dánia és Finnország miniszterei pedig csak három szavazattal rendelkeznek. A többi ország szavazatainak száma négy-nyolc. (A püspök filmje.)
A szavazatok száma összesen 87. A minősített többség 62 szavazattal rendelkezik. A munkaerő védelméről szóló törvényeket a Tanács minősített többséggel megerősíti. A Tanácsban előterjesztett összes kérdést a tagállamok állandó képviselőinek bizottságában (Coreper) vitatják meg, amely főleg nagykövetekből áll.
Az Európai Unió fő munkacsoportja a Bizottság. 20 biztosból áll, akiket a tagállamok kormányainak egyetlen megállapodásával ötéves időtartamra neveznek ki. A Bizottságnak legalább egy képviselőjével kell rendelkeznie az egyes tagállamokban. Ugyanakkor a Bizottság tagjai munkájukban nem tagországok, hanem csak az Unió tagjai.
A közösségi jogszabályok kidolgozása során a Bizottság kizárólagos kezdeményezési joggal rendelkezik. Minden pályázatnak át kell haladnia a Bizottságon. A vita során a Bizottság megváltoztathatja javaslatát, vagy eltávolíthatja azt a napirendről. A Bizottság felelős a közösségi döntések végrehajtásáért, felügyeli az uniós jogszabályoknak való megfelelést a tagállamokban, és szükség esetén pert indít az Európai Közösségek Bíróságánál egy tagsággal szemben a tagsági kötelezettségek megsértése miatt.
A Bizottság 23 fő igazgatóságra oszlik a vitatott kérdésekben. A Bizottság javaslatai általában olyan jogalkotási projekteken alapulnak, amelyeket alaposan mérlegelnek a Bizottság és munkacsoportjai vonatkozó igazgatósága. A Bizottság képviselőinek joga van részt venni a javaslat megvitatásában az Unió valamennyi jogosult testülete esetében.
5. Egyéb testületek
Az Európai Közösségek Bírósága biztosítja a közösségi jogszabályok megfelelő alkalmazását és értelmezését. A Számvevőszék ellenőrzi az alapok kiadásait és a munkaszervezetek irányítását. A központi bankok a tagországok központi bankjaival együtt Európa központi bankrendszerét alkotják. Várható, hogy idővel a Központi Banknak kizárólagos joga lesz kincstárjegyek kibocsátására.
III Az Európai Közösségek jogalkotói hatásköre
A jogalkotó hatalom jogot ad a kötelező érvényű normák kiadására. Az Unió jogalkotói erejét a közösség végzi. Így a jogalkotó ágazat az első oszlop - a közösségi pillérek - kérdéseit érinti. A második és a harmadik oszlop kérdéskörében az Unió nem hozhat törvényeket.
A közösségek jogrendjének alapja az alkotmányos megállapodások és a csatlakozási megállapodások (elsődleges jog). Ezekről a megállapodásokról a közösségek hatalmát azért hozták létre, hogy közzé tegyék a szupranacionális törvényeket, és értelmezzék azokat. Ezekben a közösségek feladatait és célkitűzéseit jóváhagyják, és megteremtették a kompetencia használatának eljárását. Más szavakkal, ezek az Unió és közösségei valamiféle alkotmányai.
A közösségben a legfelsőbb jogalkotói hatalom a Tanács (a Miniszterek Tanácsa) tagja, amely a tagállamok illetékes minisztereiből áll. A Tanács a munkaügyi védelemre vonatkozó jogi aktusokat a Képviselőszék által a minősített többségen alapuló határozatokra alapozott eljárással összhangban hozhat. A Parlament és a Parlament szintén korlátozott jogalkotói hatáskörrel rendelkezik.
2. A jogi aktusok fő típusai
A Tanács jogi aktusai - vagy rendeletek (irányelvek) vagy irányelvek (irányelvek). Az ítélet valóban minden esetben. Minden részre kötelező, és mint ilyen alkalmazzák minden tagállamban. A határozat automatikusan hatályon kívül helyezi az ezzel a kérdéssel kapcsolatos nemzeti jogszabályokat.
3. A jogi aktusok végrehajtása és ellenőrzése
A jogi aktusok végrehajtása és betartásának ellenőrzése a Bizottság felelőssége. A jogi aktusok végrehajtása érdekében a Bizottság hivatalos módon közzéteszi azokat, és tájékoztatja erről a tagállamok hatóságait. Ezt követően a hatóságoknak vagy be kell illeszteniük a nemzeti jogszabályokat az irányelv követelményeinek, vagy jelezniük kell, hogy a hatályos jogszabályok megfelelnek az irányelv követelményeinek.
Az irányelveket sokféleképpen lehet bevonni a nemzeti jogszabályba. Finnországban a nemzeti jogszabályok összhangban vannak az irányelvben meghatározott célokkal, a nemzeti jogszabályokban.
A munkavédelem területén a törvényhozás megfelelő változtatását rendszerint az Államtanács (kormány) döntései követik. A jelentések, amelyekkel a finn képviselők beszélni fognak, leírják az eljárást, hogy a finn jogszabályokba foglalják be a munkaerő védelmére vonatkozó alapvető irányelveket.
A tagállamok értesítik a Bizottságot az irányelvek hatálybalépéséről. Ha a bejelentett teljesítmény nem felel meg az irányelvnek, a Bizottság további magyarázatot kér a tagállamtól. Szükség esetén a Bizottság észrevételt tesz egy tagállami kormánynak a közösségi jogszabályok végrehajtásának hiányosságairól, és megköveteli azok megszüntetését. Ha egy tagállam nem szünteti meg a hiányosságot, a Bizottságnak be kell nyújtania az ügyet az Európai Közösségek Bíróságához azáltal, hogy keresetet nyújt be a tagállamnak szerződéses kötelezettségeinek elmulasztása miatt.
IV Európai Közösségek Bírósága
Az Európai Közösségek Bírósága a közösség öt eredeti intézménye. Luxemburgban található, 1952-ben kezdte meg működését. 15 bíróságból áll, akik a bíróság tagjai. Ezenkívül kilenc általános ügyvédet (ügyvédet) és asszisztenseket is magában foglal. A bírákat és az általános tanácsot hatéves időtartamra a tagállamok kormányainak általános határozata határozza meg. A gyakorlatban a bíróság összetétele az egyes tagállamokból egy bíróból áll.
2. A Bíróság feladata és státusza
A Számvevőszék feladata a közösségi jogszabályok alkalmazása és értelmezése során biztosítani a jogszabályoknak való megfelelést. A bíróság a közvetlen követelésekre hivatkozik, és a nemzeti bíróságok előzményeit a közösségi jog értelmezésére és érvényességére alapozza.
A közösségi jog értelmezésének kizárólagos joga, de nincs hierarchikus álláspontja a tagállamok nemzeti bíróságaihoz képest. Egyértelmű esetekben valamely tagállam bírósága kérheti az Európai Közösségek Bíróságától a közösségi jog értelmezésére vonatkozó döntéshozatali precedenst. Ilyen esetben a tagállami fellebbviteli bíróságoknak jogukban áll a végső határozat meghozatala előtt döntési precedenst kérni. Az Európai Közösségek Bíróságának határozat-előzménye kötelező a nemzeti bíróságra.
3. A Bíróság jogi ellenőrzése
A nemzeti bíróságok előtt hozott korábbi határozatok mellett a Bíróság a tagállamokkal vagy a közösségi szervekkel szembeni közvetlen követelések rendezésével jogi ellenőrzést gyakorol. A bíróság a követelésekre vonatkozó döntéseket hoz, és kérésre csak a döntési precedenseket bocsátja ki. Nincs joga saját kezdeményezéseinek előterjesztésére.
3.1. A tagállamok elleni perek
A Bizottság pert indíthat egy tagállam ellen az Aláírásmátrix megsértése miatt. A tagság egy másik tagállamot is perelhet a tagsági kötelezettségek megsértése miatt. A Bizottság eddig mintegy 600 pert nyújtott be. Politikai okokból a tagállamok nem hajlandók beperelni egymást.
Ha egy tagállam nem tartja be a Bíróság határozatát, a Bíróság a Bizottság külön keresete alapján bírságot szabhat ki rá a mulasztás miatt.
3.2. A közösségi szervek elleni perek
A tagállamok és más közösségi szervek (a Tanács, a Bizottság, a Parlament) vitathatják a jogi aktusok és határozatok jogszerűségét. A jogi aktus törlése érdekében a keresetnek a jogi aktus kibocsátását követő két hónapon belül meg kell történnie. Kivételes esetekben magánszemélyek és szervezetek is indíthatnak pereket a határozat visszavonása érdekében. Ugyanígy lehet fellebbezni a közösségi szervet a feladatok ellátásáért.
Az Európai Közösségek Bírósága alapvető szerepet játszik az Unió jogállamiságát biztosító és javító szervként. A politikailag független bíróság a közösséget jogrendszerré teszi. Semleges testületként a Bíróság biztosítani tudja a közösségi jog egységes alkalmazását, új jogi aktusok kibocsátását és az integráció elmélyítését. Következésképpen a Bíróság garantálja a fejlődést.
A MINDEN KÍVÜL TÖRTÉNT:
- A MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÜGYI ÉS BIZTONSÁGOSSÁGA
- A MUNKAVÁLLALÓK tájékoztatása és hallgatása
- EGYENLŐSÉG A MUNKA PIACÁBAN
- A MUNKAERŐPIACNAL KÍVÜLI INTEGRÁCIÓ
A MUNKAÜLETI KÉRDÉSEK MEGTÉRÉSE AZ EU-BAN
2. A KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA I
4. AZ EURÓPAI PARLAMENT
5. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA
7. A TAGÁLLAMOK KÉPVISELETEI AZ EU-BAN
9. FŐ RÉSZESÜGYEK (DG)
AZ EK JOGALKOTÁSI SZERINT ÁLTALÁNOS TÍPUSAI
rendelet
önmagukban tagságot kötnek
irányelve
arra kötelezik a jogszabályokat, hogy összhangba kerüljenek velük
A bizottság által alkalmazott ellenőrzési módszerek
1. Értesítés az irányelv hatálybalépéséről (értesítés)
3. Közlemény a munkavédelem szabályairól
- A 88/383 / EGK bizottsági határozat
5. Nem hivatalos ellenőrzés
- megjegyzések, látogatások
Az EU Bíróság összetétele és tagjai kinevezése
15 bíró, egy bíró az egyes tagállamokból
9 általános ügyvéd
más személyzet, mintegy ezer ember
A bírákat és az általános ügyvédeket 6 éves időtartamra közös kormányzati megállapodással nevezik ki.
A plenáris ülésekre megy.
FUNKCIÓK ÉS JOGOSULTSÁG
1. Szabályozza a törvény betartását az Alapító Okirat értelmezésében és alkalmazásában.
2. Kompetencia csak a belső piac területén
bizonyos esetekre és precedensekre korlátozódik
3. A közösségi joghatósági kérdések értelmezésének monopóliuma
4. A nemzeti bíróságok felé fennálló hierarchikus álláspont nélkül
A NEMZETI HAJÓKRA VONATKOZÓ ELŐSEGEK
- a közösségi joghatóság értelmezése és a határozatok jogszerűsége
- a bíróság kérheti,
a legfelsőbb bíróságnak kérnie kell
- kötelezi a nemzeti bíróságot
Az EU Bíróság jogi ellenőrzése
1. Közvetlen követelések
A bizottság megbízatása a taghoz
az alapító okirat megsértése
eljárást kér
hivatalos megrovás
tájékozott véleményt
a mondat cselekménye
A tagállam peres eljárása egy másik tagállamnak
az uniós intézmény határozatának jogszerűségére vonatkozó igény
* törlési kérelem, amelyet egy másik intézmény nyújt be, és bizonyos feltételek mellett egy magánpartner is
* a határozat meghozatalától számított két hónapon belül
* követelés a passzivitásért
A VÉGREHAJTÁSRA VONATKOZÓ JOGOK KÉSZÍTÉSE
- Az EU Bíróság által kiszabott kompenzációs vagy feltételes pénzbírság
- széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik
- a megállapodás céljának és célkitűzéseinek meghatározó jelentőségét
- a bírósági határozat jogi normáit a közösségi vívmányok tartalmazzák (jogi kódex)
- alapvető szerepet játszik az integráció megvalósításában