A lipidek emésztése és felszívódása - stadopedia
Mint ismeretes, a triacil-glicerinek hasítása a lipáz enzim hatására történik.
A szájüregben a zsírok semmilyen változásnak nincsenek kitéve, tk. a nyál nem tartalmazza ezt az enzimet.
A triacilglicerinek enyhe hasítása a gyomorban megkönnyíti a későbbi emésztést a vékonybélben a hasnyálmirigy által termelt hasnyálmirigy-lipáz hatásával. Ezt a folyamatot megkönnyíti a következő tényezők:
- jó keverés az ételfesték bélrendszerében emésztő lékkel. Ennek az az oka, hogy a hasnyálmirigyben és a bélsavban levő bikarbonátok semlegesítik a gyomornedv sósav táplálékából származó belek belsejébe. Ezért a bikarbonátok bomlása során felszabaduló széndioxid-buborékok és az alapos keverés elősegítése;
- a zsír emulgeálása a bélben. A zsírokra a leghatásosabb emulgeáló hatást az epesavak adják, amelyek az epe által a nátrium sók formájában beléptek a duodenumba.
Kémiai jelleggel az epesavak származnak a kolinsavból és a koleszterin metabolizmus végtermékét képviselik. A humán epében túlnyomórészt epesavak, így a kólsav (3,7,12 - trioksiholanovaya), dezoxikólsav (3,12 - dioksiholanovaya) és chenodezoxikólsav (3,7 - dioksiholanovaya).
Ezeket a vegyületeket néha párosított epesavaknak nevezik, mivel két összetevőből állnak - epesav és glicin vagy taurin:
Úgy gondolják, hogy csak az epesó + telítetlen zsírsav + monoglicerid kombinációja adja a szükséges mértékű emulgeálást a zsír. Az epesavak sói élesen csökkentik a zsírcsatornák felületén a felületi feszültséget, így nem csak megkönnyítik az emulgeálást, hanem stabilizálják a már kialakult emulziót is;
Pancreas lipáz aktiválása. Ez az enzim 48 000 molekulatömegű glikoprotein és optimális 8-9 pH-értéke. Mint más emésztő enzimek (pepszin, tripszin stb.), A hasnyálmirigy-lipáz a vékonybél felső részébe inaktív prolipázként lép be. A prolipáznak aktív lipázgá való átalakulása epesavak és egy hasnyálmirigy-gyulladás elleni fehérje részvételével történik. Ez utóbbi a prolipázt molekuláris arányban 2: 1 arányban tartalmazza. Ez azzal a ténnyel jár, hogy a lipáz aktívvá válik és ellenáll a különböző proteolitikus enzimek hatásának.
A triacilglicerinek hasításának fő termékei az aktív hasnyálmirigy-lipáz hatására # 946; (2) - monoglicerid és zsírsavak. Az enzim katalizálja az észterkötések hidrolízisét # 945; (1), # 945; ¢ (3) pozícióban, ami a # 946; (2) -monoglicerol és két molekula zsírsav.
A hasnyálmirigyben a lipáz mellett egy enzim-izomeráz van, amely katalizálja az acil intramolekuláris transzferjét # 946; (2) a monoglicerid helyzete # 945; (1) a pozíció. Mivel az éterikus kötés a # 945; -pozíció érzékeny a hasnyálmirigy-lipáz hatására, az utóbbi a legtöbbet osztja # 945; -monogliceridek a végtermékekhez - glicerin és zsírsav.
A triacil-glicerinek hasnyálmirigy-lipázzal való hidrolízisét a 7. ábrán mutatjuk be.
7. ábra: A triacil-glicerin hidrolízisének rendszere a
A vékonybél proximális részében szívódik fel. A legtöbb zsír felszívódik csak akkor, ha a hasnyálmirigy-lipáz zsírsavakra, monoglicerinekre és glicerinre hasad. Zsírsavak rövid szénláncú (kevesebb, mint 10 szénatomot tartalmazó) és a glicerin, valamint vízben oldható, szabadon felszívódik a bélben és bekerülnek a véráramba a portális véna, a máj onnan, megkerülve minden átalakulás a bélfalon.
A hosszú láncú zsírsavak és monoglicerinek felszívódása nehezebb. Ezt a folyamatot epesav és főleg epesavak, foszfolipidek, koleszterin részvételével végzik, amely összetételében szerepel. A hosszú lánchosszúságú zsírsavak és a bél lumenében lévő monoglicerinek formájában ezek a vegyületek stabilak a vizes közegben lévő micellákban. A micellák szerkezete olyan, hogy a hidrofób magot (zsírsavak, monoglicerinek stb.) Epesavak és foszfolipidek hidrofil héjával körülvéve kívülről veszi körül.
Az ilyen micellák összetételében a magasabb zsírsavakat a bélhámon a szívófelületre viszik át. A diffúzió eredményeként a micellák behatolnak a villi hámsejtjeibe, ahol a zsíros micellák bomlása bekövetkezik. Ebben az esetben az epesavak belépnek a véráramba, és a portális vénás rendszeren keresztül először belépnek a májba, majd vissza az epébe. Így folyamatosan keringenek epesavak a máj és a bél között. Ezt a folyamatot máj-intesztinális keringésnek nevezik.
A zsírsavak glicerin felszívódását követően a szervezet szöveteként és szerveként energiaszintként használhatók.