A graduációs munka módszertanilag fontos paraméterei a menedzser kommunikációs kompetenciájának
- azon fő kommunikációs csatornák jellemzőinek ismerete, amelyeken keresztül az üzenet továbbítható.
Grafikusan szemléltetik a kommunikációs kompetencia paramétereinek szakértői értékelési módszerrel történő vizsgálatának közbenső eredményeit (4. függelék).
3.2 A kommunikációs kompetencia paramétereinek vizsgálata a fókuszcsoport módszerével
1. A válaszadók interakciói a fókuszcsoportban általában ösztönzik a mélyebb válaszokat, és lehetőséget nyújtanak új eszmék megjelenítésére a csoportos megbeszélések során;
2. A fókuszcsoport a vita tárgyát képező kérdés széles körét nyújtja;
3. A fókuszcsoport a célközönség, a piaci szegmens tipikus képviselőinek véleményét tartalmazza.
Három fókuszcsoportot tartottunk meg, amelyek véleményünk szerint elégségesek ahhoz, hogy feltárjuk azokat a lakossági csoportok képviselőit, akik hipotetikusan kezelik a problémát különböző módon.
A fő feladat az volt, hogy a válaszadók figyelmét a kommunikatív kompetencia paramétereinek részletes megvitatására összpontosítsuk, melynek célja az egyes válaszadók legmélyebb és legmélyebb véleményének feltárása volt. Egy találkozón 6-7 ember vett részt a fókuszcsoportban. Ezenkívül a résztvevők számának alkalmasságát az olyan problémák elkerülésére törekszik, mint:
1. A beszédek hiánya;
2. a nagy csoportba tartozó résztvevők kellemetlen egészségi állapota és az álláspontjuk megóvásának képtelensége;
3. aktív és passzív résztvevőkre való felosztás;
4. az egységes általános viták szétesése több magánbe;
5. nehézségek a vita rögzítésében (az emberek kórusban beszélnek).
Egy fókuszcsoport időtartama 1 óra volt.
A résztvevőket "kerekasztalként" helyezték el, hogy megkönnyítsék a csoportkommunikációt, és maximálisan részt vehessenek a vitában.
- motiválta a résztvevőket, hogy aktívan beszéljenek és megvédjék véleményüket, hangsúlyozva, hogy szükség van a probléma megoldására a fókuszcsoport résztvevői számára.
Ezután kezdődött a vita - a kommunikációs kompetencia fogalmának és paramétereinek megfogalmazása. Ebben a koncentrált interjúban a következő főbb kérdések standardizáltak:
1. Mi a "kommunikáció"? A kommunikáció szerepe?
2. Mi a "hatékony kommunikáció"?
3. Milyen forrásokra van szükség a hatékony kommunikáció építéséhez? Sorolja fel a szükséges ismereteket, készségeket, készségeket.
4. Mi a "kommunikációs kompetencia"?
5. Milyen paraméterekkel tud kommunikálni a kommunikációs kompetencia?
6. Lehetőség van-e meghatározni egy kommunikációs partner kommunikációs kompetenciájának szintjét (fejlesztését)?
7. Mi határozza meg az írásbeli és szóbeli kommunikációs kompetenciát?
8. Kommunikációs kompetencia az információkkal való együttműködés során.
9. Kommunikációs kompetencia a személyzet kezelésében.
10. A kommunikációs kompetencia paramétereinek jelentősége.
A kérdések rendezése és formája szabad maradt. A moderátor minden egyes kérdése után a csoport elkezdte megvitatni a problémát, amely során különböző nézőpontokat fejtettek ki, magyarázatokat és érveket adtak, a résztvevők véleményét alakították és változtatták.
A megbeszélés során összegyűjtöttük a szükséges információkat a résztvevőkről a kijelölt problémák körére, a kommunikációs kompetencia paramétereit különválasztottuk. A végén a megbeszélés után a létesítmény teljes spektrumát vélemények a segítő kell kérnie összefoglalni azt mondta, az információs és terjesztésére a paraméterek listáját a kommunikatív kompetencia, szinkronizált a résztvevők, hogy fontos (a legtöbb a legkevésbé szignifikáns). Az összes fókuszcsoporthoz kapott adatokat az alábbiakban mutatjuk be.
Az 1. fókuszcsoport által kiemelt paraméterek:
1. A kapcsolattartókkal való kapcsolatfelvétel képessége;
2. Képesség egyértelműen, egyértelműen feltárni gondolatait;
3. Képesség konfliktushelyzetek megoldására, kompromisszum keresése;
4. Érzelmi hangulat, az érzelmi szféra birtoklása;
5. Képesség hallgatni a beszélgetőpartnert;
6. Az információk fogadásának és továbbításának módja;
7. Képesség a kommunikációs cél rangsorolására;
8. A célok előterjesztése és védelme;
9. A beszélő nyelvének ismerete (sztereotípiák);
10. A beszélgető kultúra kommunikációjának tudása (hiedelmek);
11. A beszélgetőpartner értékeinek ismerete.
A 2. fókuszcsoport által kiemelt paraméterek:
1. Képesség beszélni, helyesen megfogalmazni a kérdéseket;
2. Képesség meggyőzni, megváltoztatni mások irányát;
Érzelmi kontroll;
4. Képesség a kapcsolattartóval való kapcsolatba lépni;
5. A kommunikációs stílus megfelelő kiválasztásának készsége;
6. önigazgatási készségek a kommunikációs tevékenység kifejezõ szférájában;
7. A helyes megértés készsége, a társalgó hangulatának értékelése;
8. A beszélgető kommunikáció nyelvének és kultúrájának ismerete, a megfelelő viselkedés megválasztása;
9. A megértés közbenső irányítása;
10. A kommunikáció pozitív és negatív eredményeinek elfogadása.
A 3. fókuszcsoport által kiemelt paraméterek:
1. Képesség egyértelműen megfogalmazni a célokat és célkitűzéseket;
2. A kommunikatív helyzet megjósolásának képessége;
3. A kommunikáció megváltoztatásának lehetősége a partnerek érzelmi hangulatának megváltozásával;
4. Képesség megváltoztatni a partner véleményét, hajlik az ő oldalára;
5. Tolerancia, hajlandóság mások véleményének meghallgatására;
6. Az elfogultság hiánya, sztereotípiás hozzáállás a beszélgetőpartnernek;
7. A konfliktus előrejelzése;
8. gazdag fogalmi berendezés; minden szinten képes kommunikálni;
9. Konfliktus-megoldási készségek;
10. A beszélgető kommunikációs kultúrájának ismerete;
11. Pszicho-érzelmi egyensúly.
A csoportközpontú interjú eredményei
Így a kommunikációs kompetencia paramétereinek a fókuszcsoportok irányításának módszerével végzett vizsgálatának általános értékelése alapján a legfontosabb paramétereket találjuk:
- Képességet találni a kapcsolatot a beszélgetőpartnernek;
- Képesség egyértelműen, egyértelműen feltárni gondolatait;
- Képesség a konfliktushelyzetek megoldására, kompromisszum keresése;
- Érzelmi hangulat, az érzelmi szféra birtoklása;
- Képes beszélni, helyesen megfogalmazni a kérdéseket;
- Képesség meggyőzni, megváltoztatni mások irányát;
- Képesség egyértelműen megfogalmazni a célokat és a hozzáállást;
- A kommunikatív helyzet megjósolásának képessége;
- Képesség a kommunikáció megváltoztatására a partnerek érzelmi hangulatának változásával;
- Képes megváltoztatni a partner véleményét, hajlik az ő oldalára.
3.3 A kommunikációs kompetencia módszeresen jelentős paramétereinek vizsgálata a megkérdezés módszerével
Természetesen a minőségi módszerek kutatási képességei nem korlátlanok. A felmérési módszerek által kapott adatok a válaszadók szubjektív véleményét fejezték ki. Ezeket objektív jellegű információkkal kell összehasonlítani. A csoportos interjúk legnagyobb kutatási hatását a megkérdezés módszerével kombináljuk, amit a tanulmány harmadik szakaszában végeztünk. A megkérdezés célszerűségét magyarázza az a tény, hogy a válaszadók gondosan gondolkodtak a válaszukon, miután szemük előtt nyomtatott kérdőívet (2. függelék)
A kitöltött kérdőívek feldolgozása során minden szakértő által beállított paraméterek átlagos pontszámát (%) kiszámítják. Ennek eredményeképpen egyértelmű képet kapunk a kommunikatív kompetencia paraméterei közötti kapcsolatról, rendkívül fontos tulajdonságokról derül fény.
Paraméterek listája, a fontosabb helytől elosztva (a legjelentősebbtől a legkevésbé jelentősig):
képes kapcsolatba lépni