Pénzforgalom és pénzforgalom
Pénzforgalom: lényeg, koncepció, fő összetevők és meghatározó paraméterek
A pénzforgalom olyan pénzmozgások halmaza, amelyeket milliói gazdasági egységek végeznek.
Pénzforgalom - a gazdaság minden pénzáramának összesített összege egy bizonyos időszakra.
A reprodukciós folyamat kifizetési céljaitól függően több nagy áramlásra csoportosítva lehet. Ez lehetővé teszi, hogy a pénzforgalmat több egymással összekapcsolt és forgalomban lévő pénzforgalom formájában ábrázolja.
A pénzforgalom olyan kifizetések gyűjteménye, amelyek a kibővített reprodukciós folyamat külön szakaszát (vagy annak egy részét) szolgálják.
A pénzforgalom általános összetételét és komponensfolyamatait az ábrán mutatjuk be.
- a cégek számára a háztartásoktól (munkaerő, föld, lakhatás stb.) szükséges erőforrásokat;
- a köztisztviselők munkájáért a kormányzati szervek fizetése;
- a háztartások jövedelme a források (bérek, kamatok, osztalékok, bérleti díjak stb.) értékesítéséből;
- háztartási fogyasztási kiadások;
- a háztartások által fizetett nettó adók;
- a háztartásoknak a pénzpiacra küldött megtakarítások kifizetése;
- a pénzpiaci cégek által a beruházáshoz szükséges pénzeszközök mobilizálása;
- a vállalkozások beruházási költségei;
- a pénzpiac pénzeszközzel történő mobilizálása (államkölcsönök);
- közbeszerzés;
- az országba behozott termékek behozatala;
- a világpiaci pénz beérkezése az export fizetéséért;
- az áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó cégek jövedelme (nemzeti termék);
- a nettó pénzbeáramlás (tőke) a világpiacról a hazai piacra;
- nettó pénzáramlás (tőke) a hazai piacról a világpiacra.
A pénzforgalom szerkezete
A pénzforgalom a pénzmozgás a funkciók teljesítésében készpénzben és nem pénzbeli formában.
A monetáris forgalom alapja a szociális munkamegosztás és az árucikk-termelés fejlődése, ami viszont jelentős befolyást gyakorol a pénzforgalom további bővítésére és a nemzeti és a világpiac kialakulására.
A pénzmozgás kezdetét megelőzi az egyének és jogi személyek közötti koncentráció. Annak érdekében, hogy a pénz mozgása felmerüljön, pénzre van szükség az egyik vagy a másik oldalon. A tranzakciók megkötésekor pénzre van szükség a forgalomhoz, az áruk és szolgáltatások kifizetéséhez. A mennyiséget a névleges bruttó hazai termék határozza meg. Minél több a teljes pénzkínálat. annál nagyobb a pénz iránti igény, hogy foglalkozik.
A pénzkereslet kimutatásra kerül a felhalmozásra, amely különböző formában valósul meg: betétek hitelintézetekben, értékpapírokban, hivatalos állományokban.
A pénz forgalma kétféleképpen történik: készpénz és nem készpénz.
A készpénzforgalom a pénzforgalom mozgása a forgalomból és két funkció (fizetési és forgalombiztosítási eszközök) teljesítése.
Készpénz használata:
- áruk és szolgáltatások forgalomba hozatalához;
- az áruk és szolgáltatások mozgásához közvetlenül kapcsolódó számításokhoz, nevezetesen:
- bérek, bónuszok, juttatások, nyugdíjak kifizetésére vonatkozó számítások;
- a biztosítási kártérítések kifizetéséről;
- amikor értékpapírokat fizet és jövedelmet fizet;
- a közüzemi lakossági kifizetésekről.
A készpénzforgalom magában foglalja az egész készpénzkínálatnak a lakosság és a jogi személyek, a lakosság és az állami szervek, a jogi személyek és az állam közötti bizonyos időtartamú mozgását.
A készpénzmozgást különböző típusú pénzek felhasználásával végzik: bankjegyek, miniatûrök, egyéb hiteleszközök (számlák, csekkek, hitelkártyák).
Általában a központi bank kiad pénzt (Ukrajnában - NBU). A készpénzt kiadja, és elkobozza őket, ha használhatatlanná válik, és pénzeket cserél az új érmék és számlák mintáira.
A hitelezési rendszer kialakulása és az ügyfélalapok megjelenése a bankokkal és más hitelintézetekkel szemben vezetett számlákhoz nem készpénzes tranzakciók kialakulásához vezetett.
Nem készpénzforgalom - pénzmozgás nélküli pénzmozgás: pénzeszközök átutalása a hitelintézetek számláira, kölcsönös követelések ellentételezése.
A nem készpénzforgalmat csekkek, váltók, hitelkártyák és egyéb hiteleszközök segítségével végzik.
A nem készpénzforgalom nagysága az ország áruinak volumenétől, az árak szintjétől, a számítások összekapcsolásától, valamint a pénzügyi rendszeren keresztüli elosztási és újraelosztási kapcsolatok méretétől függ.
A nem készpénzforgalomnak számos előnye van, amelynek lényege a következő:
- a nyilvános forgalmi költségek jelentősen csökkentek;
- megteremtik a pénzforgalom állami szabályozásának feltételeit;
- a pénzforgalom témaköreinek gazdasági helyzete javul, mivel növekszik a monetáris pénzeszközök forgalma;
- lehetőség van arra, hogy racionálisan használják az átmeneti rendelkezésre álló pénzeszközöket a bankszámlákon.
A gazdasági tartalomtól és az alkalmazási körtől függően az összes nem készpénzforgalom két részre osztható: az árucikkek és a nem árucikkek közötti ügyletek.
Az árucikkek és szolgáltatások, a nyújtott szolgáltatások és az elvégzett munka árutovábbítási számításai - ezek dominálnak, meghatározzák a vállalkozás pénzügyi szolgáltatásának jellegét és összetételét a települések területén. E számítások folytonosságától és tervezettségétől függően a gazdálkodó összes számításának állapota, pénzügyi állapota nagymértékben függ.
Nem származékos tranzakciókra vonatkozó elszámolások - a gazdálkodó pénzügyi kötelezettségeinek teljesítéséhez kapcsolódóan (hitelek átvétele és visszafizetése, kamatok fizetése, adók és egyéb kifizetések a költségvetésbe, bírságok kifizetése stb.).
A készpénz és a nem készpénzforgalom között van egy korreláció és egymástól való függés: a pénz folyamatosan átkerül egyik körforgásból a másikba, a készpénz a formát a hitelintézetben és visszaadja.
Így a nem készpénzforgalom elválaszthatatlan a készpénzforgalomtól és formában egy pénzzel, egy címlet formájában.