Pénzforgalom és pénz, pénzforgalom, koncepció, struktúra és szervezeti elvek
A pénzforgalom a nemzetgazdaságon belüli monetáris forgalom szerves részét képezi. A készpénz folyamatos forgalma a gazdaságban valósul meg. A forgalom volumene és sebessége, a monetáris forgalomban részt vevők készpénzállományaival folytatott tranzakciók motiválása tükrözi a társadalom egészének és polgárainak igényeit. A készpénzforgalom az áruk értékesítésével, a szolgáltatások nyújtásával és a különféle típusú kifizetések végrehajtásával kapcsolatos készpénzforgalom.
A készpénz-készpénzforgalom a pénzforgalom részét képezi, amely egyenlő a készpénzben egy bizonyos időre teljesített kifizetések összegével. A készpénzforgalom minden országban, függetlenül a gazdaság fejlettségi szintjétől, a pénzforgalom kisebb része, de fontos funkcionális jelentőséggel bír.
Csak készpénz, mint jogi fizetőeszköz, a nap bármely időszakában és korlátlan összegben, mindenfajta fizetési formában az állam teljes területén történő befizetéshez.
A készpénzforgalom területén az áruk, a munkák és a szolgáltatások végleges értékesítése, a kínálat és a kereslet ellenőrzése történik. A nemzeti valuta vásárlóereje nagymértékben függ a készpénzforgalom állapotától.
Készpénzforgalom, amely a folyamatos mozgás készpénz bank által kibocsátott bankjegyek központi bank (bankjegyek és érmék kis), amelyben a bankjegyeket elsősorban a funkciója, mint eszköz a keringés és a fizetőeszköz.
A készpénzforgalom szerkezete magában foglalja a monetáris kapcsolatok vagy monetáris forgalom tárgyát képező egyes pénzáramok beillesztését:
1) a központi bankrendszer és a kereskedelmi bankok rendszere között;
2) a kereskedelmi bankok között, a bankok és ügyfeleik között;
3) a szervezetek, a szervezetek és a lakosság között;
4) az egyes állampolgárok között.
Négy konszolidált cash-flow lehetővé teszi, hogy nyomon kövesse a készpénzforgalom szervezésének szintjét és szakaszait.
Az első pénzforgalom rögzíti a monopólium a központi bank kiadja Nalich-CIÓ a forgalomban lévő pénz összekapcsolásával készpénzforgalom Process E pénzbeli ellátás bankoknak a központi bank és a gyűjtemény (fogadó) a központi bank. A központi bank által kibocsátott pénzeszköz közvetlenül a kereskedelmi bankok működési pénztárához vagy a szervezetek (elsősorban kereskedelmi szervezetek és a nyilvánosság számára szolgáltatásokat nyújtó szervezetek) pénztáraihoz jut.
A második pénzforgalom kiterjed a kereskedelmi bankok ügyfelei által fizetett készpénz beszedésére és ezen ügyfeleknek a szükséges készpénz biztosításával. Ezt a pénzforgalmat a központi bank az általa megállapított szabályokon keresztül szabályozza. Ezek alapján a kereskedelmi bankok készpénzzel kapcsolatos készpénzes tranzakcióikat teszik. Ez a forgalom biztosítja a lakosság pénzbevételének átvételét és kiszolgálását. Része a készpénz bankok képesek kommunikálni egymással díjazásos alapon, de a legtöbb pénzt kap az ügyfelek, akár az irodákban szervezetek, akár közvetlenül a nyilvánosság számára. A lakosság is használ készpénzt településeken, de a legtöbb faj hoduetsya-adókat, díjakat, a biztosítási díjak, közüzemi számlák, hitelek törlesztéséhez, az áru- és fizetési különböző fizetős szolgáltatások, értékpapír vételi, sorsjegyek, bérleti díj, upla- ezek a bírságok, büntetések és büntetések stb.
A harmadik pénzforgalom bankok és szervezetek révén pénzbeli szolgáltatásokat nyújt a lakosság számára. Készpénzforgalom szervezetek közötti elhanyagolható, mivel a fő része elvégzett számítások útján átutalással. Minden szervezet határozza meg határait az egyensúlyt a készpénz a kezét és készpénz meghaladja a határértéket kell üzembe helyezni, ez a szervezet egy kereskedelmi bank. Része a készpénz a kezét már használt számítások között, de a többség át a nagyközönségnek formájában különböző pénz jövedelmek-nek (bérek, a nyugdíjak, juttatások, ösztöndíjak, biztosítás téríti-CIÓ, osztalék eladásából származó bevétel értékpapírok és stb.)
A negyedik pénzforgalom akkor fordul elő, amikor készpénzt használnak, amikor a fizetés egy bankjegy egyszerű átutalása révén történik a kedvezményezettnek. Ugyanakkor nincs szükség technikai eszközre a tranzakció két oldalán. Ezenkívül nem köteles harmadik személyt értesíteni, és a tranzakció befejezéséhez való jogáról megerősítést kapnia. A fizetés címzettje, bárki is van, azonnal elköltheti a beérkezett összeget.
A készpénzforgalmat a helyszín vagy mozgás pontjai (helyei) is figyelembe vehetik:
- központi vagy regionális központi bankraktárakban;
- a központi bank alkörzeteiben (a pénzforgalmi központok forgalmi irodájában és tartalékalapjában);
- a kereskedelmi bankok működési pénztárában;
- a szervezetek pénztárában;
- útközben egyikről a másikra;
- a lakosság kezében.
A készpénzforgalmat az állam a központi banki személy szerint szervezi meg a gazdaság pénzgazdálkodásának sorrendjével összhangban. Ez tükrözi a közös szabályrendszer, amely a primer készpénz dokumentumok jelentés formáját, hogy a szervezet által követendő valamennyi formájának zokogás-stvennosti a szervezet a készpénzforgalom, áthalad a hivatalok.
Felett az eljárás készpénz fegyelem szóló etsya az egyes országokban a hitelintézetek (bankok) foglalkozó CAS-sovoe szolgáltatást nyújtsa ügyfeleinek, illetve az adóhatóság.
A készpénzforgalom Oroszországban az alábbiak szerint alakulhat (6.3 ábra).
Ábra. 6.3. Cash flow rendszer
A pénzforgalom Oroszországban a következő jellemzőkkel bír:
- a pénzkínálat nagy része (több mint 30%);
- jelentős mennyiségű készpénzes település, amely lehetővé teszi az adómentességet;
- a hitelintézetek (beleértve a bankok szervizképző szervezeteinek oldaláról) gyenge ellenőrzését a szervezetek készpénzfegyelmével szemben;
- a készpénzforgalom dollárosítása (forgalomban lévő deviza felhasználása).
A központi banknak a készpénzforgalom szervezésében betöltött feladata stabilitás, rugalmasság és jövedelmezőség biztosítása. Ezért a készpénzforgalom a központi bank és a statisztikai hivatalok gondos prediktív tervezésének tárgya. A készpénzkezelést központilag irányítják a központi bank és annak egységei tevékenységei miatt. A feladat megoldásához a hitelintézetek központi bankja köteles betartani:
- a készpénzes tranzakciók lebonyolítására kialakított eljárás;
- a készpénz átvételének elrendezésére vonatkozó szabályokat a készpénz-asztalukon;
- a pénzeszközök készpénzüggyel történő kézhezvételének megszervezésére vonatkozó szabályok;
- pénztáruk egyenlegének limitje (a nap végén a működési pénztár minimálisan megengedett készpénzállománya);
- a készpénz kiszámításának módja;
- korlátozza a pénzeszközöket (a jogi személyek közötti határértéket).
A gazdasági forgalomban részt vevő valamennyi szervezetnek készpénzzel kell rendelkeznie (kivéve a határértéket) a kereskedelmi bankokban. A hitelintézetek (bankok) korlátozzák a készpénz egyenlegét mindenfajta tulajdonosi szervezet számára. A készpénzes szervezetek csak banki intézményükben vehetnek részt.
A készpénzforgalomban résztvevők által a pénzeszközök célzott felhasználása továbbra is a készpénzforgalom szervezésének meghatározó elve. Ennek az elvnek az ügyfelek általi betartása tükröződik az ügyfelek kötelező tájékoztatásában a banki pénzösszeg felhasználásának irányairól, és a bank ellenőrzi ezen üzenet megbízhatóságát. A készpénz megszerzésének célját illetően a szervezet pénztárban - a bank fő készpénzes kimutatásában - jelentést tesz. A könyvek ellenőrzésére kibocsátott készpénzellenőrzéseket bankszámlanyitáskor adják ki az ügyfeleknek.
A meghatározott létesítmények teljesítése lehetővé teszi a pénzforgalom stabil szervezésének alapját.