Miért törik meg a jég Murzim csöveket
Miért törik meg a jégcsöveket?
Sok diák panaszkodik: "Miért kellene tanulnom a fizikát és a tudományt, mert soha nem használom őket?" Természetesen ezek az emberek nem igazak a fizika és a természettudományok "haszontalanságával" kapcsolatban. Kétségtelen, hogy (tudjuk erről, vagy nem tudjuk) mindannyiszor a fizika törvényeit ismételten használjuk a mindennapi életben.
Mindenki, aki hideg télen éghajlaton él, tudja, hogy az antisztatúrát az autójának radiátorába kell öntenie, és le kell engednie a vizet az összes csőből, ahol maradhat. Tudja, ha nem, akkor a radiátor megtörik, és a csövek felrobbanhatnak. A fizika törvényei magyarázzák meg, miért történhet ez meg.
Például a folyadéktól a szilárd állapotig történő átmenet során a legtöbb anyag térfogatban csökken. De vízzel teljesen ellentétes dolog! A térfogatcsökkenés helyett terjed, és nem nő semmiféle számmal, hanem mintegy egynegyedével.
Ez azt jelenti, hogy ha kilenc liter víz van, és ez a víz lefagy, akkor 10 liter szilárd jég lesz! Most képzeljük el, hogy a fűtőtestben vagy a csőben fagy. Tíz liter jég esetén több helyre van szükség, mint kilenc liter víz esetében. De a radiátor csövek vagy a vízvezetékek nem nyúlhatnak le. Egyszerűen nincs több hely. Ezért, amikor a víz lefagy, önmagában nagyobb helyet kap, felszakítva a csöveket.
A természeti jelenség egyik legjelentősebb eleme a hatalmas erő. Mint tudják, a csövek meglehetősen erős fémekből készülnek. Finnországban például ez az erő kénytelen dolgozni.
Ez így történik. A kőbányákban a vizet a sziklák repedéseibe öntik, és befagyasztják. A fagyasztó víz ékként működik, és a fagyasztó víz ereje miatt a hatalmas sziklacsúcsok külön kőblokkokká válnak.
Bár a jég több helyet foglal el, mint a víz, könnyebb a víznél, és a felszínén úszik. Ezért nagy mennyiségű víz soha nem fagy teljesen. A jégtakaró megvédi az alatta lévő vizet a fagyástól.