Jogi kultúra koncepció, elemek, cselekvési formák - stadopedia
A "törvényes lelkiismeret" fogalma szorosan összefonódik a "jogi kultúra" fogalmával, amely sokrétű, sokrétű, komplex jellegű. Amint a hazai jogi irodalomban helyesen megjegyeztük, a jogi kultúra a társadalom jogi életének gyakorlatilag minden jelenségében jelen van, de nincs önálló objektivitása (Prof. NN Voplenko).
Az irodalomban a "jogi kultúra" fogalmának különböző fogalmai vannak. Tehát, prof. VI Kaminskaya és prof. AR Ratinov, az egyik elsõ, aki ezt a problémát vizsgálta, a jogi kultúrát "a törvény szférájához kötõdõ materializált és ideális elemek rendsze- rének, az emberek elméjében és viselkedésében való gondolkodásuk rendszerében" határozta meg.
Vannak más álláspontok a "jogi kultúra" fogalmával kapcsolatban. Fontos hangsúlyozni, hogy a jogi kultúra:
1) magában foglalja az adott társadalom jogi intézményeinek, folyamatainak, tevékenységi formáinak értékértékelését. Más szavakkal jellemzi a társadalom jogi értékeit, a jog területén elért progresszív eredményeket;
2) tükrözi az ország jogi életének minőségi állapotát, ezért minden ország saját jogi kultúrájával rendelkezik;
4) a közös kultúra részét képezi. Ugyanakkor a szocio-kulturális térben független, elszigetelt helyet foglal el;
5) nagymértékben függ a társadalom moráljától és a jogi tevékenységet folytató személyek erkölcsi tulajdonságaitól;
6) elengedhetetlen feltétele és előfeltétele a törvényes állam és a jogi társadalom egészének kialakulásához.
Más szóval, a jogi kultúra egy társadalom jogi életének minőségi állapota.
Prof. AP Semitko a jogi kultúra elemei között: 1) a lakosság jogi tudatosságának fejlettségi szintjét, vagyis milyen mértékben jogilag tájékozódik, hogy milyen mértékben illeszkednek hozzá a jogi értékek; 2) a jogi tevékenységek fejlesztése, hiszen a jogi tudatosság fejlődési szintje csak jogi magatartásban rögzíthető. Ugyanakkor a jogi tevékenység elméleti tevékenységben nyilvánul meg (8209-es tudósok, az ügyvédek kutatása), az oktatási (jogi iskolai képzés) és a gyakorlatias - jogalkotás és a jogérvényesítés; 3) a különböző típusú jogi aktusok rendszere tökéletességének mértéke, amelyben az adott vállalat jogát rögzítik. Ezek közül az állam törvényei döntő fontosságúak. De a társadalom jogi kultúrájának szintjét az egyes bűnüldözési törvények is feltárják.
A jogi kultúra három elemének adományozása feltételes, mivel mindegyik szorosan összefügg egymással, és mindegyik elem a másik kettőben jelenik meg. Fontos kiemelni, hogy a jogi kultúra szintjének leírásakor nem lehet maguknak a jogi jelenségeknek - a jogi tudatosságnak, a jogi tevékenységnek, a jogi aktusok rendjének, hanem szintjelmüknek, vagyis a fokozatos fejlődés mértékének.
Leggyakrabban a jogi kultúra felépítésében három összetevőt azonosítanak: a jogi ismereteket; a törvényhez való hozzáállás; a jogi magatartás készségei. Így a magas jogi kultúrával rendelkező személynek jogi szabályozással kell rendelkeznie, a jog tiszteletben tartása mellett pozitív igazságérzetet kell tanúsítania, és szükség esetén megfelelő módon kell végrehajtania, beleértve konfliktushelyzeteket is. Következésképpen a jogi kultúra egyfajta gondolkodásmód, a viselkedés normája és színvonala, és általában - a társadalom jogi mentalitása.
A "jogi mentalitás" fogalma viszonylag új a hazai jogi tudomány számára; Ez jellemzi a stabilitás, különleges jogi szellemében a társadalom vagy nemzet, a szabályozó # 8209; értékorientációt származó kulturális # 8209; a történelmi, vallási # 8209; etnikai és erkölcsi # 8209; lelki fogyatékos. Az új jogi aktusok kidolgozása során figyelembe kell venni a nemzeti jogi mentalitást, különben a társadalom nem fogadja el őket, és ezért a mindennapi életben nem fog hatékonyan felhasználni.
A nemzeti jogi mentalitás állapota befolyásolhatja a törvényi reformokat és a közélet más bíboros változásait.
Így a társadalom jogi kultúrája és jogi mentalitása szorosan összefüggő jelenségek, de a jogi mentalitás tágabb koncepció, amely magában foglalja a társadalom egész világnézetét, a jogi valóság teljes képet.
A jogi kultúra elsősorban három szinten jelenik meg: rendes, professzionális és elméleti.
A jogi kultúra rendes szintje az emberek mindennapi életére korlátozódik, és az elméleti általánosságok szintjén nem emelkedik, a mindennapi életben élő emberek aktívan használják a szubjektív jogok végrehajtásában, a feladatok elvégzésében.
A jogi kultúra szakmai szintje a szakmai tevékenységben részt vevő személyekhez tartozik.
Ezt a szintet a jogi ismeretek nagyfokú ismerete és a jogi problémák, a jogi tevékenységek céljainak és célkitűzéseinek megértése jellemzi.
Az elméleti jogi kultúra magában foglalja nemcsak a jogtudás magas szintjét, hanem a mély tulajdonságok és értékek megértését, a cselekvési mechanizmust, a jog hatékonyságát befolyásoló tényezőket stb.
A fejlesztés a jogi társadalom életének elengedhetetlen mind a három szinten a jogi kultúra, de különösen fontos a professzionális jogi kultúra, mivel ez határozza meg a munka minden kormányzati szervek, az államapparátus és annak egységei, politikai szervezetek és más nem kevésbé fontos szerepet és az elméleti jogi kultúra. Ez Ebből kiderül, a fejlettségi szint jogtudomány általában, ami nélkül nem lehet kijavítani a jogpolitikai az állam, ami meghatározza a stratégia és a taktika a jogi az ország életében.
A személyiség jogi kultúrája olyan tulajdonság, amelyet a törvény tiszteletteljes hozzáállása jellemez, a jogi tudatosság megfelelő szintje, a viselkedés legitimitásának biztosítása. Következésképpen a jogi kultúrával rendelkező személy egyrészt a jogi normák bizonyos szintű ismeretével jellemezhető; másrészt pozitív igazságérzetet, azaz a törvény tiszteletét; harmadszor, a törvény tiszteletben tartásával kapcsolatos magatartás. Ebből következik, hogy az egyén jogi kultúrája a jogi ismeretek egysége, a jog és a törvényes viselkedés pozitív hozzáállása.
A forrás a jogi személy tudtával általában a gyakorlati tapasztalatok, a környezet, a média és a többiek. A forrás a jogi ismeretek közvetlenül függ az oktatás színvonala az egyén, életkor, foglalkozás, és így tovább. N. ismerete a törvény szolgál inger jogszerű magatartás, ha egy személy érdekelt az ilyen és készen áll arra, hogy a törvény előírásainak megfelelően járjon el. A jogi kultúra magas szintje elképzelhetetlen anélkül, hogy egy személy magas erkölcsi tulajdonságai lennének anélkül, hogy a törvényes viselkedés és jogi tevékenység készségeit fejlesztenék.
Végül a társadalom jogi kultúrája szerves részét képezi az általa létrehozott lelki értékeknek, és magában foglalja a jogi kommunikációval kapcsolatos mindenféle viselkedést és cselekvést, valamint a közönségkapcsolatok szabályozási eszközeinek használatát. Közvetlenül az állami igazságérzet szintjétől, a jogszabályok állapotától és természetétől, valamint az országban meglévő törvény és rend erejétől függ. Közvetlenül kapcsolódik a lakosság általános kulturális szintjéhez, és a népesség politikai, erkölcsi, esztétikai és egyéb kultúráival való kölcsönhatásban funkcionál.
Az állam és a társadalom minden szinten és minden formában érdeklődik egy magas jogi kultúra kialakításáért, ebből a célból a jogi nevelést és jogi képzést. Ezek magukban foglalják a) jogi oktatást (a jogi alapokat az iskolai oktatásban, a jogi iskolákban folytatott szakmai jogi képzést stb.); b) jogi propaganda a tömegtájékoztatáson keresztül, különböző jogi irodalom készítése, számítógépes adatbázisok létrehozása ("Garant", "ConsultantPlus", "Codex"), jogi információk interneten keresztüli terjesztése; c) a jogi oktatás, mint a kognitív és oktatási hatások rendszerének célzott szervezése, előre meghatározott feladatokkal a kognitív tevékenység, az oktatási tevékenységek és a várt eredmények között.