A társadalom és az államformáló társadalom fogalma a stadopédia
L.I.Spiridonov tankönyvében „Theory of State és törvény” igyekszik megúszni egy ilyen meghatározás, és azt írta: „Szabad a mindennapi fogalmakat, a társadalom nem lehet leírni, mint egy csomó ember, hanem egy sor szociális kapcsolatok.” Azonban a társadalom képviselete csak mint a társadalmi kapcsolatok összessége, aligha helyes. Igen, valójában a társadalom nem csak sok ember, de nem sok mindent elképzelhet.
A társadalom, véleményünk szerint, még mindig sok ember egyesül egyes érdekeken alapuló kapcsolatokon (kapcsolatokon).
Ezért véleményünk szerint a társadalom pontosabb fogalmát az Ural Állami Jogi Akadémia szakemberei írják az Állami és Jogelmélet Tankönyvében. Itt, a társadalom tekintik „Liu dei reakció terméke egy bizonyos szervezet az élet, önellentmondás test, amelynek lényege abban rejlik, hogy a különböző (gaz-dasági, erkölcsi, vallási, stb), és emberek közötti kapcsolatokat, azok társulásai és közösségek.”
Az emberek bármely közösségéhez különbségek vannak közöttük, és bizonyos mértékű szervezettség, település, társadalmi viszonyok rendezettsége. A munkamegosztás a gazdaságban objektíven vezet különböző rétegek kialakulásához, az emberek osztályaihoz. Ezért a tudatosságuk, világnézetük különbségei.
Történelmi szempontból a társadalmat nem lehet szégyennek nevezni, hanem csak egy horda, amely a mindennapi értelemben nagy és szervezett tömegeket jelent. És még akkor is a török és mongol népek katonai közigazgatási szervezetnek hívták a hordént, amely nem nevezhető társadalomnak. A klán, a törzs, a fratria és a curia már az emberek közösségének bizonyos formája. Az állam megjelenésével a társadalom egy szervezett államformáló társadalomgá válik. A jogtudomány mint tudomány elmélete elsősorban az államformáló társadalommal foglalkozik.
Az államformáló társadalom egy olyan történelmileg kialakult társadalom, amely a napi ügyei lebonyolítása érdekében különleges állami politikai hatalatot hoz létre az államnak.
Mi szervezi a társadalmat egy holisztikus szervezetben? Itt véleményünk szerint meg kell különböztetni a belső és a külsőt
(társadalomtól elszigetelt) hatalom. A belső erő, az egyesítő társadalom a legfontosabb, elengedhetetlen, primordiális erő, amely sok embert alkot egy egységes tisztaságban. A külső erő a belső, a kondicionált erejének származéka.
Az állam, a mi véleményünk, pontosan jár az, hogy a külföldi (elszigeteli a társadalom bizonyos mértékig) erő, amely szervezi a társadalom és védi annak sértetlenségét. Az állam így nyilvánosan vo alkotmányozó hatalom, ez nem egy társadalom: ez bizonyos mértékig elválasztva képez erő célja, hogy megszervezi a társadalmi életben, kezelni azt.
Volt idő a történelemben (és még ma is, néhány helyen), amikor az állam és a társadalom összeolvadt. Ez a kaszt-kaszt társadalomban van, amikor az államhatalmat nem választották meg, nem az emberek részvételével alakult ki, hanem a kiváltságos osztály képviselőiből állt. A társadalom és az állam egy közös összevonása a totalitárius rezsimekben megfigyelhető.
Az ingatlan vagy a kaszt hatóságok többé-kevésbé a társadalom természetes fejlõdésébõl származtak, és kialakulását valamilyen módon befolyásolta a munkamegosztás. Ezért talán ez a fajta hatalom talán a termelés megszervezésének történelmileg szükséges formájának nevezhető.
az eredmények eloszlását, és így a hatalom kialakulását. Ami a totalitarizmus, ez egy mesterséges közügyek rendszer által generált NYM a válság idején, a civil társadalom, a veszteség ezek képesek-sti megalakult a kormány.
Így kapcsolatot jellemző a társadalom és gosu darstva azt kell mondani, hogy történelmileg az Advent az első sudarstva társadalom hiszen két részre oszlik - a Sovereign-CIÓ és a többi, nem-kormányzati része, hogy a mi véleményünk, csak legyen felhívni a civil társadalmat. Amikor az állami társadalom egyértelműen megkülönböztethetők az egyik boltba, nekünk, az állam, és a másik - a civil társadalom, a kérdés az együttműködés kapcsán állam és a társadalom, sőt, átváltozik egy probléma a kapcsolat a civil társadalom és a politikai hatalom. Ezért szükség van a civil társadalom fogalmaira és lényegére.