Az ENSZ és a MOON céljai és célkitűzései
Az ENSZ és az UNM céljainak és célkitűzéseinek (az alapvető tények, amelyekért jöttek létre, az ENSZ kapcsolódása a mindennapi élethez)
Az Egyesült Nemzetek Szövetsége 1945-ben San Franciscóban jött létre, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot, miután a Nemzetek Szövetsége érvénytelennek bizonyult és képtelen volt megelőzni a második világháborút.
Az ENSZ központja New Yorkban található, a John Rockefeller által átadott földterületen, most irodái a világ minden részében megtalálhatóak, köztük nagy komplexumokat Genfben, Svájcban és Bécsben, Ausztriában.
Az Egyesült Nemzetek céljai és elvei
Az ENSZ Alapokmánya meghatározza a tagállamok által jóváhagyott célokat, amikor aláírja:
- Ahhoz, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot, valamint hogy evégből hathatós együttes intézkedéseket a bűncselekmények megelőzésére és megszüntetésére fenyegetések a béke és az elnyomás a támadó cselekményeknek vagy más megsértésének a békét, és békés eszközökkel, az elveivel összhangban az igazságosság és a nemzetközi jog, beállítási és rendezése a nemzetközi viszályokat és helyzeteket, amelyek a béke megszegéséhez vezethet;
- Az országok közötti baráti kapcsolatok fejlesztése az egyenlő jogok és a népek önrendelkezési elvének tiszteletben tartása és más, az egyetemes béke megerősítéséhez szükséges megfelelő intézkedések meghozatalával;
- Legyen a központ a nemzetek cselekvéseinek összehangolásához és ezen közös célok eléréséhez.
E célok elérése érdekében az ENSZ és tagjai az alábbi elvekkel összhangban járnak el:
1. A szervezet az összes tag szuverén egyenlőségének elvén alapul;
(2) Az Egyesült Nemzetek valamennyi tagja hűségesen teljesíti a Charta keretében vállalt kötelezettségeit, hogy mindegyikük számára biztosítsa a szervezet tagjainak tagságából eredő jogokat és előnyöket;
3. Az Egyesült Nemzetek valamennyi tagja békés úton békés úton oldja meg nemzetközi vitáit oly módon, hogy ne veszélyeztesse a nemzetközi békét, biztonságot és igazságosságot;
4. Minden tag köteles tartózkodni a nemzetközi kapcsolatokban való fenyegetéstől vagy az erőszak alkalmazásától területi integritása vagy politikai függetlensége bármely állam, vagy bármely más módon összeegyeztethetetlen a céljai az ENSZ;
5. Minden tagja az Egyesült Nemzetek minden segítséget bármilyen intézkedést is tesz Alapokmányának megfelelően, és tartózkodniuk kell attól, hogy segítséget nyújtson minden állam, amely ellen az Egyesült Nemzetek megelőző vagy végrehajtást;
6. A Szervezet gondoskodik arról, hogy az olyan tagállamok, amelyek nem tagjai, ezen elveknek megfelelően járnak el, mivel ez a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához szükséges lehet;
7. Charta semmilyen módon nem jogosítja fel az Egyesült Nemzetek, hogy beavatkozzon a kérdésekben, amelyek alapvetően a belföldi joghatóságot bármely állam vagy előírják az ENSZ által a tagok, hogy nyújtson be ilyen ügyek rendezése a Charta.
Ezen kívül az ENSZ "családja" magában foglalja:
- UN programok és alapok, mint például az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) és a Hivatal az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), a működési területén a fejlesztés, a humanitárius segítségnyújtás és az emberi jogok védelme.
- Speciális ENSZ ügynökségek olyan különböző területeken dolgoznak, mint az egészségügy, a mezőgazdaság, a nemzetközi légi közlekedés és a meteorológia. Az ENSZ különleges megállapodásokkal társítva, a szakosodott ügynökségek együttműködnek az ENSZ tevékenységeivel, ugyanakkor önálló autonóm szervezetek.
A Közgyűlés magában foglalja az ENSZ összes tagját, jelenleg 190-en van. Minden országot képvisel a GA-ben, legfeljebb 5 küldött, akinek megválasztását az állam maga választja. Minden egyes tagállamnak egy szavazata van. A fontos kérdésekkel kapcsolatos döntések - mint például a béke és biztonság kérdései, az új tagok és a költségvetési problémák - a szavazatok kétharmadát teszik szükségessé. Más kérdésekben a szavazatok egyszerű többsége elegendő.
A Közgyűlés legtöbb kérdését hat fő bizottsága megvitatja:
- Az első, a leszereléssel és a nemzetközi biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottság
- A második bizottság, döntő gazdasági és pénzügyi kérdések
- A negyedik bizottság, a különleges politikai és dekolonizációs bizottság
- Ötödik igazgatási és költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság
- Hatodik bizottság jogi kérdésekkel foglalkozik
A Közgyűlés meghatalmazásait az ENSZ Alapokmányának IV. Fejezete írja elő. Bár a közgyűlés döntései nem jogilag kötelező erejűek, a világ közvéleményét fejezik ki, és így jelentős súlyt kapnak.
Az Egyesült Nemzetek központi pozícióját elfogadó Közgyűlés más testületek jelentéseit veszi át, új tagokat fogad el és kinevezi a főtitkárt.
A határozat kilenc szavazatot tesz szükségessé, beleértve az állandó képviselők egyhangú véleményét is, a kivétel olyan eljárási ügyek, amelyekben a Biztonsági Tanács tagjainak kilenc szavazata szükséges.
A Gazdasági és Szociális Tanács
Az ECOSOC a Közgyűlés által megválasztott 54 tagból áll, három éves időtartamra. A döntéseket a Tanács tagjai egyszerű többségével hozza, amelyek mindegyike egy szavazattal rendelkezik.
Az ECOSOC négy állandó bizottságot tartalmaz (nem kormányzati szervezetek bizottsága, programkoordinációs bizottság, természeti erőforrások bizottsága, fejlesztési bizottság), tizenegy állandó szakértői csoport, különböző funkcionális bizottságok:
- Statisztikai Bizottság
- Emberi Jogi Bizottság
- Bizottság a nők helyzetéről
- Kábítószerügyi Bizottság
- Népesedési és Fejlesztési Bizottság
- Bűnügyi és igazságügyi bizottság
- Tudományos és Technológiai Fejlesztési Bizottság
- Bizottság a fenntartható fejlődésről
- A telepesekről
- Az új és megújuló energiaforrások fejlesztéséért felelős bizottság,
és öt regionális jutalék:
- Európai Gazdasági Bizottság (Genf)
- Latin-Amerika és a karibi Gazdasági Bizottság (Santiago, Chile)
- Afrikai Gazdasági Bizottság (Addis Abeba)
- A Nyugat-Ázsiai Gazdasági Bizottság (Bagdad),
valamint különféle ad hoc (különleges) szakértői csoportokat.
A Vagyonkezelő Tanácsot úgy alakították ki, hogy javítsa a tizenegy eredeti bizalmi terület lakosságának helyzetét, és előmozdítsa progresszív fejlődését az önkormányzat vagy a függetlenség felé. Jelenleg mindezek a területek már önálló kormányzattal vagy függetlenséggel rendelkeznek különálló területként, vagy csatlakoznak a szomszédos független országokhoz. E feladatok elvégzése után a Vagyonügyminisztertanács megváltoztatta szabályait, és csak akkor felel meg, ha szükséges.
Az Egyesült Nemzetek fő bírói testülete a Nemzetközi Bíróság, amely megszünteti a tagállamok közötti jogvitákat és tanácsadó véleményeket ad az ENSZ és szakosított ügynökségei számára. Tevékenységét a Nemzetközi Bíróság alapokmánya szabályozza, amelyhez a nem tagok is pártokká válhatnak. Ugyanakkor a Bíróság nem veszi figyelembe az egyének eseteit.
A Közgyűlés és a Biztonsági Tanács, valamint más ENSZ-testületek a Közgyűlés jóváhagyásával tanácsadó véleményt kérhetnek a Bíróságtól.
A bíróság 15 főből áll, akiket a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács 9 évig választott a képesítések, nem pedig az állampolgárság alapján. Ugyanakkor nem lehet ugyanazon ország állampolgára a Bíróságban.
A Nemzetközi Bíróság a következők alapján határozatokat hoz:
- A vitatott államok által elismert nemzetközi egyezmények
- A nemzetközi szokás jogi szabályként elismert
- A nemzetek által elismert általános jogelvek
- A különböző országok legképzettebb szakembereinek bírósági döntései és tanai
A szervezet napi munkáját a titkárság végzi, amely jelenleg 8.900 szakembert tartalmaz a világ minden tájáról. A Titkárságot a Főtitkárság vezeti, amelyet a Közgyűlés a Biztonsági Tanács ajánlásának megfelelően 5 éves időtartamra nevez ki, új tag megválasztásával. Jelenleg az Egyesült Nemzetek főtitkára Kofi Annan (Ghána).