Absztrakt termelési struktúra apk - absztrakt bankok, esszék, riportok, kurzusok és oklevelek
Az agrár-ipari komplexum (APC) egy olyan integrált termelési és gazdasági rendszer, amely a szociális munkamegosztás és az olyan iparágakkal való integráció révén jött létre, amelyek a termelés eszközeit a mezőgazdaság számára biztosítják. Jelenleg a nemzetgazdaság mintegy 80 ágazatai közvetlenül vagy közvetve részt vesznek az agrár-ipari komplexumban a termelés és forgalmazás különböző fázisaiban.
Az agrár-ipari komplexum a nemzetgazdaság ágainak egy csoportja, amelyet a gazdasági kapcsolatok összekapcsolnak a mezőgazdasági termékek termelésével, forgalmazásával, cseréjével és fogyasztásával kapcsolatban. Ez magában foglalja az iparág, hogy biztosítsák a mezőgazdasági termékek előállítására és azok feldolgozása, tárolása és forgalmazása, valamint az iparág szakosodott a termelés tárgyi eszközök a mezőgazdaság és az ő szolgálata [8, 51.].
Az élelmiszertermékek és a nem élelmiszer jellegű mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó iparágak aránya az agrár-ipari komplexum ágazati struktúráját jelenti, amely három területet foglal magában.
Az első terület magában foglalja a iparágak, amelyek a termelési eszközök AIC: traktor és mezőgazdasági-ipari gépek, az élelmiszerek és a könnyűipar, a termelés a műtrágya és növényvédő szerek, gyártása, javítása, berendezések és gépek.
Industries szerepel az első gömb célja, hogy a forrásokat a folyamat a mezőgazdasági termelés és feldolgozás, hogy hozzon létre egy alapot az iparosítás a mezőgazdaság és a műszaki fejlődést a feldolgozó ipar, hogy támogassák a normális működését minden része a komplex. A mezőgazdasági termelés növekedési ütemének és a végtermék egészének ritmusa, áramlása és stabilitása nagymértékben függ tevékenységétől [10, 67.o.].
Az agrár-ipari komplexum második szférája közvetlenül a mezőgazdaság (beleértve a lakossági leányvállalatokat is) és az erdészet. Ez az agrár-ipari komplexum központi eleme. A Belarusz Köztársaság ebben a szakaszában ez az ágazat az agrár-ipari komplexum összes ágazatának bruttó kibocsátásának mintegy 70% -át teszi ki.
A harmadik szféra olyan iparágakból és vállalkozásokból áll, amelyek betakarítást, mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozását, valamint a végtermék megvalósítását szolgálják. Az ezen a területen is az élelmiszeriparban (élelmiszer-feldolgozás, tejtermékek, hús, hal), liszt-és gabonafélék ipar, valamint a könnyű feldolgozás mezőgazdasági alapanyagok ipar (textil, bőr, szőrme és lábbeli), a beszerzés és a szakmai szervezetekkel. A sokféle végtermék gyártási folyamata a harmadik szektor ágaiban és alosztályaiban fejeződik be. Feldolgozják a mezőgazdasági termékek feldolgozását, fogyasztásra készek, és végső soron a végtermékeket is felismerik.
A piaci kapcsolatokra való áttéréssel az agrár- és ipari komplexus partnerei közötti, az állam szorosan szabályozott partnerei között meglévő gazdasági kapcsolatok alapvetően hatástalanok voltak. Ebben a rendszerben az agrárüzemi rendszer termelésével, begyűjtésével, feldolgozásával, tárolásával és értékesítésével foglalkozó vállalkozások és szervezetek közötti gazdasági kapcsolatok szervezésének fő formája a gazdasági szerződés.
A piacgazdaságban a leggyakoribb formája a konvergencia a gazdasági érdekeit az első és a második mezőgazdaság területén közvetlen gazdasági kapcsolatok, barter, lízing műveletek, és a különböző állami protekcionizmus et al. [12, P.131].
Az agrár-ipari komplexum vállalkozásainak és szervezeteinek integrációjával és együttműködésével elősegíti a termelési és gazdasági kapcsolatok erősítését, a reprodukciós ciklusban résztvevők közötti kapcsolatok javítását, amely a piaci kapcsolatok feltételei között igen fontos.
Végezetül meg kell ismételni, hogy az agrár-ipari komplexum szerkezete az élelmiszertermékek és a nem élelmiszer jellegű mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó iparágak aránya.