Korán reggel felébredtem - a nap háza
Gyönyörű versek arról, hogy korán reggel különböző témákban ébredtem fel: a szeretetről, a gratulációkról, a rövid versekről, a gyermekekről és sok másról, amiket a honlapunk költői kiadványaiban talál.
Reggel korán keltem fel
A nap felkelt az ablakon
Frissességet lélegzetemben lélegzetem
-Hello, nap.
Ma pihentek
Erõsödök.
A nap harmóniát kezdem magammal
A szív örömét kitölti
És a szerencse vár rám
Végtére is, a lelkesedés energiája van.
Találkozások, a közösség örömére vár.
Szeretettel töltem az egész hatalmas világot.
Reggel korán keltem fel.
A nap verte a szemét.
Mosolyogtam, és újra -
Az arcán könnycsepp.
Hogy hiányzik, kedvesem,
Az erős kezed
És reggel egy mosolyt,
És forró ajkak.
Egy csókkal ébresztenék fel,
Megöleltem,
És kínoztok
Adnék magamnak.
És aztán sokáig keresnék
A te szemedben vagyok!
Mennyire megbízható! Milyen nyugodt
A mellkasodon!
A szakadékot levágom a kezemmel,
Menj a képre.
Szeretlek, drágám!
Gyere vissza! Várok.
Ki kelt fel korán reggel,
hangosan felkiáltott: Anya! Anya!
Ki tapsol ott?
Nos, persze, ki? - Antoshka!
Ki játszik velem egész nap,
Soha nem hagyja el,
Ki kéri? - Még egy kicsit!
Kitalálni. Ki? - Antoshka!
Ki törik meg a madarakat?
Vonja a mamát egy sétát?
Ki fog engesztelni az ablakban?
Kitalálni. Ki? - Antoshka!
Ki játszik el, és keresi az egész napot?
Ki a szekrényben rendelt?
Ki játszott labdarúgással burgonyával?
Kitalálni. Ki? - Antoshka!
Korán reggel, frissen.
Az út mentén az öregek - egy szívroham elfutnak.
Az itteniek jóak:
Öreg kor - teljes megelégedéssel.
Korán reggel, harmat.
Meg fogják szüntetni a szomjat.
Gyermekek nevetése és hangja,
Bell cseng.
Reggel korán, sóhajtott,
Teljes mell, mindenre emlékezve:
Steppe natív, éjszaka, hold,
A fiatalos napjai reggelén.
Mint a nyár közepén télen,
Állandóan örökké.
Mivel hajnalig nem aludtak,
És milyen fiatal volt.
A reggeli korán van, világosodik,
A szél frissességet ad.
A nap boldogsága a sugár.
Korán reggel, nyáron,
Vörös-vörös rózsák közelében
Fésülte a fésűt
A gesztenyebarna szál.
Az égen ptahs csilingelt,
Kinyittam a gerendát
És a bánat folyóját
A hídon szállta.
És te csodálatos hatalom vagytok,
Eltávolítva a ködös fátylat,
Minden szem összehúzódott Manilával
Az aranyozott távolság.
Örülted
Ez miért. sok éven át
Kissed először
A remegő hajnal ajkán.
Hirtelen a nap megbotlott
Egy dombon egy harmatos, régi bór körül
Sparrows szétszórva, visszhangozva
Mielőtt az ablak a kerítésen ült.
Nincsenek lovak, vidéken ritkaság.
De volt egy tisztességes Mercedes
Ragyogó, fekete ménes szomszéd
Olyan korán esettem le a mennyből.
Nem tudok elaludni az ablakok mellett, mint a képeken
A reggeli szépségek frissessége játszik
És megyek egy adag nikotint
Hát, életemben ilyen fickó vagyok.
A tornácra pedig a cseresznye
A fekete gyöngyök bogyók ragyognak
A falu alszik és.