A lányok lolki történetek
A lányok Lolki történetek
Születésnapját egy tehén
- Melyek a gyermek fejét, hogy bolond? - felháborodott nagymama. - Még mindig az iskolában nem megy, és te megijesztenénk már ülés. Lola nem tudja, mi az.
De persze, nagyon jól tudom: ez az, amikor a diákok a vizsgák. Apa most ülésén, de ő nem adja át vizsgák, és elfogadja. De az én születésnapom nem volt vizsga.
Tehát azt javasolta:
- És hadd vegye figyelembe az erdőben? Van egy piknik! -, és néztem az anyám. Anya az első gondolata:
- Nem tudom ... sok munka ... - És aztán legyintett: - Rendben! Azt kitépni valahogy egy napra.
Felugrottam, és azt kiabálta: „Hurrá!” Abban a lakásban. De nagymama folytatásban nem fog.
- Még ez sem volt elég! És amit mindig húzza az erdőben? Csak azt mondja magáról: hány farkas takarmány, ő az erdőben keres! És mi a jó? Mud egy! Mérges pókok! Mert egy ilyen! - És a nagymamám azt mutatta méretű pókok - néhány egy futball-labda.
- Egerek az erdőben is, nem? - mondta a nagymama ilyen rosszindulatú hangon, mintha az egyik első, ezen pókok lehetett vele megosztani a mérget. - Egy egér, többek között, a fertőzés terjesztésére!
Rögtön elképzeltem, hogyan jönnek vonattal az erdőben. Az autók, a szokásos módon, menj, és az eladók terjedt portékáikat. Apa ezek az emberek, akik kereskednek autók, az úgynevezett elektromos kereskedők. Először nálunk megy nagynénje kínál superchistyaschie superzubnye superschotki. Ezután nagybátyja igyekszik rákényszeríteni minden supervyvoditel superpyaten. És mögöttük van egy egér és egy magas hang kiáltotta:
- De ki fertõzési? A legújabb, ultra-modern, rendkívül masszív, garanciával! Made in szuper titkos laboratóriumokban Japánban!
De óvatosan elfordulnak, és nem akar venni semmit. Kefék, senki nem veszi, és minél több a fertőzést. Én sajnálom az egeret, és szeretnék kijutni a hátizsák egy szendvicset, hogy valahogy megvigasztalja. Hátizsák valahogy nem. Elvesztettem.
És most dühösen azt mondta:
- Hét évvel gyermek fordul egy ilyen fontos dátum! Nem is beszélve a nem-emberi, rokonok meghívni - menjen összegyűjti a szennyeződéseket magukon.
Anya valahogy sikerült lecsillapítani, mondván, hogy a rokonok vagyunk pozovom vasárnap, és az erdőben az összes szennyeződést megkapjuk fordulóban.
Így jött - a szülinapom! Gyorsan felül az ajándékokat, mi volt a reggeli és elment.
Forest hasonló az interneten. Számára is, akkor vándorol a végtelenségig, és minden alkalommal talál valami új. Csak mindig kirúgtak az interneten pontosan fél óra, és az erdő azon a napon volt az enyém. Nos, az anyám és az apám egy kicsit. Futottam a hangyaboly a harang, fenyő, amely megpróbálta elérni a fakopáncs, nyírfa, díszített hatalmas csíkos fa gomba. Látni akartam, mindent!
Sétáltunk, és elindult, és akart. Tehát, itt az ideje, hogy gondoskodjon a piknik! Anya kezdte, hogy kirak egy nagy papa hátizsák. Először is, elővette egy tehenet. Nem, nem egy élő, természetesen. És még csak nem is egy játék. Tehén a családban az úgynevezett régi nagymama fátyol. Tény, hogy rajzolt szarvas, de amikor kicsi voltam, minden alkalommal mutatott rá, és makacsul azt mondta: „tehén”, így ezt a címet és pótkocsi. Akkor nagyanyám úgy döntött, hogy a fátyol egy régi vágású, és többé nem használhatja. Most maguknál a tengerparton és az erdőben - nagyon kényelmes. És mi továbbra is hívja a tehenet.
Általában van egy csomó családi nevek, amelyek a kívülállók csoda, ha véletlenül hallani. Például a hűtőszekrény az úgynevezett „elefánt”. Régen van a hűtőben volt kis hely, hogy egész idő nem elég, és végül vettem egy hatalmas, akár a mennyezet! Egyszer láttam őt, és csak sikerült mondani:
- Ez nem a hűtőben, csak egy elefánt néhány!
A szülők nevetett, és elkezdte nevezni egy elefánt. Mégis van egy zacskó Puskin család. A TV-ben gyakran mondják: „Puskin - mi minden!”. Nem igazán értem, hogy ez mit jelent, de azt hallottam, százszor. Tehát, ha a vezetés a szülők pihenni, mindig egy táska, amelyben az összes pénzt és a fontos dokumentumokat. És mindig azt egy húzás. És az anyám állandóan ismétli:
- Ne veszítsd el! Csak ne veszítse el azt! Ez a mi minden!
A papa neki:
- Mi minden - a Puskin!
Mivel a zsák lett Puskin. És a papucs úgynevezett „orr”. Velük, itt van, hogyan történt: egyszer kaptam papucs nem a forma a nyúl, nem egy kutya, nem macska - mi őket minden csavart, de nem tudott rájönni, hogy ki van feltüntetve.
- Hmm, nos, - sóhajtott apa - nos, és a pofa.
Azóta hívják papucs orrkorong. Egy vicces dolog történt a következő: Én ezektől kotozaytsev hamar, megvettem a másik papucsot, általában anélkül, hogy az állatok, csak piros pomposhkami. A cím azonban telt neki örökséget. És azok papucs, hogy rajtam, kék hímzett hópelyhek, mi is hívja fejére. Miután leültünk anyám barátja néni Vick. És én nem találtam az egyik papucs, és megkérdezte:
- Anya, bal arcomat nem látta?
- Nézd alatt a kanapén - mondta anyám.
Néni Vick nekünk ta-ak nézett. Véleményem szerint úgy döntött, mi egy kicsit őrült. És amikor kihúzott egy papucs a kanapé alól, és így kiáltott vidáman: „Itt van,” néni Vick úgy tűnik, nem egy kicsit nyugodtabb és a „te, talán itt az ideje, hogy pihenjen,” zasobiralas haza.
Ezek a mondatok általában csak mi - anyám, apja és az enyém. Nagyanyám mindig kéri, hogy hülyeség, és azt mondja, apa és anya ősszel gyermek- és eltömítik a fej gyerek. De az utóbbi időben, véletlenül meghallotta a nagymamám azt mondta a nagyapám:
- Menj a boltba. Azt akartam, hogy egy omlettet, belenézett az elefánt, és benne egy csepp tej.
hallani nagynénje Vick!
Nos, én mindig zavart. Én körülbelül egy születésnapi még nedorasskazala.
Ültünk a széleit egy tehén, és a közepén az anya az ételt, és tegye a levet. Azonban kiderült, hogy ő volt zavarodva, és ahelyett, hogy egy csomag süteményt vitt haza egy csomag hajdina. Csak anya szétszórt, ő maga is mindig azt mondja. Ő is felvette valamilyen okból, egy üveg őszibarackkonzerv, de ez semmi az erdőben nyitva. De ez a kis dolgokat! Mindegy, egy igazi ünnep, mi is megcsendült műanyag poharak. Anyjuk nem felejtette el, hogy.
És akkor mi tehén falu pillangó. Volt vörösesbarna szárnyak, és rájuk - négy tarka kör.
Photo Ljudmila Ulanova
- Ez a páva - mondta ismerve apa. - Látod körök, hasonlóan a szem? Ezek hasonlítanak a minta a páva farka.
- Nos, akkor hívja a „páva farka” - mondta anyám.
És én csak azt suttogta:
- Tetszik? - kérdezte apa oly büszkén, mintha ő maga ezt pillangó vyrastil.- adok neki születésnapját.
- Hogy van ez? - Nem értem. - Ő szól, hogy vegye le?
- Persze, a légy - bólintott apa - amit ülni velünk? Kolbász szendvicseket eszik. De ez fog repülni, és úgy gondolja, „Én Lolkina pillangó.”
Itt egy pillangó csapkodott a szárnyával, és elrepült a nagy szemű.
De mi még mindig hosszú legeltette a tehenet, majd ismét sétáltunk az erdőben - túl hosszú. Tértünk haza nagyon későn, alig mozog a lába. Nagymama azonnal nyöszörögni kezdett és hajt minket, hogy a fürdőszobában -, mintha ez nem világos, hogy mi ott vagyunk mindegy minden nem fér egyidejűleg. De a macska muffin valahogy nem felelt meg. Valószínűleg megsértődött, hogy van az egész nap elment. Utálja, ha nem vagyok otthon. Elmentem a szobámba. Bulka ült. pofa kifejezést ő megvető. Tényleg nagyon mérges?
- Ez az egy - muffin fejét le az oldalán az asztal - azt állítja, hogy ez a tiéd. Ez adta neked. Természetesen hazudik?
Felállt az asztaltól, és pillangó ült a kezem.
A Twitter