Miért az Orosz Birodalom elvesztette a krími háború
Tavaszán 1854, Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent az Orosz Birodalom. Ez volt a kezdete a radikális változás a krími háborúban. Ettől a pillanattól kezdődött a végén a jelentés és a naplemente egykor hatalmas orosz birodalom.
I. Miklós volt győződve a legyőzhetetlenség az Orosz Birodalom. Sikeres katonai műveleteket a Kaukázus és Közép-Ázsia Törökország vezetett az orosz császár azon törekvését, hogy külön a balkáni birtokai az Oszmán Birodalom, valamint a hit erejét Oroszország és az a képessége, hogy törekedjen hegemónia Európában. Baron Stockmar, barátja és nevelője Prince Albert, férje a Queen Victoria írta 1851-ben: „Amikor fiatal voltam, hogy Napóleon uralma alatt az európai kontinensen. úgy néz ki, most, hogy Napóleon helyett engesztelést az orosz császár, hogy legalább egy pár évig, ő más szándékai és más eszközökkel is diktálják a törvényeket a kontinensen. " Mint ez a gondolat és Nicholas magát.
A hagyományos bölcsesség a történet arról, hogyan Karamzin kérték Európa mondani néhány szót a helyzet Oroszországban, de ő nem vette a két szó, azt mondta, a „lopni”. A közepén a XIX században, a helyzet nem változott a jobb. Sikkasztás Oroszország vált elterjedt skála. Tarle idézi a jelenkori események a krími háború: „Az orosz hadsereg, amely ott állt az évek 1854-1855 Észtországban és az előbbi nem érintkezik az ellenséggel, nagy pusztítást termelt állapítsa a katonák között éhes láz, mint a parancsnok a készítmény a lopás és a kilépő rendes éhhalál.” Nem egy európai hadsereg, a helyzet nem volt olyan APB. I. Miklós tisztában volt a skála a katasztrófa, de a helyzet semmit sem tehet. Így aztán döbbenten üzleti iroda igazgatója kerekes Alapítvány Politkovszkaja, aki ellopta a költségvetés több mint egy millió rubel. A skála a korrupció krími háború idején olyan volt, hogy állítsa vissza a kincstár hiány Oroszországban jött csak 14 év után a szerződés aláírása Párizsban.
A negatív kép Oroszország
Uralkodása alatt I. Miklós, az Orosz Birodalom kezdett igényt a címe „csendőrt” Európa. Azokban az években 1826-1828 Oroszország visszavonta Jereván és Nakhchivan khánság, a következő évben, a háború után Törökországban, Oroszországban csatolt keleti partján, a Fekete-tenger és a Duna-delta. Prodozhaetsya és promóciós Oroszország Közép-Ázsiában. 1853 orosz közel került a Szir-Darja.
Tudatlanság I. Miklós
Sok történész tulajdonítják a fő oka a vereség a krími háborúban az alakja a császár I. Miklós Ezért az orosz történész Tarle írta: „Ami az ő gyenge oldalát, mint a feje a külpolitika a Birodalom egyik legfontosabb - az ő mély, valóban áthatolhatatlan, körben, ha lehetséges hogy úgy mondjam, a tudatlanság. " Orosz császár nem tudta, az élet Oroszországban, ő értékes cukornád fegyelem és minden megnyilvánulása független hittem, elnyomott. Fedor Tyutchev írt I. Miklós: «Annak érdekében, hogy egy ilyen reménytelen helyzetben, szükség van egy szörnyű butaság ez a szerencsétlen ember, aki alatt harminc éves uralkodása alatt, állandó a legkedvezőbb feltételek mellett, nem előny, és az összes nem fogadott, sikerült lekötni a harcot alatt a leglehetetlenebb körülmények között. " Így azt mondhatjuk, hogy a krími háború, vált egy katasztrófa Oroszországban okozta személyes ambíciói a császár, hajlik arra, hogy kalandok és keresek, amennyire csak lehetséges, hogy bővítse a határait a hatalmát.
Az egyik fő oka a krími háború közötti összeütközés az ortodox és a katolikus egyház a kérdésben a „palesztin szentélyek.” Itt szembesültünk érdekeit Oroszországban és Franciaországban. I. Miklós, nem ismeri fel a jogos Napóleon császár III volt benne, hogy Oroszország csak akkor kell harcolni a „beteg ember”, ahogy ő nevezte az Oszmán Birodalom. Anglia az orosz császár remélték, hogy tárgyaljon és megszámoltuk a támogatást Ausztriában. Ezek a számítások „pásztor” I. Miklós volt rossz, és a „keresztes hadjárat” kiderült, hogy Oroszország az igazi katasztrófa.
Azok, akik nem a téma. Látták 41:00
Azonban a honfoglalás a Kaukázus (10:00) is érdekes.