Adópolitika
Az állam adópolitikájának fő mozgatórugói az adókulcsok, az adóalap, az adó típusai, számuk, az állami kiadások nagysága vagy irányuk változása a társadalom konkrét céljainak megfelelően.
Fogalom és feladatok
Az adópolitika a gazdaság szabályozásának rendszere a kormányzati kiadások és adók változása révén. Az adók és a kormányzati kiadások a fiskális politika fő eszközei. A fiskális politika kedvezően és fájdalmasan befolyásolhatja a nemzetgazdaság stabilitását.
Az adópolitika sok feladatának, amelyek az úgynevezett célfa alkotják, a legfontosabbak: a nemzeti jövedelem folyamatos növekedése, mérsékelt infláció, teljes foglalkoztatottság, a gazdaság ciklikus ingadozásainak simítása.
Az adópolitika eszköze az alábbiakat foglalja magában: különféle adók és adókulcsok manipulálása, továbbá átutalási és egyéb típusú közkiadások.
Az adópolitika hatékonyságának legfontosabb átfogó eszköze és mutatója az állami költségvetés, amely az adókat és a költségeket egyetlen mechanizmusként ötvözi.
Az államháztartás a jövedelmek és kiadások egyenlőségén alapul:
- A költségvetési hiány a kiadások feletti többlet.
- A költségvetés többlete a kiadások feletti többlet.
A költségvetési hiány fedezésére szolgáló módok:
- állami hitelek,
- az adózás megkeményedése,
- pénztermelés - seigniorage.
Jelenleg a seigniorage nem jelent pénzt nyomtatni, mivel hozzájárul az infláció növekedéséhez, de a kereskedelmi bankok tartalékainak létrehozásával valósul meg.
Az adópolitika típusai
Az állami szektor elsődleges feladata a gazdaság stabilizálódása, amely rendszerint fiskális politikával valósul meg, azaz a közkiadások és az adózás manipulálása révén a termelés, a foglalkoztatás növelése és az infláció csökkentése érdekében.
A diszkrecionális adópolitika az adózás és az államháztartás szintjének állam általi tudatosítása azzal a céllal, hogy befolyásolja a nemzeti termelés, a foglalkoztatás és az infláció valódi volumenét. A diszkrecionális költségvetési politikával az aggregált kereslet ösztönzése a recesszió idején az államháztartási hiányt szándékosan hozza létre az állami kiadások növekedése vagy az adózás csökkenése miatt. A hasznosítás időszakában költségvetési többlet keletkezik.