Nahum Wyman
Vers, mint egy életforma *
Ilya Bockstein volt dervis. Ha „ugrik” a költészet olvasás, olvasta szüntelenül a saját és mások, az állam a teljes önfeledtség. És ha figyelembe vesszük, hogy ebben a kis, csavart testét az idős púp Sparrow élt hatalmas basszus korty, majd létrehozta az összbenyomás, mert a madár torkán sugároz valami idegen, hatalmas, mindenható hangja. És ez teljesen hihetetlen memória költészet. Ez a sorok számát lehetetlen emlékezni. Ezért nem a memória, nem egy technika, nem egy eszköz, csak a vers élt, és azt mondom magamnak, amint kinyitotta a száját. És amikor megkérdeztem az új költészet, soha nem tartott ki, hogy olvasta a vastag iskolai füzetébe írt egy szép, takaros kézírás, rajzok különös, félszemű lények a területeken, azonnal elkezdte szavalni. Fogjuk megérteni csak a hangja ... És nem tudott menni, hogy módosítsa a szavak, sorok átrendezése versszak: „Nem, ez jobb is így ...” Versek élt, mindig élt.
„Életrajzok mellett kreatív, nem kell” - írta K.K.Kuzminskomu (fax levél költészet terén a „Blue Lagoon” t 2A, 397 ...). Itt a tükör önéletrajzában: „Ez volt 1937-ben, Moszkvában, de én születtem. Ezután tanult Kultúrintézetben. Magát a költő rájött később, a negyven második évben. Minden, ami azelőtt volt (előadások Majakovszkij téren, a letartóztatás ötéves Mordovian táborok, indulás). - úgy tűnik számomra, egy durva vázlat, a sötétség. És nehéz felidézni magát az első megvilágítás. Csak arra emlékszem, hogy hogyan, mint egy fiú álmodott hősi tetteket, annyi; abban a reményben, hogy valami halhatatlan, vagy adj magadnak valami nagyon jó, és más. Azonban lehet, hogy nekem most úgy tűnik, minden a munkahelyén - nem voltam, de egy teljesen más ember. "
- Mi vezetett a tevékenységét?
- Úgy vélem, hogy egy olyan országban, mint Oroszország egy totalitárius, szükséges belépni a területre. Ezen túlmenően, beszéltem a feltételeket a moszkvai értelmiségiek, ők részt vettek, alapvetően kulturális tanulmányok, és nevezte magát „skizoid”. Némelyikük tanácsolta nekem, hogy meg kell ülni a börtönben, el kell menni rajta.
- És leült, heeding a tanácsot?
- Tudod, én mindig sajnáltam, hogy én születtem elmaradott Oroszországban. Mindig is éreztem, egy személy ebya West. Az érdekelt a filozófia, művészeti, irodalomban. Szovjet könyvek, magazinok - nem olvassa el a földalatti irodalom nem hisznek, úgy gondolta, hogy szakadár irodalom nem lehet globális szinten. És a táborban nem volt a szovjet társadalom, néhány még viccelődött, hogy őrök a őrtornyok őrző minket a szovjet kormány. A helyzet a táborban közel volt a helyzet a nyugati fejlett országok: a többpártrendszer, érdekes beszélgetés ... Amikor beteg voltam, csodálatos fordító Goldberg olvasni ágyam Kafka, Proust, Sartre. Örültem az élet a táborban - örülök, hogy nem kell egy álszent ... Egy Berija Általában ő helyébe a forgatás a 25 éves ő kiadás, ő szolgált vezetője a laktanya volt, egy külön helyiségben - gyakran éjszaka okozott nekem, hogy „dohányzó”, és mi volt egy hosszú beszélgetés irodalom: ő egy nagyon művelt ember, aki megmentette az életét, beleértve a nevem a listán a szabadság a munkából betegség miatt ...
Amikor elmentem Izrael (1978 m). Misha Fainerman, múló én baráti lánc megbüntették: „Keressétek ott Bockstein. akkor beszélni senkinek, és barátai. "
Azt hozták fel a szovjet romantikus dendiség Puskin, Lermontov, amikor a „lelki” rejtőzik, mint intim, mint „nem világi”, és titokban, közös csak különleges alkalmakkor, a különösen a kiválasztott barátok, szokatlan volt ebben a pillanatban, és vakmerő meztelenség, mintha az „emberi” szükségtelen, felesleges és azonnal eltávolítható, a tűz a lélek - a szentek Szentje, a szent nélkül nyitott trükköket, félelem nélkül ...
Arra gondoltam, hogy miért „mi” hétköznapi emberek (még a „hétköznapi költők”). annyira félt ez a kitettség? Félünk megjelenő nevetséges, úgy tűnik, „ki ez a világ” ... félünk, hogy ki a gyengeség? Hirtelen a keserűség és az irigység látni, hogy ez a kiolthatatlan fény közülünk nem engedheti meg magának ... „Nem szükséges, a költő, hogy a szent áldozat Apollo, az ellátás a hiú világ, ő gyáván elmerül ...” Nem, abban az esetben, Bockstein Apollo mint gazda, mindig fáradhatatlanul hajtott ostor rabszolgája.
Nehéz megkülönböztetni a Bockstein néhány elődei tartozó bármely „iskola” és irányát. Meg kell jegyezni, szinergikus költészete, egyfajta szintézise szöveg, vizuális és zenei elemek, emlékeztetve engem Hvostenko kreativitás.
Persze, minden bizonnyal befolyásolja a kapcsolatot egy ragyogó egyetemi hallgatók korai 60-as évek, amelyek közül a »run-in« a legmodernebb esztétikai ötleteket.
De ez a „spontán” kibocsátás láva nem mond ellent a vers „kulturologichnosti” verse, nem volt még egy „vágy a világ kultúrájának”, és hirdette, pimasz és hangos párbeszédet a mintákat, beszélgetés a másik beszéd: „piruett Eliot”. "Cocoon rokokó". "Verlaine". „Esszé a Rembrandt” (legalább egy tucat szentelt Rembrandt „esszék” és a „fantázia”). "Pieter Brueghel". "Hieronymus Bosch". "Chirico". sorozat szentelt Chagall, „emlékére Nizami”. "Hamlet". nem beszélve fordítások, értelmezések és a „érvelés” bibliai témákat. Kortársa imádta Leonyid Aronson, és van egy csomó verset, „emlékére Aronson.”
Itt van, hogyan beszélt a munka (történet, sőt, túl, egy vers):
A fő probléma, hogy vonzanak:
1. filozófia, különösen a filozófia, hogy tanulmányozza a problémák a posztumusz tudatosság fejlődését (Gron - posztumusz tudat fejlődése).
Ez a fajta filozófia
Én „okzigran”
Okkult filozófia, vagy inkább OKZIAGRAN (okkult és ezoterikus filozófia)
és TZ Metafizika - sofim.
Ő szentelt beszélgetések (a DOS. Párbeszédek)
személyek „Aveyron”
filozófia Astramov Aveyron
Hívom logotvorchestvom - Lone Krishan (angolul azt Sunrooms-Krieyshin.)
ez magában foglalja a saját kozmológia, mitológia
és "granhiologiyu" (vagy Safranologiyu)
- gyűjtemény filozófiai helyzetekben - „Granja”
személyek Aveyron Sofranov
(Regisztrált filozófiai helyzetekben neveit viselő
a vezető szereplők,
valamint az „úgynevezett.” - „ektremicheskuyu költészet” vagy Sofiarta,
és hozzon létre personas Aveyron
(Azaz én) a ekstremicheskom
nyelv „Akrilanta”
vagy egyszerűen „Eksterma”, szinte kizárólag a esztétizálódása okkult és ezoterikus
és metafizikai myslechuvstv
(Okzinaty, efinaty).
A meghatározott elvek logotvorchestva
ekstremicheskom a szótárban,
Granja Aveyron ...
2. A jelentős helyet a művészet
(Ahogy megjegyezte) vesz
A tanulmány a kreatív folyamatot.
....
3. Egyéb szempontok verseimet:
szerelmes versek, elégiák,
vicces miniatűr „psichki”
psurdy, zhazhi,
miflichi,
pszichológiai és ezoterikus helyzet ...
Stb Itt egy rövidített, a „Blue Lagoon” és K.K.Kuzminskogo G.L.Kovaleva.
Beszélnek hozzám először versei a szerelemről. Ezekben fajta kifinomult ingenuousness, és figyelembe kell vennie, hogy ez az ember a versekből, hogy valószínűleg soha nem tudni, testi szerelem.
Melankólia árnyéka nélkül, hogy a dallam könnyek nélkül,
Dallamos térd elég ravasz orr,
By arckifejezések villant, rajzolt félkör,
Ne adja - a szám, és könnyekben tört ki, hirtelen.
- - -
Szeretem is, de enyhén,
Ha azt szeretnénk, neked adom az állatot,
- Nos, miért én a hülye állat,
Ha a Nap útját messze van,
Én vidám, szerelem olyan egyszerű -
Elhagyva a félénkség,
Mivel a hő énekelni a folyón! -
Úszni benne csalogány toll.
- - -
Jössz hozzám este nincs hold, nem világít,
Mókus szenvedély mögött - Mise az éjszakát anélkül, ajtók,
A meredek peredumah én nagyon hajlik,
Én egy bika volt, mazsola, kő volt, és ne vesszen,
De látod, tényleg nem akarom kihagyni
Tame szépség, dicsőség, és kapsz egy kiskutya.
- - -
Azt gondoltam: nincsen barátság szebb
Hirtelen megérintette szinte,
Csodával határos módon indiszkrét boldogság
Csodálatos szeme hárítani.
Fáklyázott arcán, zavartan,
Facsart kesztyű virág,
Pure barátság elrejtette
Mint egy gyerek - belevetette magát a patak,
Ha a mélység az óceán?
Reggel fény a hó,
Egy másik, én nem,
De nem tudok szeretni.
Természetesen sokan „hétköznapi” kérdés: Hogyan lesz a munka Bockstein átmenetet egy új nyelvet, háztartási, kulturális és történelmi környezetben?
Azt hiszem, hogy éles átmenet nem történt meg. Ő élt ugyanabban a nyelvi környezetben, az azonos kulturális érdekeit, jött egy ortodox keresztény, és ott maradt. Még a héber „ablak” hosszú ideig volt az egyetlen háttérzaj, ő így nem sajátította.
Apollo beléptem
A tselnovu
egy szintézis
kultúra a beszéd
az eredmény írásos kultúra
előtt a korszak parapsihotory.
Természetesen voltak versek és mielőtt. Itt van ő veszi az interjú Jurij Aptera:
Megy Izraelbe, hoztam három bőröndök vázlatok, váltó, valamint 30 kész vers ...
- Mi az új Izrael hozott a hozzáállás?
- Elkezdtem sok figyelmet fordítani a filozófia és pszichológia a zsidók, a zsidó metafizika és a miszticizmus, ami kifejezésre jutott könyvében „Reflections hullám”. Van ott vers „Judaica”. ahol megpróbálta, hogy a zsidó szempontból a metafizika, a csoda az ő túlélését és lehetőségét annak megőrzése és fejlesztése Izrael Állam, a lehetőséget neki, hogy bemutassa a világ valami szokatlan a kultúra területén, míg a tetején a világ kultúrájának már megtette. ... judaizmus, van legalább három nagy világ ötleteket várnak megoldást. Ez az energia átvitelét a hang, a szó, a koncentrációja a szót; ez az ötlet egy verbális dobó következik az első gondolata; ez végül az ötlet egy genetikai ugrást. ... én meghatározott munkám „izraeli identitás szintjén.” Nem tudom, ha valaha is napvilágot lát. A zsidó nép a diaszpórában létrehozott egy érdekes kabbalista metafizika, de ez még mindig a teozófia, ami véleményem szerint rangsorolják alacsonyabb, mint a filozófia ...
Hirtelen meghalt, véletlenül került kórházba néhány igen megoldható probléma a sarok és a séta a kórházi folyosón, elesett, beverte a fejét ... Achilles halál.
Ő díszített kéziratait területén rajzai furcsa szemű lények a mennyei, hatalmas szemek kedvesség és szomorúság ...