A Mese a halászok és a halak (Puskin)
tündérmese
A halászok és a halak
Élt egy öregember öregasszony
A kék tenger;
Éltek egy lepukkant kunyhóban
Pontosan harminc éve, és három év.
5. Az öreg fogott egy kerítőhálókra,
Az öregasszony forgott a fonalat.
Miután ő dobta a mint a tengerbe hálót -
Azért jöttem, hogy a net az egyetlen iszap.
Ő egy másik alkalommal dobta a net,
10 jött a net a fű a tenger.
A harmadik alkalommal ő dobta a net -
Azért jöttem, hogy a net az egyetlen hal,
A nehéz halat - arany.
Ahogy könyörgött aranyhal!
15 szavazat humán pletyka:
„Te elengedni, keményítő, én voltam a tengeren,
Tisztelt hölgyeim kegyelem magának:
Vettem ki, mint egy kívánsága. "
Meglepett az öreg megijedt:
20 Ő halászó harminc éve, és három év
És én nem hallottam, hogy a hal mondta.
Ő küldött egy arany hal
És azt mondta egy kedves szó:
„Isten veled, aranyhal!
25 te nem kell visszavásárolni;
Ide magát a kék tenger,
Séta ott magam a szabadban. "
Az öreg visszament az öregasszony,
Azt mondta neki, nagy csoda.
30. „Ma volt fogott halat,
Aranyhal nem egyszerű;
A mi hal mondtam,
Otthon a tenger kék köles,
Egy ár fizeti ki:
35 kenőpénzt, mint egy kívánsága.
Nem mertem vigyék váltságdíjat;
Tehát engedte a kék tenger. "
Az öreg öregasszony aukció:
„Te bolond, együgyű!
40 Nem tudja, hogyan kell egy kivásárlási a halat!
Ha én is elviszi vele vályú,
A valami teljesen szét. "
Itt ment a kék tenger;
Látja tenger - kissé vad.
45. Elkezdett kattintson aranyhal
Hajózott a halat, és megkérdezte:
„Mit akarsz, keményítő?”
Lehajtotta öreg válaszok:
„Könyörülj, felség aranyhal,
50 szidás nekem, öreg hölgy,
Az öreg nem ad nekem többit:
Meg kell neki az új vályú
A valami teljesen szét. "
Megfelel az aranyhal:
55 „Ne aggódj, menjen maga Isten,
Lesz egy új vályú. "
Az öreg visszament az öregasszony,
Az idős nő egy új vályú.
Még hangosabban öregasszony szidja:
60 „Te bolond, együgyű!
Könyörgött, bolond, a vályú!
A vályú sok önzés eh?
Gates, bolond, van egy kis hal;
Bow neki kunyhó ellop sokat. "
65 Hogy ment a kék tenger,
(Felhős kék tenger.)
Elkezdett kattintson aranyhal
Hajózott a halat, és megkérdezte:
„Mit akarsz, keményítő?”
70 volt egy öreg ember, egy íj azt mondja:
„Könyörülj, felség Goldfish!
Még hangosabban öregasszony scolds,
Az öreg nem ad nekem többit:
Hut kérdezi civakodó nő. "
75. Megfelel az aranyhal:
„Ne aggódj, menjen maga Isten,
Így legyen: kunyhó akkor is. "
Így ment a kunyhójába,
A lövészárok nem igazán nyoma;
80 Előtte kis szobában faház,
Tégla, fehérített trombita,
Tölgy, deszka nyakörvek.
Öregasszony ül az ablaknál
Mi volt érdemes szidja a férjét.
85 „Te bolond, együgyű egyenesen!
Könyörgött, tökfilkó, kunyhó!
Kapu, íj hal:
Nem akarom, hogy fekete paraszt,
Azt akarom, hogy az oszlopra szerelt nemes hölgy. "
90 Elmentem a régi, kék tenger;
(Nem nyugodt kék tenger).
Kezdte, hogy kattintson egy arany halat.
Hajózott a halat, és megkérdezte:
„Mit akarsz, keményítő?”
95 Lehajtotta öreg válaszol:
„Könyörülj, felség Goldfish!
Jobban, mint valaha az öreg nő vzdurilas,
Az öreg nem ad nekem többit:
Nem akarom, hogy legyen egy paraszt,
100 Stolbovoye akar lenni nemes”.
Megfelel az aranyhal:
„Ne aggódj, menjen Isten.”
Az öreg visszament az öregasszony.
Mit látott? Magas tornyot.
105 áll a tornácon a régi
A drága sable dushegreyke,
Brokát a kupolák Kichka,
Ékszerészek ogruzili nyak,
A kezében arany gyűrű,
110 láb piros csizmát.
Előtte buzgó szolgája;
Ő veri őket Chuprun elhúzódik.
Az öreg azt mondja, hogy öregasszony:
„Hello, asszonyom hölgy hölgy!
115 Tea, most te drága boldog. "
Úgy csattant egy öregasszony,
Az istállók szolgál, hogy küldje el.
Ez egy hét, a többi halad,
Még hangosabban régi vzdurilas:
120 ismét elküldi a régi halat.
„Kapu, íj hal:
Nem akarjuk, hogy az oszlopra szerelt nemes hölgy,
És azt akarom, hogy szabad a királynő. "
Rémült öreg imádkozott:
125: „Mit, nő, beléndek sokat eszik?
Sem lépést sem tökéletes nem tudom hogyan,
Ön nevetni az egész királyságot. "
Mérges volt a régi erdő,
Ő ütött az arcát a férje.
130 „Hogy mersz, férfi, vitatkozni velem,
Velem Stolbovaya nemes hölgy? -
Megy a tengerbe, mondjuk tiszteletére
Akkor nem fog menni, akkor elkerülhetetlenül ".
Az öreg elment a tengerre,
135 (megfeketedett kék tenger.)
Kezdte, hogy kattintson egy arany halat.
Hajózott a halat, és megkérdezte:
„Mit akarsz, keményítő?”
Lehajtotta öreg válaszok:
140: „Könyörülj, felség Goldfish!
Ismét a régi lázadás:
Nem akarom, hogy legyen egy nemes hölgy,
Azt akarja, hogy szabad a királynő. "
Megfelel az aranyhal:
145: „Ne aggódj, menjen Isten maga!
Üdvözlünk! majd az öregasszony a királyné! "
Az öreg visszament az öregasszony.
Nos? előtte, a király kamrában.
A Chambers látja öregasszony,
150 Az asztalnál ül királynő
Tálaláskor a nemesek, így a nemesek,
Tengerentúli öntjük bűnösségét;
Ez megragadja sárgarépa nyomtatott;
Vkrug megéri félelmetes őr,
155 a vállán lunda tartani.
Ahogy az öreg fűrész - félek!
A láb, ő meghajolt az öregasszony,
Azt mondta: „Hello, fenyegetve a királynő!
Nos, most ez a kedves boldog. "
160 éves nő nem nézett rá,
Csak a szemét, azt mondta nekem, hogy megszabaduljon.
Úgy futott a bojárok és nemesek,
Az öreg tolta vzashey.
És az ajtóban egy őr szaladt,
165 ax szinte vágjuk.
És az emberek valamit kinevetik:
„Így tudatlan régi!
Ezentúl, te tudatlan, a tudomány:
Nem sadisya nem ő szán! "
170 Azon a héten, a többi halad,
Még hangosabban régi vzdurilas:
Udvaroncok férje elküldi,
Megtaláltuk az öreg ahhoz vezetett.
Mondja az öreg öregasszony:
175 „kapu, íj hal.
Nem akarom, hogy szabad a királyné
Azt akarjuk, hogy a szeretője a Marine,
Élni a Okiyane-Sea,
Szolgálni az én aranyhal
180 és már használják az én beszédemet. "
Az öreg nem mer ellentmondani,
Nem merem mondani egy szót az egész.
Itt megy a kék tenger,
Látja tenger fekete vihar:
185 Így duzzadt dühös hullámok
Így megy, mert üvölteni és üvöltés.
Kezdte, hogy kattintson egy arany halat.
Hajózott a halat, és megkérdezte:
„Mit akarsz, keményítő?”
190 volt egy öreg ember, egy íj azt mondja:
„Könyörülj, felség Goldfish!
Mit csináljak az átkozott nő?
Nem akarom, hogy legyen egy királynő,
Azt akarja, hogy uralkodója morskoju;
195 Ahhoz, hogy élni vele Okiyane-Sea,
Ahhoz, hogy te magad ő szolgált
És lenne ilyen a helyszínen. "
Semmi sem mondta hal,
Csak a farok a víz fröcskölt
200 És bement a mély tengerben.
Régóta várt a tenger, ő válaszol,
Nem várom, visszatért az öregasszony -
Íme: előtte ismét lövészárok;
Küszöbén öreg nő ül,
205 És mielőtt neki semmit.