Versek a szerelemről
A nap töltötte be a szobát
Sárga por és átmenő.
Felébredtem, és eszébe jutott:
Drágám, a nyaralás most.
Ezért hógyártó
Dahl ablakai mögött hő,
Ezért vagyok álmatlan,
Mint áldozó aludt.
A legsötétebb nap az évben
Fény kell válnia.
Azt az összehasonlítás nem található -
Mivel az ajkak ajánlatot.
Csak nem merik emelni a szemét,
Az életem van tárolva.
először, épp úgy világos,
Egy halálos nekem.
Itt ez úgy értendő, hogy nem kell szó,
Hóágyúzott ágak könnyű.
A hálózat elterjedt a madárvadász
A parton a folyó.
És azt gondoltam, - én is.
És azt gondoltam, - én vagyok túl,
Mit lehet elfelejteni engem,
És én vetem magam, imádkozó és síró,
Az patái pej ló.
Vagy kérni fogja a hagyományos gyógyítók
A nagovornoy víz ellenőrzőszelvény
És Küldök egy furcsa ajándék -
Saját kincsként illatos zsebkendőt.
Függetlenül attól, hogy el van átkozva. Nem nyögés, nincs szem
Szerencsétlen lelkek ne érintse,
De ígérem angyali kert
A csodálatos ikont esküszik
És éjszaka a mi buzgó gyermek -
Én neked soha nem jön vissza.
És most már nehéz és unalmas.
És most már nehéz és unalmas,
Lemondott dicsőség és álmok,
De reménytelenül nekem drágám,
És minél sötétebb megérint.
Iszik bort, a tiszta éjszakai
Ez a valóságban, akkor nem tudom, hogy egy álom,
De a zöld szemek gyötrődő -
Rest, úgy tűnik, nem található a bort.
És a szívem csak, hogy hamarosan meghal kérdezi,
Átkozta a lassúság a sors.
Egyre inkább a nyugati szél hoz
A kifogások és az imáitokat.
De megyek vissza mersz?
Az sápadt ég hazámat
Csak azt tudom, hogyan kell énekelni, és emlékszem,
Emlékszel rám, és ne merd.
Tehát a nap menni megszorozzuk szomorúság.
Hogyan imádkozzunk az Úrhoz te?
Te találtad ki: ez az én szeretet,
Hogy még nem tudott megölni.
A! Ez újra. Én nem szeretem a fiút,
De a férje testes, szigorú, rugalmatlan
Azért jöttél, hogy ezt a házat, és rám nézett.
Félsz a lelkem nyugodt, mielőtt a vihar.
Azt kérdezi, mit tettem veled,
Odaadta örökre szeretni és sorsáról.
Elárultalak. És ismételje meg -
Oh, ha valaha is megunni!
Tehát azt mondja, a halott, a gyilkosok aludni zavaró,
Tehát a halál angyala várakozik a szikla ágyban.
Bocsáss meg most. Az Úr azt tanította, hogy bocsásson meg.
Az én súlyos betegségben sínylődik hús
A szabad szellem már pihen békésen.
Csak arra emlékszem, a kert, a, esik, finom,
És sír a daruk és fekete területeken.
Ó, hogy veled voltam édes föld!
Ó, az ajtó nem volt bezárva, I,
Nem könnyű gyertyák,
Nem tudom, hogyan, fáradt,
Nem mertem menni.
Figyeld, ahogy a zenekar kimegy
Napnyugtakor a sötét tűlevelű,
Lerészegedés hang hangzása,
Hasonló a tiéd.
És tudom, hogy minden elveszett,
Ez az élet - átkozott pokol!
Ó, biztos voltam benne,
Ez akkor jön vissza.
Isten angyala, téli reggelen.
Isten angyala, téli reggelen
Titokban Hoops minket
A mi gondtalan élet
A szem nem csökkenti elsötétült.
Mert szeretjük az ég,
Vékony levegő, friss szél
És megfeketedett ágai
A kerítés mögött öntöttvas.
Mert szeretjük a szigorú,
Gazdag, sötét város,
És mi elválás szerelem,
És nézni egy rövid találkozót.
Féltékeny volt, ideges és gyengéd.
Féltékeny volt, ideges és érzékeny,
Mivel Isten a nap, ő szeret engem,
És ez így nem énekel közel azonos,
Megölte a madár fehér.
Megjegyezte, belépő naplementekor a szalonban:
„Szeress, nevetés, verset írni!”
És én temették vidám madár
Kerek is a régi éger.
Megígérte, hogy nem fog sírni,
De a kő lett a szívem,
És nekem úgy tűnik, hogy mindig és mindenhol
Hallom édes hangját.
Aznap este mentünk egymás őrült.
Aznap este mentünk egymás előtt tartva,
Luminary azon csak baljós sötétség,
Ő motyogás árkok,
És Ázsia illata a szegfűszeg.
És mi áthaladt a város egy idegen,
Keresztül a füstös hő a dal, és éjfélkor -
Az egyik szerint a konstelláció a Kígyó,
Nem mertek egymásra nézni.
Ez lehet Istanbul vagy Bagdad,
De, sajnos! Nem Varsó, nem Leningrád,
És keserű ez a különbözőség
Fulladás, mint a levegő elhagyása.
És úgy tűnt: a következő ingerelt században,
És a dob verte egy láthatatlan kéz,
És úgy hangzik, mint egy titkos jeleket,
Előttünk köröztek a sötétben.
Mi volt veled a rejtélyes homály,
Mintha folyik senki földjén,
De a múlt hónapban a gyémánt vitorlás
Hirtelen alakult ki az ülésen, szétválasztás.
És ha jön vissza, hogy éjjel, és néked
Az a furcsa a sors nekem,
Tudja, hogy valaki álmodott
Ez a szent pillanatban.
Megszólalt a zene, a kertben
Az ilyen kimondhatatlan bánat.
Friss és szaga erősen a tenger
Egy tál osztriga jégen.
Azt mondta nekem: „Nem vagyok egy igazi barát!”
És én érintette a ruhámat.
Tehát nem néz ki, mint karok
Az érintés a kezét.
Tehát pat a macska vagy madár,
Tehát a lovasok néz karcsú.
Csak nevetés a szemében nyugodt
Alatt egy világos arany szempillák.
A gyászos hegedűk hangja
Énekelni kúszó füst:
„Áldd meg az ég -
Akkor először egy szeretett. "
Minden ígért nekem.
Minden ígért nekem:
ég szélén, unalmas és tiszta arany,
És aranyos álom szenteste
És a szél mnogozvonny Húsvét
És bár a vörös szőlő,
Parkok és vízesések,
És a két nagy szitakötő
Egy rozsdás vas kerítés.
És nem tudtam elhinni,
Hogy ő lesz barátságos hozzám,
Ha a hegy lejtőin volt
Lávaköves utakat.
Magasan az égen felhő őszes.
A pelyhes gallér kezek kihűltek.
Féltem, hogy valahogy bizonytalanul.
Ó, hogy vissza, gyors héten
Az ő szeretete a levegő és a percet!
Minden, mint korábban: az ebédlőben ablakot
Ez jobb, mint a kis hóvihar hó
És én magam nem lesz egy új,
Egy férfi jött hozzám.
Megkérdeztem: „Mit akarsz?”
Azt mondta: „Legyen veled a pokolba.”
Nevettem: „Ó, megjövendölte
Mind a ketten talán baj. "
De felemelt elszáradt kezű,
Ő finoman megérintette a virágokat:
„Mondd el, hogy megcsókolja,
Mondd el, hogy csókolni. "
És a szeme, és lenézett homályos,
Nem vettem le a gyűrűt.
Egyikük sem mozdult egy izom
Felvilágosult, gonosz ember.
Ó, tudom: az ő öröm -
Kemény és szenvedélyesen tudni
Hogy nem kell semmit,
Mi már semmi, hogy megtagadják.
Párna már forró
Mindkét oldalon.
Ez a második gyertya
Kialszik és sikoltozik varjak
Egyre hallható.
Nem aludtam azon az éjszakán,
Túl késő gondolkodni alvás.
Hogyan elviselhetetlenül fehér
Függöny, fehér dobozban.
Hello!
Ugyanaz a hang, ugyanaz a szem,
Azok lenszőke haját.
Minden, mint egy évvel ezelőtt.
Az üvegen keresztül gerendák nap
Lime fehér falak tele vannak.
Friss liliom illat
És a szavak egyszerű.