Olvassa az online The Hobbit, vagy oda-vissza (sáv
Bilbó mentette véletlen - ebben rejlik a szó nyomot!
Gollam bosszantotta jobban, mint valaha; Sőt, kezdett mérges, és általában, a játék volt már nagyon unatkozott. De a lényeg - úgy érezte, vadul éhes. Ekkor a kenuban nem tért vissza, és leült a sötétben mellett Bilbó. Ezen a környéken hobbit érezte nagyon kényelmetlen, és a fejében minden összekeveredett.
- Pouce-tés van kereslet-képernyők-nálunk, genny-st, hogy kérje-with-én kincsem! - sziszegte Gollam.
De Bilbó, a szerencse teljesen elvesztette minden képességét, hogy úgy gondolja, a puzzle - ami érthető, ha ül mellette egy csúnya hideg szörnyeteg, majd megpróbálja megérinteni, akkor úgy érzem, nedves mancsát. Hobbit karcolás magát, becsípett - minden hiába: a fej nem főtt -, és ez az!
- On-demand-si-us c-kereslet BBC! - hörögte Gollam. És Bilbó megcsípte magát, és csapott a kezét az oldalán. Egyik kezét a markolata a kard, a másik zsebébe nyúlt, és ... rábukkant a gyűrű, amely a hobbit nemrégiben felvette a földön az alagút; Bilbó elfelejtett róla.
- Mi van a zsebemben? - mondta ki hangosan.
Azt mondta, hogy véletlenül, de Gollam azt hitte, hogy egy másik rejtély, és rettenetesen aggódott.
- Ez Neches-stno, Neches-stno! - sziszegte. - Neches-stno with-én kincsem, a szabályok ellen, hogy kérje együttes INTO ő karmans-sah, piszkos, varasodás-shivyh karmans-sah!
Bilbó végül rájött, hogy mi történt, de mivel semmi mást nem találta ki, úgy döntött, hogy állni a földön.
- Mi van a zsebemben? - ismételte határozottan.
- C-C-C! - sziszegte Gollam. - Pouce-tés azt das cikket nekünk három próbálkozás, a kincs-én három próbálkozás!
- Egyetértek - mondta Bilbó gyorsan. - Kezdjük!
- Kézzel? - megsejthető Gollam.
- Nem! - mondta Bilbó. Szerencséjére, a kezét a zsebéből vette ki. - Gyere vissza!
- C-C-C! - sziszegte Gollam újra soha nem aggódott.
Elkezdett megy át a fejében minden, ami lehet a zsebében magában: szálkák, manók fogak, nedves kagyló, egy darab denevér szárnya, egy darab kovakő élezése szemfogak és más szemetet ... Aztán kezdett emlékezni, hogy mi történik a zsebébe mások .
- Knife! - nyögte ki végül.
- Nem! - Bilbó mondta kés ő a közelmúltban elvesztette. - Az utolsó kísérlet!
Ekkor Gollam volt nehezebb, mint a „tojás” puzzle. Sziszegte, köpködés, oda és vissza, csapott mancsával a kövek, izgett és vonagló - de nem tudta eldönteni, hogy a legújabb kísérlet.
- Nos, ugyanezt mondják! Várok! - sürgette Bilbó. Ő volt bátor és igyekezett nem mutatni a szem előtt, hogy fél, de messze nem volt biztos, hogy kedvező a játék kimenetelét, függetlenül attól, hogy nem tudja kitalálni Gollam.
- Mindent! Timeout! - Nem tudtam elviselni.
- W-csipke vagy genny-száz! - visította Gollam.
De ez nem volt egészen őszinte: két kísérlet egyben!
- Nem, nem! - diadalmasan kiáltott fel Bilbó, és vett egy mély levegőt, de azonnal felugrott, szorította a falnak, és felemelte a kardot.
Természetesen a hobbit tudta, hogy a játék a puzzle gyökerezik az ókorban, úgy, általánosságban elmondható, hogy ez egy szent dolog, és hogy még a csúnya lények félnek ebben a játékban az, hogy igénybe megtévesztés. De azt is tudta, hogy ez a csúszós Gollam bizalom minden esetben lehetetlen - kibújik, ez minden megy. Különösen, ha szigorúan tartsák be a régi játékszabályok, az utolsó kérdés nem volt titok.
Bármi is volt, Gollum poosteregsya támadás hobbit hamarosan. Végtére is, a kezében egy kard volt! Gollam ült a földön, rángatózott a vállát, és motyogott valamit. Végül, fáradt a várakozás a hobbit.
- Nos, akkor mi van? - kérdezte ingerülten. - Mi a helyzet az ígéretét? Azt akarom, hogy tűnj el innen, és megígérte, hogy mutassa meg az utat!
- Nem azt kell mondanunk-with-én kincsem? Megígértük és megvilágítot-STI ezt a csúnya Zsákos a kaput? A co-INTO még mindig a karmans-sah? Ne co-csipke vagy genny száz kincs velem? A co-INTO azonos gollm, gollm!
- Mi a különbség? - a szívét Bilbó dobta. - ígéret - így következtetéseket!
- Néhány mérges-with-én kincsem! Nem tud várni! - sziszegte Gollam. - Majd meg kell várni, várni, igen. Nem tudjuk-with-satsya rohanás ki az alagútból, nem tudjuk. Szükségünk van egy első-to-go egy dolog, igen, ez nagyon fontos számunkra bagatell.
- Akkor siess! - mondta Bilbó; Megkönnyebbült, amikor úgy gondolja, hogy csak a megússza Gollam; biztosan ő most uderet - és köddé! Mit motyog? Mi ez a kis dolog, amire emlékezett a közepén ez a titokzatos tó. De Bilbó tévedett. Tulajdonképpen Gollam volt, hogy jöjjön vissza, és hogyan juthatunk vissza! Volt, és dühös, és hogyan lehet éhes. És különben is, ő volt a lény rendkívül aljas és szégyentelen, és a fejében ő már érett ravasz tervet.
Ő sziget (amelynek léte Bilbó nem is tudom) nagyon közel volt; ott Gollam tartott különböző sajtos Gadgets, és amellett, hogy neki egy nagyon szép kis dolog - egy nagyon szép és nagyon varázslatos. Ez volt a gyűrű, arany gyűrű, egy értékes gyűrűt!
- születésnapi ajándék! - suttogta Gollam az utat a sziget gyakran suttogva számtalan napot és éjszakát, hogy töltötte itt a föld alatti sötétségben. - születésnapi ajándék! Itt együtt belénk-most kell, huh, huh! Az a tény, hogy a gyűrű valóban varázslatos: fel az ujját - és máris láthatatlan. Megjegyzés akkor csak erős napfényben - a növényzet! - és az árnyék valami gyenge, elmosódott.
„Születésnapi ajándék! A jelen a születésnapját, az én kincsem! „- örök ítélték Gollam. De ki tudja, hol valóban volt Gollam ez a „jelen”? Annál is inkább, mert ez történt régen, amikor ezek a gyűrűk nem kihalt a világ. Valószínűleg még a tulajdonos a gyűrűk, parancsoló minden ilyen gyűrűk, fényt deríthetnek a rejtélyt. Gollam először viselt ujján - mindaddig, amíg ez nem zavarta; Aztán alkalmazkodni magát elrejteni egy speciális tok mellkasán - addig, amíg a csipke dörzsölte a nyakát; Most Gollam általában tartotta a gyűrűt a szigeten, egy elhagyott gödör, és gyakran vizsgálják: a helyszínen is? Viselte már ritka, de még mindig fel, ha tényleg ez egyre elviselhetetlen nélkül, vagy ha nagyon, nagyon éhes, és a hal már, és nézd beteg. Azután elhagyta a rejtőzködő és sunyi a sötét alagutakban, követés óvatlan goblinok. Néha volt a szellem, hogy vizsgálja meg akkor is, ha égő fáklya; azonban fényük megvakította a szemét, és úgy fáj, de a Gollam biztonságban maradjon! Ó, igen, teljes biztonsággal! Senki nem látta, és nem vette észre, amíg amíg ujjai záró torkán egy másik áldozat. Csak néhány nappal ezelőtt, vadászni ment a gyűrű és a kifogott goblinenka. Nos, ugyanez visítás! A Gollam még most maradt tartalék pár csontok, de akart valamit poosnovatelnee.