Trágár beszédet - metaforák halál
Éppen ezért a kultusz Apollo Aygleta találunk a szokás ugratás egymást a hódolat és erősen fáj, nők és férfiak közötti, közben vesperás, rögzítve a veszekedés, és lezuhanyozott egymást jeers, sértések, obszcén és robbanások smeha340. Itt a híres Figaro HN káromkodás már nagyon világosan kíséri az aktus a női-SKO-férfi termékenység és újra fel a képeket a vegyület és gyötrelem (mint korábban - a háború) egy sorban. (Hybris) - önhittség - most már tudjuk megérteni - ugyanaz Agon; A két fél megragadja, vagy egyikük szándékosan lezuhanyozott minden gúny, tobzódó öröm. A verseny közötti férfiak és nők a természet a harc csak azt mutatja, hogy közel vagyunk a chthonic kultusz, hogy az objektum a szégyen és gúny az isten maga a halál. Ezért nevetnek psevdotsarem és lezuhanyozott neki gúnyosan: fogadásának ismétlés, ez a cselekmény megkettőzése halál. És ez az, amiért a halál bekövetkezik az istenek között a termékenység vidám környezetben változó és gúnyolódás. Ez nem csak az öröm, a modernista ellenséget. Nem, mint a „verseny”, „nevetés”, „invective” és a „rossz nyelvek” - a metafora a halál, de a halál plodorodyaschey halál a határidő, amelyen túl jön zhizn341.
Ezért e metaforák közvetíteni a kép egy meredek átmenet az ellenkezőjét, a kép eltolódik, ami önmagában álló helyzetben van. Ezért előfordulhat, hogy nem látszik, hogy gúny, a visszaélés és a nevetés fordult halála megrovás, és tartsa szem előtt a gonosz természetét a haldokló; Nem, semmi fogalmaink nincs itt; itt csak a jelenléte átfedő metaforák. Connection cselekmény és a tobzódó pillanatban cselekmény reduplicated szó, és ha hívjuk obszcén, ősi ember szent, még a nagyon cselekmény e, hatékony, vagy szóbeli, szakrális magát.
A közelben van Agon - mint perpatvar, megcsúfolása, mint a háború felek; de mindig és mindenhol - egy bumeráng, amely repül vissza. És mindig két: vagy egy férfi és egy nő, vagy két játékot, vagy a gyaloglás és a lovas fallikus Agon végződik halál felett aratott győzelem, és a cselekmény termékenysége és az egyik szempont, láttuk a harc, vagy csak Agon, a körmenet a király a győztes és az új házasság, és itt a másik szempont, szemtanúi vagyunk Agon fallikus - a sramoslovii és állandó
vektive -, majd a fallikus felvonulás, MEPC és fallogogii és produktív jogszabály fejezet komosa342 éles különbséget a két szempont nem az; és egy impozáns diadal záporoztak a győztes obszcén viccek és még visszaélések, és rituális esküvő a menyasszony faggyúmirigyek énekelni festsenniny; Másrészt, gúny és nevetés kísérte a halál termékenységi istenségek. „Crying” és a „nevetés” - két metafora a halál két szempontból; „Síró” - ez a kezdeti cselekmény haldoklik, a nevetés "- vége. Rite sírás ismétlődések temetkezési rítus, ezért elfoglalja az első aktus szenvedély; nevetés rite megkettőzi lejátszás törvény és a második felvonás öntjük metafora szenvedély öröm vagy esküvői szertartás szórakoztató. Megszoktuk, hogy sírni lábainál halál és szórakozzon a menyegzőre, és úgy gondoljuk, hogy ez a hang az érzékeink és elménk, hanem egymás mellett velünk, más hagyományok, az esküvői kell keservesen sírnak, és azon a napon smeyutsya343 halál.
Mind a Genesis - nem magánszemély cselekmény egy magánszemély és a kollektív társadalmi tény, kell-e értelmezni, mint az elején kozmogónia milyen metaforák - „sírás” és a „nevetés”.
14. A metafora a nevetés
Ez a kép a nevetés, mint a kozmogónia kimerítően megadott egy helyesírás-Leiden papirusz. Azt mondja: „Bloom volt a földet, mielőtt, és a gyümölcs a fény növényzet szenvedett egy mosolyt a” 344. Van egy közvetlen kapcsolat a napfény, a virágzás és plodorozhdeniya föld és a nevetés. Ezért, ha a produktív élet a földön van függővé téve az ég mosolyog, megértjük, hogy a nevetés olyan, mint a fény, a produktív erő a szent házastárs, illetve hogy az éves gierogamii Ég és Föld mosolyog rituális nevezte karját. Nevetés szüli a gyümölcs a földön, és a hasa, és mosolyog jár ismétlődést idő étkezés. Demeter mosoly szavakat Yamba kezd enni és inni; A rítusok a halál istenének termékenység mellett megjelenik az étkezés és a szórakozás elem. Ez a szent szerepet mosoly újra adni a jármű és a megszemélyesített halál, Shute, aki az előző időszakban volt maga a totem-vezetője, majd az istenség smerti345. Dupla király Szaturnália, a győztes a diadal, a vőlegény az esküvő, és a holttestet a temetésen, ő volt a rossz nyelv és invective jogszabály segíti a termékenységet és legyőzte a halált. Tehát, nevetés célzó chthonic erő, a metafora - termékenységi: virágzik a föld és a növények termelnek gyümölcsöt. A mítosz azt mondja, hogy a Héra összeveszett a férjével Zeusz, aki egyszer látta
a menyasszony; Elővett fátylát - és kiderült, hogy a fából készült kép alatt. A szent fa, fedett takaró, szövött és terítette kezét az ég, jelenti az isteni menyasszony - Föld - a nap a házassága. Angry Hera lát egy rivális, de találja magát derervyannoy baba dolog, nevet hangosan, és csatlakozik egy új házasság Zevsom346. Ez egy élő fa egyetlen multi-értékes metafora ad nekünk egy képet a királynő és a menyasszony május, hogy a kozmikus babát, koronázza, vízbe fulladt, és égett, némelyikük - a nyugati, a másik - nevetett, húzza ki a kezét a harcot, gúnyos és zajos vigalom.
15. „Élelmiszer,” szül „és a” halál „, mint egy metafora ozhivaniya
gondolkodás törvényeinek, amelyek szabályozzák az építési értékek és a fő különbség itt - egy végtelen távoli primitív vospritiya valóság maga a valóság, túl szűk látómező, a világ szinte teljes vakság spekulatív. Azonban a nagyon képessége az emberi társadalom létrehozásához metafora folyamat megalapozza a jövőbeni ideológiai értékeket. Van egy gazdag fantáziadús formák a maguk sokszínűségében a történelem kezdete. Abban az időben, amikor a társadalmi tudat, mintha a legkevesebb lehet, amint van olyan értelmezése a valóság, ami egy nagy rezonancia az egész későbbi történetében ideológiákat. Ez a folyamat egy gondolkodási folyamatot és a metafora, amelyen keresztül a szemantikus személytelenség kap változatos szerkezetű. Stadiális változtatni értelmében a metafora újra kiadta; de az arány közötti kép és annak redubliruyuschimi kifejezések metaforákban belül marad archaikus kialakulását, mind egyformák. Sajátossága a tervezés archaikus képekkel, hogy ez, a belső szemantikai azonosság, külsőleg a sokrétű. Egyrészt, a különbségek jellemzik csak egy metafora a kezdetektől azok bekövetkezése; Másrészt, beviszünk stadiális kisebb változások (ahelyett, hogy „vére” - a „bor”, ahelyett, hogy „farkas” - „ökör” vagy „árpa”, stb.) De a különlegessége primitív gondolkodás abban a tényben rejlik, hogy nem legyőzni a régi ideológiai örökség, hiszen ez a gondolkodás nincs igazi előfeltétele a váltás valóban új formái; régi emésztetlen együtt létezik egy viszonylag új generáló tudat a következő szakaszában a fejlődés. Ezért - a hivatalos eredetiség minden filozófiai rendszerek primitív társadalomban. Hozzászólások, rituálék, ünnepek, stb ezért megtartják ugyanazt stabil eleme harc, felvonulások, élelmiszer és produktív aktus. Ezeket a stabil elemei a szertartás, amely köszönhetik a különbség, hogy objektív okok miatt, az elrendezés a képek, hogy a különböző formák függően változások a társadalmi tudat; de mindig nyitni ugyanazon szemantikai azonosság alapján külső metaforikus különbséget, és csak a különbözet polistadialno megváltozott. Szóval, a következő az állat gyilkosság (áldozat), akkor mindig talál egy áldozat kenyér (kenyér, sütemény, kenyér, gabona, gabonafélék, stb), és áldozatot antropomorf (az svya-
schennom Legend azonos rite). Másrészt, a ábrás bármely jelenség nem továbbított szórványosan, és a csoport a metaforák, azonos és különböző, és hozzá van erősítve a mítosz, mint a rítus, szisztémásán. Így a mítosz és rítus olyan rendszert hozzon létre, amely tükrözi a rendszer a gondolkodás és semantization rendszer Ez a rendszer természetes összetételét nanizannosti és látszólag nem köti az egyes epizódok vagy motívumok harmonikus rendszer, amelyben minden rész szemantikailag egyenlő és változatos funkció - az eredmény a gondolat, felfűzve azonos jelentőségű, objektíve különbözik. Más szóval, a metafora a mítosz vagy szertartás soha kapcsolódik az ok-okozati összefüggéseket, így például a gondolkodás, aki teremtette őket, nem kauzális.
Rite és mítosz, ami egy metaforikus értelmezése a valóság, állandósítja metaforák stabilizuya és legitimálja őket, és így ítélve teljes megsemmisítésére korábbi jelentését. Mégis itt, a rituális és a mítosz, leendő hosszú élettartam metafora lesz működőképes oldalán ezt elfelejtett értelme. Előttünk tehát kettős folyamat. Egyrészt, az egyik vagy a másik értelemben ténylegesen nem létezhet anélkül, hogy egyidejűleg lerakódását egy ismert szerkezetű. Másrészt, a szerkezet, amely egy morfológiai irányba értelemben ad okot a dekódoláshoz és a generál szemantikai jelentését újra. Tehát minden jelenség él burkolt és nyílt formában, ami ellentmond magának. Mi akkor irodalmi témák és műfajok létre az időben, amikor még nincs műfajok vagy témák. Ezek közé tartozik a világ primitív társadalom, az öntött egy ismert morfológiai rendszer amikor az értelme ennek a világnak eltűnik, annak szerkezete továbbra is működik az új rendszer értelmezése. Az úgynevezett „irodalmi formák” hosszú utat a létezését irodalom; amikor az osztályban társadalom újszülött irodalom minőségű, megszületett az új szemantikai belép a belső ellentmondás a szerkezet a régi jelentése a. Hogy ez a „szemantikai szerkezet”, a folyamat látható metafora képet; morfológiája parcellák és műfajok teljes egészében épített ilyen metaforák képviselő, egyrészt, a rendszer értelemben, a másik - ez a jelentés expressziós rendszer, specifikáció és a stabilitását.
16. Metafopy mint a jövő alakja tárgyak és műfajok
Metaforizáció kép azt mutatja, hogy a különböző verbális és hatékony dekorációk jól ismert jelentését. Sokoldalúság, polyalternativeness metaforák nem épített egymáshoz, ad külsőleg vegyes képet, belül a kombinált egy és ugyanazon értéket. A tervezés ezen metaforák amelyek több párhuzamos ritmikus verbális, hatékony és személyre szabott rem betétek az azonos szemantikai értelmezése a világon. Ritmus és szó, akció, tárgy, a karakter - ez az, amit használnak, mint egy része az irodalom, de ez egy másik formája a valóságot tükrözi; A szerkezet áll is, átvitt értelemben bármilyen képalkotó rendszer. Mi
Ezt követően válik zenévé, dráma, és így vannak eltérések metaforák nevetés, sírás, káromkodás, könyörgés, stb, mert ez egy parafrázis, egy új allegóriája ugyanabban az értelemben, azaz értelmezés valójában élelmiszer, születés, halál -. ez nem az elemek a jövőben az irodalmi műfajok és témák, és nincs semmi ott kell keresni őket, és megtalálni, de egy metafora, amely keretes ábrás az élelmiszer, a születés és a halál; Ezek a metaforák perekombiniruyas terjedő, folyamat irodalmi műfajok és témák, és részévé válik a morfológiai. Ez a probléma a következő fejezet, közötti olyan kapcsolat, amely a munka egy részét, ami azt mutatja, a nyelv a metafora kreatív gondolkodás, és az egyik, hogy megvizsgálja a szerkezete irodalmi témák és műfajok Most adok csak egy példa, ami világossá vált, hogy megadja metaforizáció „élelmiszer” „Birthday” vagy „halál” a megértés struktutry irodalmi témák. A Boccaccio a „Dekameron” a történet egy nő férje hirtelen meghalt bemoans neki, és temeti De szerelmes férje elhunyt barátja, egyszer a sírhoz, és látta, hogy a szépség és állítólag temette mellkas légzés. Ő hozza haza, és óvatosan vissza az életbe. Mikor megtudta, hogy terhes volt, ő megesküszik, hogy feladja a szeretet és hozza vissza a férfi felesége, de a hatás kedvéért, ő vár egy nő szülni, és amikor a fény jelenik meg a gyermek, ő rendezi a lakomát az asztalnál, és visszatér a férj a feleségének.