Fabliaux narratív, kompozit szerkezetet, a főbb karakterek
A paradicsom nem egy hely, Villani!
Nem, esküszöm a szent Alan
Itt a köznép nem aljas!
Ki lehet meaner?
Mert, Péter apostol, ő-ő,
Akkor nehezebb volt a kövek;
Megváltó, jobbra, hibáztam,
Hogy a választott apostol!
Nem jött ki a használata akkor, mint látható:
Istentől pimaszul megtagadva
Az egyik, egy második és egy harmadik alkalommal -
Tehát kevés benned volt!
Ó, te valami nem illeszkedik
Isten paradicsomában él!
Dogmatikus rant szentek egyszerű paraszti ellenzék a találékonyság és ötletesség, őszinteség és bátorság, és egyfajta méltányosság és az integritás, a kedvesség és a szívélyesség:
Egyelőre a földön éltem,
Azt ismert volt, mint egyfajta ember.
Nem kergetni éhes vagyok
Az ajtó kinyílt nekik éjjel-nappal,
A kandalló melegszik,
Haláláig prizreval,
Imádkozott hamu nyugalom.
Adok a szegényeknek kenyeret póló -
Minden, amit szükség a szegények.
Vagy egy bűnös mit csinál?
(Translation S. Vysheslavtseva)
Ha az irodalom a lovagiasság előttünk voltak a karakterek és az intézkedéseket, szándékosan ment túl a szokásos, - túlzott bátorság, mindent felemésztő szerelem, végveszélyben és kaland fabliaux túl sok eltúlzott. De itt van a túlzott mohóság, áthatolhatatlan butaság ismeretlen vágy, a gyávaság, a kérkedés, rendetlenség, szadizmus.
Szerelmi hősök leírt fabliaux különösen szívesen. A résztvevők között ezekben a szerelmi ügyek, melyek magyarázata izgalmas, őszintén szólva, néha durva, talán az első helyen - mindenféle papokat. Ők boldogok privoloknutsya elég hiszékeny polgárok és felszarvazott férjek azok szerencsétlen. Bár az ilyen bohóckodás nem mindig megússza mindezt kúra, lelkészek, papok, szerzetesek (pl fabliaux „Pop bin alól a kövér”), gyakran az erkölcs, mint a szórakozás povestushki államok találékonyság és az érzékiség züllött nők, mint a a fabliaux „Arról, hogy jobbágy képzeli halott”:
De mondom, a következtetés,
Úgy vélem, hogy egy nő így vakon -
És ostoba és nevetséges.
(Translation S. Vysheslavtseva)
A francia fabliaux csak néha hangzott veszi elítéli a nők, ez a „hiba a hajó”, amely uralja sok irodalmi emlékek a város végén a középkorban. Éppen ellenkezőleg, számos fabliaux - és rendkívül jelentős réteg -, hogy megvédje a jogait az igaz szeretet, a szerelem ellenére kaszt és vallási nézeteit.
A „Le Arisztotelész” Henri d'Andeli (annak ellenére, hogy a név, mind a stílusa ez a munka mellett a műfaj fabliaux), leírja, hogyan Sándor szeretett egyszerű módszer képes volt rabul a tat filozófus, és így bizonyítani neki ellenállhatatlan erő az érzés a szerelem, Arra a következtetésre jut:
Akiben a megértés egy részecske,
Hagyja, hogy a remény, hogy nem hízelgő
Valentin szív szelíd
És mi elfordulnak a szeretet.
Utalva a szerencsétlenséget.
Nincs szeretet a mi erő -
Elválás édes, de kimerültek
És mégis én szerelmem lesz!
(Fordította Dynnik)
Az első azt mondja, a szenvedélyes szerelem, a szegény lovag a lányát egy gazdag és hatalmas ura. A lány apja nem ért egyet, hogy küldjék el lányát egy szegény ember, akinek mindene megvan, és a tulajdon - egy régi, omladozó vár nagyapja karjaiban olyan jó ló. Bácsi a fiatalember nem először adja fel unokaöccsének ellen gazdag földet, de aztán úgy dönt, hogy egy fiatal, gyönyörű feleségével. Ha egy hasonló helyzet, új vagy le fiatal lovag, fegyveresen (vagy legrosszabb esetben, a varázslat), de kapott volna egy menyasszony. A fabliaux másképp: viccesen leírt éjszakai kavalkád, gázol át az erdő bozót a vidéki kápolnában, ahol az esküvői kerül sor, eltéved, és belép a vár az ő szeretett. Helyi káplán koronázták őket sietve, és puffadt ura nincs más választása, hogy ismerje el a házasságot a lányát. Ahol szerelem nyer, de csak azért, mert egy váratlan véletlen.
A fabliaux „Koshel elme” komolytalan felesége egy kereskedő türelem, odaadás és bátorság férje elfordul a vészes vágy némber. Ennek eredményeként, a kereskedő meg van győződve arról, hogy az igazi, önzetlen szeretet odaadó feleség, mint a kedvese, ő szereti csak drága ajándékokat és fajtáját. Fabliaux végződik elmarasztaló korrupt kurvák és dicsőítése becsületes feleséget:
Erős szerelme feleségét törvényes,
Friss, mint örökzöld borostyán.
Miért kétes örömöket
Meg kell keresni azokat Cicák,
Kinek szeretet hamis és zavaros,
És szégyenletes egy férfi?
És milyen kapzsi ezen chipek!
Ezek mohó rakoncátlan macskák.
Segíteni őket, hogy ne várjon,
Legalább előttük égett.
Ezeket a lopás a sok bajt,
És a feleségek a változás nem kellene lennie.
(Fordította Dynnik)
Fable - ez a műfaj a költői elbeszélés ófrancia irodalom, ami tartott a késő 12. és 14. században. Ez - "parafolklor" - szerű folklór. Az ő stílusa olyan közel folklór, mert alakult az emberek között, majd rögzítették zsonglőrök (a francia neve poteshnika) és a papság, majd elmegy az emberek újra.
Mihajlov ad ez a meghatározás - fabliaux - költői elbeszélést munka akut elszigetelten, nem túl nagy méretű szentelt képregény-pouchatelnomu-méltó esetek az életét az egyszerű nyilvánosság tagjai, a kép néha gúnyosan, a mindennapi adatokat, és szándékosan csökkentette stílusban.
Fabliaux van vers formájában nem több sort 200-500.
Ennek narratíva, akkor középpontjában a „csodálatos” és a „nevetséges”. A fabliaux vezethető hagyománya könyv és antik keleti forrásokból. Azonban fabliaux nagyon fontos beállítást „igaz történet”. Abban az esetben el kell hinni.
Fabliaux telek csapódik le, hogy „nehéz” helyzetben és eredeti belőle. A legfontosabb dolog az fabliaux - úgynevezett Pointe - a hely, ahol a történet van egy váratlan irányba.
A leghíresebb fabliaux Dynnikov könyv „ófrancia fabliaux” - ez fabliaux Arisztotelész. Császár Alexander beleszeretett, és nem hagyja el a szeretett egyetlen lépésben. Arisztotelész, a tanár azt mondta neki, hogy nem illik a császár abban Alexander zavarta. Azt mondták, ez kedves. Úgy döntött, hogy megtréfálja Arisztotelész, az öreg, hogy megmutassa, hogy ő is, nem idegen, hogy szeressék. Alexander elrejtette, és elkezdett járni a réten összegyűjti virágok, ének és ferde egy nagyon explicit jelent. Amikor Arisztotelész, ez ugrott szerelem. Ő csábította el. Azonban, ő akarta tanítani neki a leckét, és azt mondta, hogy a bizonyítéka a szeretet meg kell lovagolni, mint egy ló. Hozott egy nyereg, felugrott Arisztotelész, Alexander nevetett mögül a bokrok.