kép jellegét Oblomova Ilya Iljics (Potter ellés)
Ilya Iljics Oblomov - a főhős a regény, a fiatalember, „32-3 éves, középmagas, jóképű, sötét-szürke szeme, de nincs olyan határozott elképzelései, bármilyen koncentrációban arcvonásait. lágyság volt a domináns, és a fő kifejezés, nem csak az arc, és teljes szívemből; és a lélek olyan nyíltan és világosan csillogó szemében, a mosoly, minden mozgás a fej és a kezek. " Így az olvasó megtalálja a hős az elején a regény, Szentpéterváron Gorokhovaya utcán, hol lakik az ő szolgája Zakhar.
Útközben O. kapcsolatos a fő gondolata a regény, amelyben azt írta NA Dob”. Nem sokkal a fő történet. De ez tükröződik az orosz élet, úgy tűnik számunkra, élénk, modern orosz típusú, vert kíméletlen szigor és a pontosság, azt mondja, az új szó a mi társadalmi fejlődés, beszélt világosan és határozottan, anélkül, hogy a kétségbeesés nélkül gyerekes reményekkel, de teljes tudatosság igazság. Ez a szó - Oblomovism, azt látjuk, valami több, mint a sikeres létrehozása egy erős tehetség; találunk benne. aláírja az idők. "
NA Dob volt az első helyen O. a „felesleges ember”, ami a családfa származó Anyegin, Pecsorin, Bel-Tov. Mindegyik hősök saját teljes és élénken sajátos évtizedben az orosz élet. O. - jelképe a 1850-es, „poslebeltovskih” időben az orosz élet és az orosz irodalomban. Az egyes OA az ő rajong inaktivitás ellenőrző satu örökölte az ő korában, egyértelműen megkülönböztetni alapjaiban új bevezetett Goncsarov irodalmi és a nyilvános használat. Ez a típus jelent filozófiai csinál semmit, tudatos elválasztása a környezet, amely elutasítja a lélek és elme a fiatal vidéki, ami csökkent a nyaki Oblomovka a fővárosban.
„Az élet: Az élet jó! Mit kell nézni? érdekeit az elme, a szív? - magyarázza O. világnézetüket gyerekkori barátja Andrew Stolz. - Nézd, ha a központ, amely körül forog mindezt. Nem, nincs semmi mély, csökkenti a gyors. Minden halott, az alvó embereket, mint én, az a tanács tagjai és a közösség! Mi készteti őket az élet? Elvégre ők nem hazudnak, és sietség minden nap, mint a legyek oda-vissza, de mi haszna. E vseobemnostyu jogok üresség hiánya szimpátia mindent. Nem, ez nem az élet, hanem torzítás a normák, az ideális élet, amelyek jelzik a természet a célja az ember. "
Goncsarov ábrázolt tragédia az orosz jellegű, mentes a romantikus vonások és festett démon komor, de mégis megjelent a pálya szélén az élet - a saját hibájából, és a hibát egy olyan társadalom, amely nem volt hely a Lomov. Mivel nincs elődei, az ilyen típusú maradt egyedülálló.
O. út - egy tipikus orosz módra tartományi nemesek 1840. aki azért jött, hogy a főváros és találják magukat a munkából. Szolgáltatás a minisztérium az elkerülhetetlen várható növekedése évről évre, a monotónia panaszok, petíciók, árukapcsolás kapcsolatai a cégvezetõ - ez már túl sok volt O., akik kedvelik mozgását a lépcsőn „karrier” és a „szerencse” feküdt a kanapén, nincs remény, és nem az álmok színes.
VO az álmodozó álom, amit kitépett Alexandra Adueva, hős Goncharovskiy „közönséges történelem”. A zuhany O. is szövegíró, egy ember; érezni mélyen - az ő felfogása a zene, belevetik magukat a magával ragadó hangok az ária „a Casta diva” azt sugallja, hogy nem egyedül „galamb szelídség”, hanem a szenvedély áll rendelkezésre.
Minden találkozás egy gyerekkori barátja Andrew Stolz, a teljes ellentéte O. képes kavarni, de nem sokáig: a meghatározás, hogy tegyen valamit, valahogy rendezni életüket rendelkezett, hogy egy rövid ideig, amíg Stolz mellette. És Stolz hiányzik sem ideje, sem kitartás „vezető” O. jár fellépni - vannak mások, akik készek a személyes nyereség nem térnek el Ilya Iljics. Ezek végső soron meghatározzák az irányt, amelyben élt.
A találkozó Olga Elias O. ideiglenesen megváltoztathatja felismerhetetlenségig: befolyása alatt egy erős értelme a hihetetlen átalakulás eszébe - elhagyott zsíros ruha, OS kikel az ágyból, amint felébred, könyveket olvasni, böngészni az újság, energikus és aktív, és költözött az ország adott Olga, naponta többször küld a találkozó vele. ”. Úgy tűnt, a láz az élet, az erő, aktivitás és az árnyék eltűnt. és együttérzését beat újra erős és egyértelmű gombot. De ezeket az aggályokat nem jött ki még a bűvös kör a szeretet; tevékenysége negatív volt: ő nem alszik, olvasni, írni, és néha azt hiszi, a terv (amely olyan teljesítmény - a szerk.)., séta sokat, sokat utazott. További iránya megegyezik a gondolat, az élet, az anyag - még a szándék. "
Szerelem hordozza a cselekvés szükségességét, önfejlesztés, abban az esetben, O. ítélve. Szüksége van egy másik érzés, ami köti a mai valóság a hosszú gyermekkor benyomások életről szülőhazájában Oblomovka ahol a létezés tele aggodalom és szorongás, elkerített bármilyen eszközzel, ahol az élet értelme van elhelyezve a gondolat, evés, alvás, vendégek fogadására és tapasztalat történetek, mint tényleges eseményeket. Minden más érzés úgy tűnik, hogy az erőszak a természet ellen.
Anélkül, hogy észrevennénk végéig, O. rájön, hogy mit nem kérheti értelmében rá egy bizonyos fajta a természete. A levelet az Olga, írásos szinte a határán döntés házasság, arról beszél, hogy a félelem a jövő fájdalom, írja keserűen és élesen: „Mi fog történni, ha ragaszkodni. ha látni -, hogy az élet nem luxus, hanem szükségszerűség, ha szerelmes lenne ragaszkodni a szív? Hogy akkor elszakadni? Ne átélni ezt a fájdalmat? Ill akarat számomra. "
Agatha Matveevna Pshenitsyna tulajdonosa, a lakás, amely megtalálható honfitársa O. szélhámos Tarantyev - ideális Oblomovism a legtágabb értelemben vett. Olyan ez, mint a „természetes”, például O. Körülbelül Pshenitsyn mondhatjuk ugyanazokat a szavakat, hogy mit mond Olga O. Stolz”. Őszinte, hűséges szív! Ez a természetes arany; Ő vitte át sértetlenül az élet. Leesett a sokk, lehűtjük, elaludt, végül megölte, csalódott elvesztése után az erőt, hogy élni, de nem veszítette el a integritását és hűség. Nem egyszeri hamis hang nem adtak ki a szívét, hogy nem illik rá a szennyeződéstől. Ez a kristály, átlátszó lélek; Ezek az emberek kevés, nagyon ritka; Pearl a tömegben! "
Jellemzők, összebarátkozott O. Pshenitsyn itt vannak felsorolva, az biztos. Ilya Iljics többnek kell lennie, mint egyfajta gondoskodó, meleg, nem igényel vissza, és mivel ő lett csatolva úrnője, hogy a megvalósítása az álom visszatér az áldott alkalommal egy boldog, jól táplált és nyugodt gyermekkorban. A Agafya Matveyevna nem csatlakozik, mint Olga, a gondolat, hogy bármit is tenni, mint például a változó élet körül, és magában. Eszményképe O. Stolz magyarázza összehasonlításával Elias a Agafya Matveyevna”. ő fog énekelni «Casta diva», vodka, és nem tudom, hogyan! És ez a pite csirke és gomba fog tenni „mert határozottan és egyértelműen rájött, hogy hová forduljon nagyobb, Stolz megkérdezte:” Mit akarsz tenni velem? A világ, ahol vlechesh, én szakítottunk örökre; nem menti, nem fogja a két törött felét. Én megragadt a gödörbe fájó pont: próbálja letépni - a halál. "
A ház Pshenitsyn olvasó látja O. egyre érzékelni „az életben, mint a folytatása az azonos Oblomovka létezését, de különböző színű területek és a részmunkaidőben. És itt, mint Oblomovka, képes volt olcsón megszabadulni az élet, alkudni vele, és biztosítsák magukat rendíthetetlen nyugalom. "
Öt évvel később, miután a találkozó Stoltz vagyunk proiznosshim kegyetlen mondatot: »Oblomovism« - és marad a fodros OA egyedül, Ilja Iljics, „meghalt, látszólag anélkül, fájdalom, szenvedés nélkül, mintha megállt óra, elfelejtette volna. " O fia Agafya Matveyevna született és a tiszteletére nevezték el egy barátja, Andrei, hogy az oktatás a Stolz.