Egy kis könnyű olvasás kutyával együtt az online - Kate Atkinson
Minden hibát - én, néhány szándékosan tette. Én nem mindig tartotta az igazságot.
mint mindig, Russell Equi; Malcolm Graham, egy magas rangú nyomozó főfelügyelője rendőrség Lothian és a skót határvidék; Malcolm R. Dixon, a korábbi helyettes rendőrfelügyelő Skócia; Dávid és Maureen Mettoku Lenehan - amiért velem együtt vissza Leeds hetvenes években.
Volt egy köröm - patkó elveszett.
Volt egy patkó - a ló sánta.
Lame ló - a parancsnok meghalt.
A lovasság van osztva - Army fut.
Az ellenség belép a várost, megkímélve foglyot,
Mert nem volt a kovácsműhely volt egy szöget [Trans. S. Marshak. - Itt és a további kb. tolmács. ].
Már csak egy kicsit megtisztítása.
Peter Sutcliffe [Yorkshire Ripper Peter Sutcliffe, William (Peter William Coonan 1946. o.) - egy sorozatgyilkos 1981-ben ítélték 20 élet szempontjából börtönben a gyilkosság 13 nő és megtámadta további hét.]
Leeds - „városi autópályán hetvenes években.” Proud szlogen. Egy csepp irónia. Itt is, ott az utcán továbbra is villog, gázlámpák. Az élet az északi kisvárosban.
Azt mondták, hogy a tizenötödik a lakások Lovell Park, és - jól is - a liftek nem működtek. Két rendőr, dúlt-fúlt, felmászott a lépcsőn. A cél felé fordítására szellemében minden helyszínen. Constable Tracy Waterhouse, nagy ügyetlen kislány, csak át a próbaidő, és Constable Ken Arkwright, vaskos és natív yorkshire egy darab szalonna helyett a szív. Conquer Everest.
Tracy Waterhouse még pólyában, bár ő nem lett volna ezt ismerte. Ken Arkwright látott, annyira, hogy mások, és nem álom, egy álom, de fenntartotta a jó humor és az optimizmus - jó zsaru, nagy siker, hogy volt elég zöld lány a szárnyai alá. Black Sheep is találkozott - halála David Oluvale [David Oluvale (1930-1969) - brit állampolgár, bevándorolt nigériai élő Leeds, hajléktalan volt sok éven át, rendszeresen találta magát az áldozat rendőri brutalitás, ami végül oda vezetett, hogy a halálát. Vádlott őrmester Kennett Kitching és felügyelő Geoffrey Ellerker 1971-ben ítéltek börtönbüntetésre az embertelen bánásmód (a vád a rasszizmus nem került sor a bíróság, és a díjat emberölés visszavonták a tárgyaláson).] A mai napig a fekete felhő beárnyékolja West rendőrség lovaglás - de Arkwright árnyéka nem érinti. Küzdök, ha szükséges, és időnként, ha ez nem szükséges, de a büntetés és a díjat osztottak ki anélkül, hogy a bőr színe. Gyakran nevezik a nők ribanc kurva. de utcai lányok közös, hogy megtörtént, és a cigaretta készpénz és is szerette a feleségét és lányait.
Mivel a tanárok vagy könyörgött, hogy maradjon, és „semmire”, Tracy tizenöt kimaradt az iskolából, beiratkozott tanfolyamok, tanítás gyors- és gépelési majd elment egy titkárnő az irodában Montague Burton - Manila felnőttkorban.
- Te okos lány - mondta a munkavállaló a személyzeti osztály, felajánlotta neki egy cigarettát. - fog menni. Pomsek ma, és holnap, ki tudja, talán, és d. M. N.
Nem tudta, mi az a „d. m. n.”. Mintegy „pomseka” is kétségbe vonta. Személyzeti és étkezési szemével.
Tizenhat éves vagyok, soha nem csókolt egy fiút, aki nem ivott bort, még a „Blue apáca.” Soha nem próbáltam avokádó, a padlizsán nem látni, nem repül egy repülőgép. Akkor minden más volt.
Vettem „ITAM” tweed kabátot talpig, és egy új esernyőt. Mindenre készen. Akkor nem tudnak felkészülni. Két évvel később került a rendőrség. Ilyen még nem áll készen. „Viszlát, bébi.”
Gyomor dübörgött a mozdony. Tracy héten élt túró és grapefruit diéta. Érdekes, hogy tolstyachka éhen halni?
- Jézus - Arkwright felszisszent, amikor végre elérte a tizenötödik emeleten. Worth, kétrét görnyedt, kezét a térdén pihent. - Régen a szárny előre volt, el tudod képzelni?
- Igen, de most már csak egy öreg disznó - mondta Tracy. - Milyen lakást?
- Huszonötödik. A folyosó végén.
A szomszédok úgynevezett anonim panaszkodott a rossz szag ( „szörnyű bűz”) a lakásban.
- Talán döglött patkányokat - Arkwright mondta. - Vagy egy macska. Emlékezz kutyák Chepeltaune? És nem, devonka, ez még mindig rajtad múlik.
- hallottam. Egy fickó elhagyta az élelmiszer nem hagyják. Ezután ettek egymással.
- ettek egymás - Arkwright mondta. - Egy evett a másik.
- Mi az? rastakaya te ringyó. Oplya jött. Dugni-dobogó, Tracy, itt bűzlik. Befejezi idáig.
Tracy Waterhouse ujjal megnyomta a hívás gombot, és tartotta. Rápillantott a csúnya fekete egyenruhában cipőt fűzővel, megmozgatta az ujjait a csúnya fekete egyenruha harisnya. A hüvelykujj kapott egy lyuk, és a pálya felmászott egy erős törzs. Ezekkel lábak csak focizni.
- Bizonyára az öreg néhány azon a héten van, - mondta. - Utálom őket, de nincsenek erők.
- Utálom azokat, akik ugrálnak a vonat alá.
- Igen. A legrosszabb nincs jelen, - beleegyezett, hogy Arkwright.
Halott gyerekek - sebezhetetlen adu, mindig nyer.
Tracy levette az ujját a gyűrűt, és megrázta a kilincset. Zárva.
- Uram, Arkwright, hogy búg. Tehát nyilván senki nem fog felállni, és nem megy el.
Arkwright dörömbölt az ajtón:
- Hé, a rendőrség, hogy bárki otthon? A francba, Tracy, hallod?
Ken Arkwright lehajolt, és benézett a résen át a postaláda:
Ő megriadt az ajtót, Tracy gondolta - a szemében valami tört ki. Őrmester történt néhány héttel ezelőtt került holdkóros a bryzgalku, fehérítő pshiknuli. Mindenki megbetegedtek felett a postaládákat nézni. De Arkwright azonnal leguggolt ismét megnyomta a fiók fedelét, és szelíden, mintha egy szaggatott kutya:
- Rendben, rendben, minden rendben van most is. És otthon anya? És apa? Segítünk. Minden rendben van. - Felállt, és kész arra, hogy a váll az ajtót kopogás. Habozott, lehelte az ő száját, és Tracy azt mondta: - Készülj, devonka most piszkos.
Hat hónappal ezelőtt
A külváros München, hideg, este hamarosan. Nagy pelyhekben fehér konfetti lustán a földre, lerakódnak a motorháztető egy arctalan német autó.
- Gyönyörű ház - mondta Steve. Szemtelen tipchik, túl sokat beszél. Nem valószínű, hogy az ő neve Steve az igazság. - Nagy - tette hozzá.
- Igen, egy szép nagy ház - értett egyet - főleg Steve befogta a száját.
Első alkalommal - felderítés, a második alkalommal - figyelni a részletekre, a harmadik - üzleti. Most a harmadik.
- Persze, egy kicsit túl német az én ízlésemnek - mondta Steve. Mintha a teljes katalógusát európai ingatlanpiac Leafs.
- Talán itt ez részben az a tény, hogy mi vagyunk a németországi - mondta.
- Semmi bajom németek nem, - mondta Steve. - A Deuxi én? [Második (fr.) - utal a 2. Külföldi ejtőernyős ezred Francia Idegenlégió.] Volt egy pár. Szép fiúk. Jó sör, - tette hozzá, a reflexió. - És semmi kolbász.
Steve azt mondta, hogy ő volt a brit légideszant-csapatok, volt, lemerült, rájöttem, hogy az élet a polgári világ nem tud, és csatlakozott a Francia Idegenlégió. Azt hiszem, jó, és akkor megtudja, mi hűvös valójában.
Nos, igen. Hányszor hallotta? Abban az időben, szemben a fiúk a Legion - katonák, megszökött a mészárlás a polgári életben, megszökött a válás és követelései apaság, elhalványult az unalomtól. Minden megszökött semmit, és mindent nem olyan gazember, ami rémlett is. Ó, Steve egyértelműen. Először nem dolgoztak együtt. Ő persze, egy kicsit naiv idióta, de semmi hasznos. Én nem dohányzom a kocsiban, minden szar a rádióban nem figyel.
Van egy lakás - pontosan mézeskalács házak, amíg a hó cukormáz a széleit árkok és tetők. Látta, hogy egy mézeskalács házban Christkindlben piacon [Krisztus gyermek (It.).], Ahol mielőtt töltötte az egész estét - járták a Marienplatz, ivás Gl hwein [Forralt bor (ez).]. Az Christmas bögre, bármennyire megjelenés - közönséges turisták . Klubok kellett hagynia a betét, és ezen az alapon fogta a szobájába a „Plattsle”. House of Marley fog, bár a lánya, talán felbukkan az orrát, és ami még rosszabb - a közömbösség köszönöm, inkább az bögrét nem fog.
- Az, hogy dolgozott Dubaiban? - kérdezte Steve.
- Megértem, nem égett?
Mivel a szög fordult a gép, és mindketten ösztönösen az órájára nézett. Az autó elsuhant. Nem a gép.
- Nem igaz - mondta Steve felesleges.
Mivel a szög fordultam az autó - ez az idő.
- És itt van a kislány, - Steve motyogta.
Öt év, egyenes fekete haj, barna szemek óriási. Fogalma sincs, mi fog történni vele. Pakisztáni. Steve hívta.
- egyiptomi. Half - mondja. - A nevem Jennifer.
Hó esett, csapkodott egy pillanatra limes a szélvédőre és megolvasztjuk. Minden látható ok nélkül hirtelen eszébe jutott, hogy a húgát a házba, nevetés, néz ki, mint szirmok ruhák, rázza ki a haj. Úgy tűnt neki, a városban, ahol felnőttem, nem található, vagy fa, és mégis, emlékezés nővére volt, mint egy menyasszony szirmok eső - mint a rózsaszín ujjlenyomatokat a fekete fátylat a haját.
Az autó befordult az úttestről, és eltűnt szem elől. Megfordult, hogy Steve:
- terhelt, felhúzott, - felelte, és előkészítse a terepet a motor.
- Ne felejtsük el: ne érintse meg a nővér.
- Ha nem muszáj.
- Nézz körül, a sárkány hölgy.
- Igen, van. Korábbi „Greggs” megy. - Grant megbökte az arcát Tracy Waterhouse a monitoron.
- Nos, a héten, vagy úgy - mondta Grant, és ostobán elfintorodott. - Az iskolai szünetben, ünnepnapokon. Mi lesz a legtöbb nem akar. Coming vérontást.
Grant erőszakosan tört fogak „Nicorette”, mintha a haláltól megmenekült. A helyszínen döntetlen. Leslie akarta mondani neki. Aztán meggondolta magát. Mint a vér, de a legvalószínűbb, ketchup. Grant nem pattanások és radioaktív veszélyek. Leslie szép, vékony, diplomás vegyészmérnök, diplomát Victoria University of Wellington Kingston, Ontario, és a munka, hogy megvédje „Merrion Center” Leeds - rövid, nem jelenti azt, egy rossz fordulat az életében. Ő volt, ahogy azt a család, egy világ körüli turnéra. Meglátogattam Athén, Róma, Firenze, Nizza és Párizs. Az egész világ nem elég. Én vezettem a Leeds rokonok, és úgy döntött, egy kicsit későn, a nyár, jönnek együtt hallgatója-filozófus, név szerint Dominic, aki dolgozott a bárban. Találkozott szüleivel, vacsoráztam velük. Anya Dominika melegítjük vele személyesen „vegetáriánus lasagne” a „Seynsberiz”, míg a többi evett csirkét. Anya éber volt, attól, hogy Leslie venné a fiát, hogy egy távoli kontinensen, és az összes unokája szólal akcentussal és legyen vegetáriánus. Leslie akarta vigasztalni, mondván, hogy ez csak egy ünnep szerelem, de ez az anya, valószínűleg nem fog tetszeni.
„Leslie, miután” a „” -, majd ismételjük meg angolul, mert mindenki azt akarja mondani, »Z«. „Tényleg?” - kérdezte az anya Dominique, ha Leslie és én - fonetikus hiba. Leslie elképzelt vezet Dominic otthonába, bevezeti a szülők néznek rajta. Nagyon hiányzott otthon, a zongora „Mason és Risch” a sarokban testvére Lloyd, a régi golden retriever és a macska Holly ujjatlan. Nem feltétlenül ebben a sorrendben. Nyáron szülei bérelt kunyhóban Huron-tó. Helyt ad-e az élet nem lehet megmagyarázni. Nem nagyon akart. Grant bámult rá, amikor azt gondolta, ha ő nem lát. Mert a szex vele, hogy eladja a lelkét. Ez vicces, jól, sőt. Inkább magát votknet kés a szememben.
- Passz "Mir képzés" - mondta Grant.
- Tracy normális - mondta Leslie.
- nem egy náci.
Leslie nézett egy csoport fiatalt pulcsi - ezek ugrott az optika „Reiner”. Egy rögzített Scary Halloween maszk. Mosolygott az arcát néhány öregasszony, megborzongott.
- Mi mindig folytatja a törvény - Leslie dörmögte. Mintha viccelődött egy szűk tartományban.
- oplya - mondta Grant. - Tracy jön "Torntons". Azt akarja, valószínűleg táplálkozási sokféleséget.
Szerette Leslie - Tracy mindig világos, hogy mi az, ami. Tészta ne tegye a füle.
- Sertészsír, egy szót - mondta Grant.
- Ő nem kövér, csak nagy.
- Igen, mindenki ezt mondja.
Leslie kicsi volt és vékony. Luxus lány, gondolta Grant. Különleges. Nem mintha Coy bármely helyi Wild Child.
- Csak nem akar egy italt munka után? - Soha nem veszítették el a reményt. - A kokteylchik a központban. A kifinomult bárban finom hölgyek.
- oplya - Leslie mondta. - A „Kibergorod” néhány kellemetlen gyerek eltűnt.