Vélemények a könyv tokiói menyasszony
A telek „Tokyo Bride” körülbelül ugyanaz, mint a többi Nothomb könyvek Japánban. Szép és ragyogó Amelie jön a Land of the Rising Sun és a horror, ahogy akar, hogy japán. De ez a megértés a japán lány olcsó népszerű, azaz, ha ő fog Magyarországon, akkor működtethető Matryoshkák, Khokhloma és viseli a balalajka. Amikor az emberek megpróbálják tipp, hogy neki, hogy meg kell gondolni, hogy tágabb értelemben az Nothomb arra a következtetésre jut, hogy ez egyszerűen túl japán, annyira jó, hogy a többi nem elég a japán yaponista. Csak azért, mert ő a legjobb mindenben, és aki ezt nem érti, az a szemét büdös, gyere ide, seggfej, várj, hová ment, így nekem valamit, pidaras keskeny szemű, tehát tudnia kell, hogy ez nem hagysz, és én dobta, ez így van!
A hangsúlyt az elméletileg kell helyezni érzéki kapcsolatok és különbségek jellemzőit kulturális udvarlás Kelet és Nyugat között, de végül minden csúszott az örök „mit kurva, én nem irigylem.” Mindenütt csak Amelie, Amelie, Amelie és ezek vastag fejű japán, ami magyarázza, hogy hogyan lehet a japán, de úgy néznek ki, még mindig jönnek a maga módján.
Angyalok, kérem! A következő alkalommal, amikor megnyitja a könyvet Nothomb, hadd sós angyali podsrachnik tanítani. Ez nem éri meg.
Ossza meg velünk az ezt a könyvet, írja meg a véleményét!
A szöveg beszámolót
olvasók Vélemények
Amikor megkaptam ezt a könyvet a tanács az éves flash mob, örültem, nagyon. Nagyon sok jó visszajelzés volt abban az időben, és az absztrakt vonzani, ezért úgy gondolom, lesz élvezhető. Ó, hogy tévedtem.
Előttünk Amelie (ha jól értem a regény önéletrajzi?), A belga, hogy megérkezett Japánba, az ország ott töltötte az első 6 évet az életéből, egy olyan országban, amely fontos helyet foglal el a szívét. Ott, úgy dönt, hogy a legjobb módja annak, hogy megtanulják a nyelvet - tanítja a saját, és van a megszokás és Rinri, fiatal japán srác. De a kapcsolat ment egy kicsit tovább tanár és diák, és mi lesz a történet ebben a könyvben.
Aztán eszembe spoiler.
Soha nem voltam képes megérteni a természet YY, néhány volt. kínos? És ez engem nagyon kedvezőtlen. Oly sok év találkozni egy férfival, amelyhez nem kell az érzés, amivel csak szép, még kényelmesebb, és az érzések, amelyek sokkal erősebb, mint a tiéd, és úgy vélik, ő norma. Miért annyira szeretik kínozni a szegény japán? Elvégre ő szenved, biztos vagyok benne, ő megsérült. Minden podtryahivalo rám, miközben olvastam, főleg a végén. Csendben hagyni, hogy elkerülje, és megvárni, amíg kitalálja magát, és abbahagyja a csengetést. Ok rendben? „Legyen továbbra is a tökéletes regény.” Ez. Ideális bárki, neki? És gondolj a srác, aki több mint 2 éve semmilyen módon? (Véleményem szerint, még 3 év). Akár önző karakter, vagy egyszerűen valami nem értem ebben az életben. Nagyon tetszett Rinri. Ez az alacsony kulcs, édes, gondoskodó, ezek még mindig meg kell keresni (és még mindig elég jól olvasható, igen). Nagyon sajnálom őt, hogy tényleg nem érdemelnek ilyen kezelést. Remélem, hogy a feleségem nagyon tetszett, és ez sokkal jobb volt, ez Amelie.
Regények tollából e sorok írója, mintegy akinek élete van, elvileg, és olvassa el, én nem vennék a saját kezét.
Tedd 2.5 out of 5, és akkor is csak azért, mert az elbeszélés stílusa és könnyű leolvasás érdekében.
„Tokyo menyasszony” - ez olyan, mint maga az élet Amelie, vagy inkább egy részét. Nem fogok festeni minden különleges, mert a hangerő a regény botrányosan kicsi, hogy a felület, és érintse meg röviden a témát. Amelie Japánban lesz tanár egy fiatal francia srác - Rinli. Elkezdtek kapcsolatokat alakítson ki és így tovább. Amelie strange. Nagyon. Van egy pillantást, hogy mi történik ... Ő emlékeztet a viselkedését a francia, belga furcsaság. Elnézést, de még úgy néz ki, mint a híres irodalmi jellegű Agatha Christie - Poirot. Tisztán viselkedés)))
Általában a könyv fajta. Amelie nem elrejteni vagy szépíteni a hozzáállás ez a hirtelen románca Rinli. Nem tudom, én csak kurva szeretem ezt ő stílusa és a gondolat. Lehet, hogy túl önző, de ... Röviden, a többség nem tetszik a könyv, de én elégedett volt.
Van egy vágy, hogy hallgatni, hogyan töltöttem azon a napon? És az utolsó hat? Nem hiszem, hogy szenvedélyesen folytatja ezt a célt. És ha én Amélie Nothomb? Trükkös kérdés. De ebben a könyvben alattomos cselekmény. Mi van? Egy darab élet, amely már önmagában is a menekülés a házasság és a barátság leple alatt a szeretet. Nagy téma, egyébként. És azt mondja, a könyv maga Nothomb:
„Mondd, mivel hatalmas technikailag lehetetlen. Kiderül minden unalmas, vagy nevetséges.”
Szóval, nem volt vicces. Unatkozol? Igen. ez volt unalmas. De csak azért, mert a cselekmény nem ragaszkodnak. Ő nem ad egy járat a fantázia, hogy nem ösztönöz intrika, nem kellett, hogy dolgozzon ki egy vége. 0 telek.
És mégis, betűről betűre, a könyv olvastam a végére. Miért? De mivel ez még mindig Nothomb! És ő saját stílusa. Igen, igen, ez felismerhető érzelmi zahlobyvaniya módon beszélni a legegyszerűbb dolgokat. Itt egy stílus mindig fülbemászó. Style 1.
- Azt írja a szerelemről, amely mindig és mindenhol taposás barbárok.
- És miért ilyen furcsa módon?
- Ez Duras! A szépség az, hogy olvasás közben, úgy érzi, valami, bár nem mindig értik.
Mondja, hogy „vége” - egy közönségesség és a hazugság. Nincs vége. Még ha nem emlékszik a férfi, még mindig benned él. Ha ez azt jelenti, valamit, akkor mindig azt jelenti,
Két koi és a különbség nem a teljesítmény az érzelmek, köztük az alapvető összeférhetetlenséget. Lehetséges, hogy beleszeret az ember, amely úgy érzi, együttérzés? Kizárt. Mi beleszeret akik gyűlölik az, aki halálos számunkra. Schopenhauer látja a szeretet nemzés trükk - El sem tudom mondani, mennyire felháborodott Szeretem ezt az elméletet. Látom szerelem trükk ösztön nem megölni, amikor úgy érzem, sürgősen meg kell ölni valakit, váltott egy titokzatos mechanizmus - az immunrendszer? vágyakoznak ártatlanságát? félelem börtönbe megy? - kezdeményező a kristályosodási folyamat bennem. Csak ezen keresztül a számlámon, amennyire én tudom, nincs holttest.
Vágy még nem világos, amikor a téma.
Leves orchideák olyan szép volt, hogy nézd meg, mert az íze Pres. Miután csodálta őket, sok köze nem volt semmi több.
Őszintén szólva, a leírás egy baráti összejövetel Rinri azt mondta, ebben az országban, mint az összes regényei Haruki Murakami és esszék Ovchinnikov.
Ez a kis regény egyfajta előtörténete „félelemmel és rettegéssel” és bizonyos mértékben kivetett annak eseményeit. Fiatal Amelie Japán úgy dönt, hogy plusz pénzt keresni tanít francia, és az ő tanítványa lesz egy japán diák Rinri. Amelie lenyűgözte a japán kultúra, ételek, szokások, és hamarosan a tanár / diák viszony romantikus áramlási gépet. Rinri csak érdekesebb a nyugati mentalitás és a hagyományok, miközben Amelie megszállottja Japán tartozó japán nemzet. Jelentősen, ő írta le a nap, amikor úgy döntött, hogy mászni a Mount Fuji, mert a hagyomány szerint, ha képes felmászni rá, és menj le, akkor te egy igazi japán. Amelie könnyen kap futott fel és le, és Rinri emelkedés és süllyedés volt sok órán át. Úgy nézett ki, és van egy csomó tapasztalat, de nem volt azonnal egyértelmű, hogy együtt röviden. Természetesen a szempontból Amelie volt rossz futtatni, mint ez, de aztán megint a japánok nem mondják, hogy „nincs”.