Szokások és hagyományok Kirgizisztán
Szokások és hagyományok a kirgiz nép
Vám, rítusok és az anyagi kultúra a kirgiz nép telt nehéz utat a történelmi fejlődés. A kereső a jobb legelők és vízforrások nomád állattenyésztők és a családjukat és a natív gyakran költözött egyik helyről a másikra. Volt egy információcsere, a kulturális értékek, a munka készségek és a kultúrák kölcsönös gazdagítása és a hazai technológiákat. Vám és rituálék öröklődött nemzedékről nemzedékre, a mai napig, egy gazdag és bonyolult tartalom etnokulturális összetett. Minden kirgiz hagyományok lehet osztani többféle: szokások és rituálék társított megszületett a férfi, élete, udvarlás, eljegyzés, esküvő, temetés és emlékhely ciklus naptár, a migráció és az anyagi tárgyakat a kultúra.
Rituálék szüléssel kapcsolatos.
Miután a baba mindig is a legfontosabb a kirgiz és örömteli esemény az életében a család és a klán. Áldott gyermek egy hosszú és boldog életet a vének és az idősebb nők. A gyermek a családban szimbóluma volt az a fajta utódja, és a hagyományok, a szimbólum a halhatatlanság az emberek. Ezért még az ő születése előtt egy terhes nő megpróbált minden módon védeni a nehéz házimunkát, tilos túllépni ail kísérő nélküli, mindenféle mágikus cselekvések őrzött tisztátalan erők és a gonosz szellemeket. Ahhoz, hogy megvédje őket a terhes nő, hogy vegye igénybe a különböző amulettek. Ő hozzáfűzi a ruhájára amulett „Tumar” kemény vezetékes bele mondások a Korán. Amulet általában kopott a bal oldalon a mellkas, közel a vállát. Ahhoz, hogy a kíséret egy szülő nő a gonosz szellemek szülés során a sátorban napközben és este a tűz égett. Széléhez közel a kandalló az ajtó volt a kés. Az ősi hiedelmek, ezeket a tételeket visszatartotta és elhajt a gonosz szellemeket és a rosszindulatú erő.
Abból az alkalomból, megszületett a baba, volt számos intézkedést. Először is, ez volt a „suyunchu” - figyelmeztetés, amelynek célja az volt, hogy egy ajándék egy üzenet a jó hírt, majd a „korunduk” - ajándék a jogot, hogy az újszülött az első alkalommal „zhentek” vagy „Be chic egy” - egy ünnep hogy ruha tiszteletére az újszülött. Különös jelentőséget tulajdonítottak a gyermek egy nevet - „al Koyu.”
Szokás szerint a gyermek születésétől próbált oberech a gonosz szellemek és a gonosz szem. Ezt a célt szolgálta a különböző amulettek, amelyek hozzáfűzni a bölcsője az újszülött, vagy varrtak a ruhadarabhoz. Amulettek voltak különböző részei az állatok és madarak, gyöngyös terméket.
Számos szertartások kapcsolódik a gyerekek, mondván, hogy a megőrzés és szorzás a gyermekek, mint a kirgiz elsődleges szempont, a jelentése a létezésükről. Úgy vélték, a virágzó családi tíz vagy több gyermek. „Balaluu km Bazaar balasyz ui-Mazar” - „A ház a gyerekekkel - ez a piaci (összefüggésben a” Bazaar „-” vidám, boldog család „), a ház gyermek nélkül - a sír” - mondta a híres kirgiz közmondás.
Udvarlás, pomolka esküvő.
Kirgiz mindig kezelik a házasság, esküvő, és minden vele kapcsolatos nagyon komoly és felelősségteljes, megpróbáltuk házasodtak noble rich családok. Vám és rituálék társított udvarlás, eljegyzés és az esküvő, a kirgiz egy egyedülálló kulturális jelenség az emberek. Esküvő, és a hozzá kapcsolódó szokások és rituálék a legszínesebb és értelmes része a rituálénak összetett.
Az érkezés napján a szülők, a vőlegény rokonai, az ail a menyasszony apja rendezett nagyszabású menyegzőre - „Kiz uzatuu”. Ez történt rituális átadását a teljes hozománya - „menyasszony ára.” A szülők a menyasszony hozománya készítettünk - „szeptember”, amelyet később a nap az esküvő a vőlegény oldalán.
Amikor a menyasszony a vőlegény vezeték ail az egyéni „Kiz uzatuu”, amely kísérte hangos sírás és jajgatás nők - „koshok aytuu”.
Az áthelyezés után a falu a vőlegény elrendezve, rituális cselekmények, mint az öltözködés esküvői fejfedő - ahelyett, hogy „shokulo” fején hozott „elechek” - fehér turbánt, kezdeményezte a tűz - „otko Kirgizisztán” házasságok - „nickname kyyuu” menyasszony vőlegény - „Kelin kéreg”, a cél a szülők ültetett - „ata szem, a szem én” és mások. Sógornőm, a hagyomány szerint nem volt joga, hogy hívják a nevét férje rokonai - „tergeo” szükség volt helyettesíteni őket más szavakkal. Ez a tilalom van érvényben az egész életét a menyasszony. Még az időskori nő tisztelgés nem hívja fel a nevét a halott rokonok a férj, az ő hangja a nevüket, hogy valaki a közönség. Ezek a nők igen nagy figyelemmel.
Ami a menyasszony, voltak más szokások tilalmat. Amellett, hogy a tilalom a nevének említése a férje családja, nem tudott ülni a hátsó a rokonok férje ül kinyújtott lábbal, éles és hangos beszéd, járás hajadonfőtt, mezítláb, hogy elkerüljék a közvetlen találkozók vezető, törvények, stb Azonban a régebbi rokonok és maguk férje mindig tiszteletben a különleges etikett ellen lányai a jogot.
A hagyomány szerint, ha egy lány férjhez megy, mindig hagytak apja családja, ezért haza, mintha utolsó útjára. Szokás szerint a gyakorlat egy évvel később részt vettem ail apja - „terkulee”, és ott volt egy pár nap vagy hónap. Sok szempontból az esküvőt egy modernizált formában is létezik.
Rituális hagyományokat.
az emberi élet, a Kirgiz tekintik a legfőbb érték. Amikor megpróbálták az élet jó cselekedetek, nem árt egymással apróságok, sok utód, és egy csomó szarvasmarha, hogy házasságot kössenek nemes faj.
Kirgiz megosztott életesemények, a körülmények, a „Jakshylyk” - és a fesztivál „zhamandyk” - bánat. Minden élethelyzetek egy személynek kell lennie készen lelkileg. A haldokló minden ember elhagyta az akarat, hogy rokonok - „Kerez”. A halál egy szeretett tartották tragikus család, nemzetség. A sátorban, ahol a test az elhunyt, csak egy nő. Ha a férj meghal, a feleség megfejteni a haj - „chachyn zhaygan”. Csak a hetedik vagy negyvenedik napon hagytuk, hogy újra össze őket.
Temetési ciklus kirgiz állt több szakaszban történik: temetési szertartások -opoveschenie halál - „kabar aytuu”, a kép az elhunyt férj - „falu keteruu” öltözködni gyász ruhák - „kara Kiiu” siránkozás - „ekuruu” vétel helyét és a vendégek - "Conoco aluu" mosás a holttest - "keresik Zhuu" csomagolás a hulla egy lepel - "kepindee" látás - "uzatuu" temetés - "seektu Koyu"; poslepohoronnye szertartások - közös sirató visszatért a sírok az emberek - „ekuruu”, forgalmazása ruháinak és személyes tárgyainak az elhunyt - „Muche”. Ha egy nő meghal, akkor minden, amit adta ki a kis méretű szöveti szegmensben - „zhyrtysh”, és tartott egy emlékmű közös étkezés - „Cara al.” Temetési ciklus állt három napig - „uchulugu” hét napig - „zhetiligi” negyven napon - „Kirk”, és egy év alatt - „Al”. Az utolsó lépés befejezi a gyász az elhunyt.
A temetés és emlékmű rítusok kirgiz mutatták a legjobb, legnemesebb vonásai emberek: empátia, az általános gyász. Sok szertartások, kivéve a lovas versenyek és játékok, amelyek tartottak az évfordulóján egy személy halála, még ma is léteznek.
Naptári napokra.
A szokások és rituálék szentelt adott naptári napokkal, formájában maradék jellemzői fennmaradt ókori kultikus kapcsolódó imádják a természeti elemek, állatok, ősei. Mindez azonban az, hogy egy funkció - jólétének biztosításához a család, nemzetség leszármazottai megőrzése és bővítése jólétét.
Szokás, megjelent elfogadása után kirgiz Islam, olvasni a Koránt utal temetési ima - „zhanaza” feloldozást - „doo ron”; Az iszlám öt pillére - „Parz”; böjt a hónap során - „Ramadan”; "Orozo Ait"; Lakoma a Sacrifice - "Kurman Ait".
„Nomád” hagyomány.
Kirgiz története során, vezette a nomád életet. Mert perekochovke mindig elő óvatosan. Azon a napon, az átmenet minden felvette ünnepi ruhákat és dísztárgyakat. A hagyomány szerint előestéjén az átmenet a régi tábor „Eski-Jurt”, rendezett az áldozat - „tulee”. Útközben találkoztak más baja, és jelen csésze tej üdítőitalok - „ayran”, „kymyz” gyerekek kaptak kezeli, és áldott a jó út. Érkezéskor az új helyen a szomszédok meglátogatta az új ail - „eruluktee” magukkal hozták a kezeli készételek és áldott a biztonság fokozása érdekében.
Jurta - nagyon kényelmes formája a lakások egy nomád életmódot: a fakeret és nemez, amely könnyen szétszedhető egyedi csomagolásban, ami könnyen szállítható a teve vagy ló. Szintén könnyű lesz egy új helyre.
Gazdag kirgiz általában volt egy sor kis és nagy jurta - kis jurta „askáli-ui” (konyha és kamra), ideiglenes jurták - „Maiman-UYU” (nappali), „Erge” (esküvő jurta) sátor, a második és harmadik felesége , jurták házas fia, és így tovább. Az egyszerű jurta kirgiz különböztek Q, a szépség és a dekoráció.
Valami sokkal érdekesebb.
Hétfő, mint a kirgiz legboldogabb nap - összes tevékenység kezdeményezett ezen a napon lesz a legsikeresebb.
Minden étkezés Kirgizisztán kezdődik és végződik tea. Kezdetben a tábla szolgál édességek, sütemények, szárított gyümölcsök és diófélék, gyümölcsök és zöldségek, saláták, majd snack, és csak a végén - pilaf vagy egyéb „junk food”. Szükségszerűen az asztalra kell jelen lennie a forró süteményt, amely semmiképpen nem felborulni. Dobd egy szelet tortát a földön, vagy akár csak tedd oda, még csomagolva egy ruhával vagy papír, azt is figyelembe kell venni a rossz előjel.