Philip Chesterfield - írni, hogy a fia - 1. oldal
„Levelek a fia”, az angol író, esszéista, moralista, filozófus, történész Filipa Dormera Stanhope grófja, Chesterfield (1694-1773) Voltaire szerint a könyv nagyon tanulságos, mindenből a legjobbat valaha írt oktatás. Mi ütött sok dolgot ezekben a levelekben a szempontból különböző környezetben, és néha, de tisztában vagyunk azzal, hogy ez a könyv kiváló, és ő lesz az időtlen érdeke pontosan azért, mert egy kiváló kijelző a kor, amelyben keletkezik.
Philip Dormer Stanhope Chesterfield
Levelek a fiának
Kedves fiam!
Köszönöm, amit aggódsz az egészségem; Azt már hatással volt, de itt a vizek nem igazán akar levelet írni. Jobban érzem magam, mióta itt vagyok, úgyhogy maradok még egy hónapig.
Adja át üdvözletemet Mr. Metter [1], és köszönöm neki a levelet. Azt írja, hogy újra kell, hogy vegye fel a latin és a görög nyelvtan; Remélem, hogy mire visszatér, hogy tanulmányozza őket alaposan; de akkor is, ha nem sikerül, hogy nem, akkor is dicsérni az Ön szorgalom és a memóriát. Viszontlátásra.
II
(History of Rome. Curius, Fabricius és Scipio)
Kedves fiam!
Ön elfoglalt római történelem; Remélem, hogy az Ön által megadott e témában sok figyelmet és erőfeszítést igényel.
Használata történelem elsősorban a példák alapján, és fordítva, akik éltek előttünk: tisztelnünk kell őket a saját következtetéseit. Történelem ébred bennünk a szeretetet, ami jó, és megnyomja a jó cselekedetek; Azt mutatja meg, hogyan mindenkor tisztelte, és tiszteletben tartja az emberek a nagy és erényes élet, valamint egyfajta dicsőség koronázta utódok, állandósítja a nevüket, és félig emléküket, hogy ezen a napon.
A római történelem találunk több példát a nagylelkűség és a nagylelkűség, más szóval - a nagyságát a lélek, mint a történelem bármely más országban. Ez egyáltalán nem meglepő, hogy a konzulok és diktátorok (és mint tudjuk, ez volt a főnökük vonalzók) hagyta eke, hogy vezesse a seregét az ellenség, majd a győztes, ismét felvette az ekét, és élik meg a napokban egy szerény visszavonulást - adatvédelmi dicsőségesebb, mint minden elődei győzelem! Sok a legnagyobb régi férfiak haltak meg olyan szegények, hogy el kellett temetni az állami ráfordítás. Mélyszegénységben élő, Kuriy [2] ennek ellenére nem volt hajlandó hatalmas összegeket, amelyek akart adni samnityane válaszolva, hogy az előny, hogy nem a pénz, hanem csak az, hogy a hatalmat azok, akik kik azok. Ez az, amit ez mond Cicero: "Kuriózum ad focum sedenti magnum Auri pondus Samnites cum attulissent, repudiati ab eo sant Non enim aurum habere praeclarum sibi videri, sed IIS, qui haberent aurum imperare." [3]. Ami Fabrice, aki többször elveszett a parancs római seregek, és minden alkalommal következetesen legyőzni az ellenséget, az emberek, akik hozzá jöttek látta ült a tűz, evés gyógynövények és gyökerek, ő maga ültetett, és nőtt a kertben. Seneca [4] írja: "Fabricius [5] ad focum coenat illas IPSAS radices, Quas, az agrár repurgando, triumphalis Senex vulsit" [6].
Amikor Scipio [7] nyert Spanyolországban, többek között az elfogott egy fiatal hercegnő ritka szép, amely, mint mondta, hamarosan kellett feleségül a lány egyik jeles honfitársa. Elrendelte, hogy vigyázzon, és vigyázni nem rosszabb, mint az otthoni, és egyszer talált kedvese, a hercegnő adott neki feleséget, és a pénz, hogy apja küldött vesz egy lánya, csatlakozott a hozomány. Valeriy Maksim [8] azt mondja róla: "Eximiae formae virginem accersitis parentibus et sponso, inviolatam tradidit, et juvenis, et coelebs, et Victor" [9]. Ez egy csodálatos példája utasbiztonsági, visszafogottság és nagylelkűség, megnyerte a szívét minden lakója Spanyolország, amely szerint Livius [10]. mondta: "Venisse Diis Simillimum juvenem, vincentem omnia, kapcsolja armis, kapcsolja benignitate, ac beneficiis" [11]. Ezek a jutalmak, mindig koronázó erény; Ilyen az a karakter, hogy meg kell utánozni, ha azt szeretnénk, hogy megdicsõíttessék, és a jó, és ez az egyetlen módja annak, hogy jöjjön a boldogság. Viszontlátásra.
III
(Epigramma a Cola. "Ancient History" Rollin)
Kedves fiam!