Összefoglaló alkotmányos védelme az egyéni jogok és szabadságok - összefoglalók Bank, esszék, beszámolók,
3. Védelem a jogot, hogy az egyenlőség
4.Zaschita tulajdonjogok
5.Zaschita méltósághoz való jog
6.Zaschita testi épséghez való jogra
7.Zaschita a demokráciához való jog
8.Zaschita környezeti és kulturális jogok
VÉDELEM 0 2PRAVA ingyen.
Az egyén szabadsága. Az egyén azon jogát, hogy a szabadság az egyén azon jogát, hogy végezzen a megfelelő életmód, hogy van, hogy válasszon az életben, hogy úgy tűnik a legmegfelelőbbnek. Ez a jog bontható alkotóelemeire, amelyek mindegyike egy-egy erősítő az alkotmányban. Tisztán tudományos osztályozás ezek a részek a következő alakban: A szabad mozgáshoz való jogát. A magánélethez való jog. A családi élethez való jogot. A rendelkezési jog az ő tulajdonát.
Az utolsó két változata jogok lényegében egy módosított magánélethez való jogot.
„Mindenki szabadon utazni Magyarországon kívül van. Magyar állampolgárnak joga van a szabad tér vissza Magyarországra” (Art. 2, Art. 27 CRF). Ez a bekezdés az e cikk garantálja az emberi jogi mozgalom nemcsak Magyarországon, hanem hagyja. Ez védi a polgárok azon jogát, hogy szabadon térjen vissza Magyarországra az Orosz Föderáció. Összehasonlítás: Alkotmány Franciaország ezt a jogot nem fix, hanem aszerint, hogy a ratifikált nemzetközi egyezmények (cikk 2-3 A kiegészítő jegyzőkönyv az Európai egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok cikk 12-2 Nemzetközi Polgári és Politikai Jogok.) Rendelkezik az e jog védelméhez. Emellett véleményem igaza van, hogy közvetve származó 1789 Nyilatkozat. És van több határozatában az Alkotmánybíróság Tanács ebben a kérdésben.
Ebben az esetben azt látjuk, hogy a magyar alkotmány világosan elég (akkor is, ha azt összevetjük a francia alkotmány) az emberi jogok védelme és a polgárok szabad mozgását. Úgy vélem, hogy ez a megfogalmazás a 27. cikk elég helyes és egészen konkrét, ami kiküszöböli annak lehetőségét, sérti az emberi és polgári jogok. Ebben a cikkben, miközben teljes mértékben tiszteletben tartják a liberalizmus.
Védi a magánélethez való jogot. „A férfiak született és továbbra is szabadon” (Art. 1. A nyilatkozat 1789). És mivel a személy szabadon élni akar, akkor nincs szükség speciális szabályozása engedélyeket; éppen ellenkezőleg, a törvényi van szükség, ahol felsorolja a kizáró szabadság korlátozása (már többször említett elvével liberalizmus - „a szabadság és a törvény”), majd a kérdés, hogy mik a korlátai jogi beavatkozás ezen a területen.
Az egyén szabadsága feltételezi, hogy mindenkinek joga van szabadon rendelkezhet a testét, a gondoskodás magukat jobban kedveli, ezért fordulnak az orvos az általuk választott. Ezen elv alapján, mindenkinek joga van, hogy öngyilkos, mert nem bűncselekmény, és nem lehet így elve alapján a szabadság. De ebben az esetben, ügyelni kell arra, hogy az egyes volt tudatában annak, amit csinál, mert gondatlanság vagy tudatvesztés személy betegsége, amely a társadalomnak meg kell gyógyítani a neve az elvet az egészségvédelem.
„1. Mindenkinek joga van a magánélethez, a személyes és a családi titkok védelme, a becsület és a jó név.
„Az gyűjtése, tárolása, felhasználása és terjesztése információk a magánélet az egyén beleegyezése nélkül.
2. A testek az államhatalom és a helyi önkormányzat és azok tisztviselői kötelesek biztosítani a dokumentumokhoz való hozzáférés és az anyagok közvetlenül érintő jogait és szabadságait, hacsak jogszabály másként nem rendelkezik. „(Art. 24 CRF).
Ebben a tekintetben a magyar alkotmány artikulálja védelmének elve a magánélethez való jogot, mint a francia alkotmányt. Alkotmányos érték a jobb Franciaországban már felismerték, de egyértelmű döntés az Alkotmányos Tanács ebben a kérdésben nem. Az elv nem a magánéletbe való beavatkozásnak logikus következménye az 1789 Nyilatkozat.
„Mindenkinek joga van meghatározni, és megjelöli annak állampolgárságát. Senki sem kényszeríthető arra, hogy meghatározza és állami ő nemzeti identitás” (26. v. CRF)
„Az otthon sérthetetlen. Senkinek sincs joga belépni a hazai akarata ellenére a lakóhellyel rendelkező személyek, kivéve abban az esetben, létrehozott szövetségi törvény vagy bírósági határozat” (Art. 25)
Védelem a családi élethez való jogot. „Az anyaság, a gyermekkor és a család mellett az állam védelmére.
Gyermekfelügyeletet és nevelés - az egyenlő joga és kötelessége a szülők.
Épkézláb gyermek, akik elérték a 18 éves, kell vigyázni, hogy a fogyatékkal élő szülők „(v. 38 CRF)
„A nemzet biztosítja az egyén és a család szükséges feltételek fejlesztése” (10 preambulumbekezdése az 1946-os alkotmány)
Véleményem az utóbbi megfogalmazás pontosabb, mint az első. Ön egyetért azzal, hogy a „fejlődés feltételeinek” egy komolyabb intézkedés az emberi és polgári jogok, a családi élethez, mint a „védelem az állam.” Összehasonlítás: „A nemzet rendelkezik.” - „állami védelem”. Önmagában az állam elvileg nem tudja megvédeni semmit, vagy inkább nem. Védi bizonnyal az ember, de egy ilyen mesterségesen létrehozott mechanizmus végrehajtása akarata, mint az állam. Nem szabad összekeverni a „nemzet” szó. Lefordítva magyar valóságban ez hangzott volna, mint a „multinacionális emberek” (ezt a kifejezést a hely volt, csak deklaratív preambulumban az Alkotmány az RF). Nagyon is valószínű, hogy valaki azt fogja mondani, hogy én jól kezelt liberális-demokratikus propaganda, és folytassa a rendelet alapvető utópisztikus elmélet „társadalmi szerződés” Rousseau. De nem szabad elfelejteni azt a tényt, hogy az Alkotmány az alkotók a Magyar próbált adni (legalábbis külsőleg) egyértelműen liberális. Ebben az összefüggésben szükségesnek tartom emlékeztetni: az alkotmány - nem egy „dolog önmagában”, de csak egy eszköz átadása hatóság az emberek az államhatalom. Ezért a kezes a jogok és szabadságok nem lehet állam, mint az összes másodlagos jelenség. Azt hiszem, az én ötletem elég világos, és nem bírta tovább.
Védelme szabad kezelni az állapotát. „Mindenkinek joga van a szabad használni a képességeit és a tulajdon a vállalkozói és egyéb tevékenységek nem tiltja a törvény.” (Art. 34 CRF).
Az elv a szabad rendelkezési jogát a feltétel nem kifejezetten szerepelt a 1789 nyilatkozatot. Alapvetően azt soha nem esik szó; tekintettel a szabadságot, hogy elidegenítéséhez azok egyik attribútumok tulajdon, amelyre a nyilatkozat elismeri az ember sérthetetlen és természetes jellegét (Art. 17).
Következtetés: A személyes adatok védelméről jogainak és szabadságainak a magyar alkotmány alaposabb és kidolgozza a dokumentum, mint az Alkotmány az egyetemesen elismert demokratikus államok, mint Franciaország. Sok a jogokat és szabadságokat az ágazat nem rögzített közvetlenül a francia alkotmány, de léteznek más jogi eszközök.
A mértéke a valós adatokat a cikkek nem tudok tekinthető gyakorlati szinten, mert a hiányzó szükséges pontos naprakész információkat. Csak akkor tudjuk megállapítani, hogy ezek a cikkek meglehetősen nagy potenciállal rendelkezik a jogainak védelme és a személyes szabadságokra. Védelme a polgári szabadságjogokat.
A „polgári szabadságjogok” a 34. cikkben meghatározott, a francia alkotmány, amely kimondja, hogy a törvény vonatkozó szabályokat állapítja meg: „az alapvető garanciákat nyújtott a polgárok számára a közfeladatok szabadság”. Mivel tehát a szabadságot emelt elvileg a törvény állapítja nem annyi szabadságot, mint garantálja a használatukhoz szükséges, a szabadsága korlátozásának bármely nép garancia lehet a szabadságjogok mások (a 4. cikk a nyilatkozatot.); Ezért a törvény korlátozhatja a használatát szabadságokat; ez egy alkotmányos joga korlátozások változik körük függően objektív jellegét az egyes szabadságjogokat. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy elvégezzen néhány különbséget.
Államtanács ad definíciója a „polgári szabadságjogok” - mindenekelőtt, az egyén szabadságának, valamint az alapvető szabadságokat, amelyek nem korlátozódnak csak egy egyéni és nyilvánulnak meg külsőleg, különösen a gyülekezési szabadság, az egyesülési szabadság, az egyesülési szabadság, a sajtószabadság és általában a jogot, hogy terjessze ötletek, a lelkiismereti és istentiszteleti, az oktatás szabadsága. „úgy gondolom, hogy a definíció a polgári szabadságjogok is használható kapcsolatban az alkotmányt.
Ezen túlmenően, a védelem a lelkiismereti szabadság megtalálható Art. 59 órán át. 3. „A magyar állampolgár esetén a meggyőződésében vagy vallásos meggyőződés ellent katonai szolgálatot, valamint más esetekben által létrehozott szövetségi törvény a jogot, hogy cserélje ki az alternatív polgári szolgálat.” De mint tudjuk, amíg nincs szövetségi törvény az alternatív szolgáltatók. Összehasonlítás: Franciaországban volt egy fordított helyzetben - az e jog védelméhez az Alkotmány nem, de ez elég sikeresen alkalmazni, mivel a vonatkozó szabály létezik a kódex National Service.
Védelem az egyesülési szabadság és összeszerelés. „Mindenkinek joga van a szövetség, beleértve azt a jogot, hogy a szakszervezetek érdekeik védelmére. A szabad működése Állami egyesületek biztosítani kell.
Senki sem kényszerítette, hogy csatlakozzon társulás vagy ott. „(Ver. 30 CRF)
„A magyar állampolgárok joga van békés gyülekezés, fegyver nélkül, tartsa gyűléseket, találkozókat és tüntetések, felvonulások és karók.” (V. 31. CRF)