Mint pszichológus dolgozott rokonai meghalt egy repülőgép-szerencsétlenségben A321 - Vállalat
„Nem tér vissza az embereket, ahol voltak rossz”
Mindezek nap az áldozatok hozzátartozóinak, éjjel-nappal volt EMERCOM pszichológusok.
Mi aggódnak az áldozatok rokonai, miről beszéltek a pszichológusokkal, hogyan azonosítási és milyen kérdést kereste a választ az emberek - egy interjúban a vezető osztály a központ sürgősségi lelkisegély EMERCOM Larisy Pyzhyanovoy.
- Larisa, milyen nap volt a legnehezebb - az első, amikor a rokonok az áldozatok tanult a baleset a bélés, és a második, amikor az azonosítására, vagy most?
- Lehetetlen megmondani, hogy melyik volt a legnehezebb nap. Minden nap követelte rokonai néhány különleges erők. Az első nap - egy nap a sokk. Az emberek csak megtanulta, hogy a gép lezuhant, hogy szeretteik ott, a sivatagban, keresi őket ... De még mindig azt a reményt táplálták: mi van, ha valaki túlélte? Ezért a korai órákban - és még az első napon - a nép egy sokkos állapotban és elutasítást. Nem hitték, hogy mi történt. Egyrészt, tudatában van annak, hogy mi történt, de az a tény, hogy ez érintette őket, ami megváltoztatta az életüket, megölt rokonaik - először, nincs tudatában a tragédia. Nem tudták még ismernem magamban. Emberek lett félek, de a psziché olyan tűz: hirtelen minden rendben lesz, hirtelen, nem történt semmi, és ez valami tévedés lehet, ha valaki nem érti az összes ...
- Mikor jön a tudatosság?
- Mint általában, a felismerés jön a folyamat az áldozatok azonosításában, amikor az emberek látják szeretteiket halott. És amikor az azonosítási eljárás St. Petersburg kezdődött számunkra más megközelítést, hogy az emberek, mint az első napon. Amikor a család készen áll, hogy az azonosítás, amikor jött a hullaházba, megtanulták, vagy nem tanult szeretteiknek, vannak bevonva különféle akut reakciók. A megvalósítás jött a veszteség fájdalmát, félelem, a megértés hiánya, hogyan kell élni. Aztán ott voltak könnyek, hisztériás, agresszió. Ezen a ponton fontos, hogy közel legyen valaki. Adj neki egy esélyt, hogy beszélni, sírni. Mindenki ebben a szakaszban volt egy kérdés: „Hogyan történhetett ez. Miért?! „Ezek a kérdések arra kérik, hogy ne nekünk, és én, a világnak.
- Az agresszió is fröccsent ki rajtad?
- Nem vagyunk ijedve az agresszió. Ha egy személy agressiruet - ez azt jelenti, hogy van ereje. És ha van erő - így tudta gyászolni. És a kérdés: „Mi van?!” - normális. Mi mindig az illúzió. Megértjük az elme, amely nem tart örökké, és mi is bármelyik percben meghalhat, de élünk, mintha mi örökké élni fog. És szoros kapcsolatot mindig lesz.
- Meg kell találni a választ ezekre a kérdésekre?
- Nem válaszolt, hogy ez miért történt és miért. Beszéltünk az emberek az áldozatok. Körülbelül hogyan éltek. Amikor hallgatni az ember, elkezd beszélni. És amikor azt mondja, hogy látja a fájdalom a lélek. Emlékszik a boldog pillanatokat. Amikor az emberek megkérdezik: „Mit mondasz nekik, hogyan vigasztalja?” - azt mondja: „Nem tudnak megvigasztalni, mert az ember vigasztalt, amikor ez időt vesz igénybe, hogy túléli a bánat a veszteség, hogy megtalálja az élet értelmét, és tanulnunk együtt élni egy új életet.” Az első percekben tapasztalja csak a félelem és a rettegés. És ebben a pillanatban nagyon fontos, hogy beszéljünk a személy, aki elment, amelyek elvesztették. Ez meglepő, de sok szó a szeretet, ahogy hallottam a hullaházban, nem hallottam sehol, soha.
- Előfordul, hogy egy személy visszalép be magát az akut fázisban?
- Amikor látjuk az ilyen emberek, megyünk velük először. A férfi, aki sír, hisztéria, tűnhet ijesztő kívülről, de megértjük, hogy az emberek reagálnak, és ez jó. Rájött a fájdalmat, megért mindent - így képes lesz élni. Ha valaki nem szól - nem tudjuk, mi folyik benne. Talán még mindig a mély tagadás, nem akar hinni benne. Amíg el nem mondja azt hiszi: Mi van, ha mindent még mindig jó. Vagy ez olyan fájdalmas és szomorú, hogy nem beszélnek róla. Igyekszünk beszélni ezekkel az emberekkel. És ha nem lesz körüli? Hagyd otthon egyedül, vagy egy szállodai szobában, közel - és senki sem tudja, mi fog történni vele a következő. Talán elkezd sírni, és talán azt akarja, hogy vessen véget a saját életét.
- Azt akarja, hogy beszéljen a rokonok meggyilkoltak elvont témák?
- Ez az egyik az illúziókat, az ilyen pillanatokban egy személynek kell lennie zavaró. Meg kell javítani a tekintetben, hogy az emberi nyomorúság - az első dolog, amit meg kell emlékezni. Ez veszélyes lehet tolakodó. Meg kell értenünk, hogy néha egy személy egyedül akar lenni, és úgy gondolja. Amikor egyetlen lánya meghalt, mondta a barátom: „Nincs mit mondani, mint az első alkalommal, szeretnék gondolkodni, beszélni a fejében, de nem hangosan.” Tehát amikor leültünk egy rokona az elhunyt, úgy érezte, meg kell mondani valamit, vagy csak üldögélni.
- Ki fájt a tragédia: az idősek, a fiatalok, a nők, a férfiak?
- Minden egyedül. A külső megnyilvánulása bánat - nem mindig bizonyíték erejét tapasztalat. Felnőttek, akik elvesztették a gyerekek - egy tragédia. Idősebb férfi nehéz megtalálni a jelentését későbbi életében. Elvégre éltek kedvéért a gyermekek és unokák. És amikor a gyermek hal-unokák, meg kell tanulniuk együtt élni a emléküket. Ezekben az esetekben azt mondjuk: „Gondolod, hogy akkor is ezt teszi, nem volt ideje, hogy a gyerekek? Lehet, hogy el akart menni valahová, hogy segítsen valaki, talán meg tudod csinálni nekik, a memóriában. "
A nagy tragédia, amikor egy fiatal férj elveszíti a feleségét vagy a feleség - férj. A kapcsolatok csúcsán megjelent előtte az egész élet, a boldogság, és az ő ideje - és nem. Itt bánatát.
Helyrehozhatatlan veszteség, ha a család elveszíti egy kisgyerek. Itt van egy másik történet. Az emberek gyakran kérdezik: Lehet, hogy van még egy gyorsan, hogy zsibbad a fájdalmat? Azt javasoljuk, hogy ne ezt a lépést. Meg kell adni magadnak időt otgorevat, fájdalomcsillapításra, búcsút a gyermek, aki elment, és tartsa a fényes memória rá. Tudod mi az a dédelgetett memória? Ha emlékszel az eltávozott személy öröm, hogy ő volt az életedben. Amikor ez jut eszembe -, akkor az adott személy megtanult együtt élni egy olyan világban, anélkül, hogy az, aki elhagyta. Itt akkor lehet gondolni, hogyan lehet szülni a gyermekek, vagy sem. Az akut fázisban a bánat nem arra törekszünk, hogy valahol, mert én magam nem messze. Egy év és egy fél, hogy nem tud olyan fontos döntéseket az életükben.
- A sok az áldozatok rokonai, akik nem találtunk szeretteiket. Hogyan lehet túlélni ezt a helyzetet?
- Ez az egyik legnehezebb pillanatokban - amikor a hollétéről az a személy, aki meghalt. Kemény és azok, akik megtalálják szeretteiket, ő azonosította a testet, de nekik ez a fázis befejeződött. Sokkal rosszabb, mint az, aki maradt a várakozás színpadon. Mind az emberek rájönnek, hogy a túlélők egy repülőgép lezuhan ott. De mindaddig, amíg nem látja a testet, hogy tegye fel ezt szem előtt tartva ez lehetetlen. Fontos, hogy ebben az időszakban velük valaki közel. Ezért ezek az emberek továbbra is nézni a pszichológusok lakóhelyükön, mind a kapcsolatok hagyjuk.
- Abban az időben az azonosító helyzetek merült fel, amikor a leírás illik az áldozat nevét, de a családja nem ismeri? Miért történt ez?
- Én magam dolgoztam két napig igazságügyi szakértők azonosítani a holttesteket. Észrevettem egy ilyen dolog, hogy minden halott ember, akkor is, ha nem súlyosan sérült, nem olyanok, mint az élő. Ezek finoman valami mind egyformák. Kerestük az emberek a fényképek, leírások ... A mi feladatunk az volt, hogy azok, akik a leginkább illik a leírás, és még akkor is megmutattuk rokonai a szervezetben. És ez gyakran nagyon nehéz megmondani, hogy az a személy, vagy sem. A hozzátartozók is állt, és nézte, és nem értettem. Volt néhány helyzetek, amikor egy közeli pillantást a test és azt mondja: „Nem értem, mintha nem ő. Nem értem. Nem tudom megérteni. " Először is, azt mondják, „Igen, úgy néz ki.” A levelek. Később úgy hívunk: „Nem, mi van, ha nem?” Vagy először váltott tagadása. „Hasonlóképpen, ő nem” Hagyjuk. Éjszakai halad. Reggel hívás: „Akkor is látni? És hirtelen ... "
Emlékszem, hogy a tragédia után, nem kapcsolódik a baleset, egy család jött azonosítását három lány. Az elhunyt nem volt sérült, de a család nem ismerte fel őt. Anya, vőlegény, apa, amikor először megnézte, majd egy hang. „Ő” Jött a hullaházban. És akkor anyám hozzám fordult: „Mi van, ha ez nem igaz. „Nézem a többiek -, és minden egyes őrültség remény jelenik meg a szemében. Ezek a szemét soha nem látni. Mindenki rám néz. Azért jöttünk vissza. Azt kérdezik: „Vannak arra utaló jelek?” Válasz: „strazik a fogat.” Nézd - ott strazik. „Ő” - bólint. „Biztos vagy benne?” - „Hasonlóképpen, az is.” Out. Az ajtóban anyám fordultam újra: „Mi van, ha nem? Neki is van egy tetoválás. Lássuk ". Vissza. Megnéztük. Tetoválás a helyszínen. „Ő”. Csak az ajtó előtt. És ismét: „Mi van, ha ő nem. "
Az emberek nehezen tudják elismerni, hogy a férfi életben volt tegnap, de ma már nem létezik. Természetesen, a DNS vizsgálat ebben az esetben kötelező. Az anyag DNS vett mindenki, még azok, akik kaptak a szervezetben. Nagyon ritkán fordult elő, amikor újratemetése nem temette. Ezért fontos a vizsgálat eredményeit.
- Csütörtökön véget a vizuális vizsgálat?
- Továbbra is végezzen vizuális azonosítás lehetetlen.
- Az emberek hogyan van ereje, hogy a relatív leírás?
- Ez is az egyik mérföldkő. Először is, szakembereink pszichológiailag készíteni az embereket, hogy mit kell tenni ebben a helyzetben. Továbbá, együtt az áldozatok rokonai is részt vettek a kidolgozása a leírás fog az elhunyt, amely segít, hogy tovább megkönnyítése és felgyorsítása azonosítási eljárásának szervek. Mi kísérték az azonosító felvonulás, arra törekedjünk, hogy az eljárás kevésbé traumatikus számára, akik elvesztették szeretteiket.
- Melyek azok a kérdések, amit kért?
- Mi fel konkrét kérdéseket. Ha egy személy nem tudott leírni, festettünk. Ebben az esetben meg kell, hogy saját gazdag szókincs, hogy az emberek egy választott leírást. Mikor megkérdeztük vezető kérdések, az emberek jobban vezetve.
- Lelkileg nehéz volt leírni az embereket?
- Egyrészt, ez egy nehéz pillanat, de a másik -, hogy hozza az embert a felismerés, hogy mi történt. Emlékszem, miután egy baleset volt, egy fiatal férfi leírja az apja. Azt mondta nekem: „Nos, hogyan tudok leírni az arcát. „Azt oda vezetett, hogy a portrékat az emberek,” Válassz olyan valakinek, mint „A srác magához tért és elkezdett beszélni ?. Ez az eljárás tűnhet kegyetlen, de ez is segít, hogy lassan rájött, hogy mi történt.
- Hány pszichológus dolgozik Budapesten?
- 46 és 10 pszichológusok EMERCOM pszichológusok PC katasztrófa. Dolgoztak éjjel-nappal.
- 4 nappal közelebb az áldozatok családjainak, történeteiket. Továbbra is a chat később? Vagy dolgozott, időszakban?