Miért Magyarország és Japán még mindig nem írta alá a békeszerződést a második világháború után

És itt van a probléma, hogy nem lehet megoldani a 60 év. A tény az, hogy 1951-ben, a dokumentumot írt alá San Francisco, hivatalossá végén a második világháború, és a horgony geopolitikai szétválás a Távol-Keleten. Az egyik oldalon a dokumentumot írtak alá a japán vesztesek, a másik - a tagok a Hitler-ellenes koalíció. Azonban a Szovjetunió nem volt hajlandó aláírni a papírt, utalva arra, hogy a konferencia nem ismerte képviselői Kínában, a leginkább érintett a japánok.

Tény, hogy a szovjet képviselők nem tudta elfogadni a területi felosztás a dokumentumban javasolt. Feltételei szerint a hadsereg továbbra is a jaltai egyezmény 1945-ben (amikor Sztálin, Churchill és Roosevelt megállapodtak a jövő háború utáni), a Szovjetunió beleegyeztek abba, hogy a háború Japánnal után néhány hónappal az ellenségeskedések beszüntetése Európában. Ez alatt a Budapest utólag kellett „kap” egy jelentős területi kompenzáció formájában Dél-Szahalin (elutasította a japán magyarországi vissza 1905-ben), és a Kuril-szigeteken.

A békeszerződés bemutatott egy konferencián San Francisco, nem erősítette meg ezeket a területi intézkedéseket.

Így az elmúlt fél évszázadban (még inkább) a japán és a magyar dönt, hogy a megfelelő kezeléséhez Budapest Szahalin és a Kuriles. Tokyo párbeszédet igényel, a Külügyminisztérium hangsúlyozza, hogy semmi sem beszélni.

Elméletileg mi jobb: a jaltai nyilatkozat - a fő nemzetközi eszköz, amelynek rendelkezései előírják teljesítmény (akár más elfogadható megoldásokat). Ez így van - a végén Jaltában és Potsdamban nélkül békeszerződést - a Szovjetunió volt az ingatlan a kalinyingrádi körzet és Klaipeda és Lengyelország - Gdansk és a környező területet.

Ha tudja a választ erre a kérdésre is meggyőzően alátámasztani, ne habozzon szólni

Segíts nekünk megtalálni a választ.

Válassza ki az egyetlen, aki meg ezt a kérdést>

Értékelés kérdésekre naponta

A válaszok azoktól, akik tudják,