Mi tiea (adóügyi információcsere-megállapodás)

Megállapodás az információcserét az adózás területén (Megállapodás az információcseréről szóló adóügyi és adóügyi információcsere-megállapodás, rövidítve - TIEA) - megállapodás a két ország között, hogy információt cserélnek adótörvények és egyéb információkat, amelyek relevánsak kvzimaniyu adók, azzal a céllal, hogy felderítése az adócsalás elkövetésében külkereskedelem és egyéb nemzetközi üzleti tranzakciókat.

Egy ilyen megállapodás (a TIEA) a 26. cikke alapján a mintaegyezménye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szóló információcserére az adózás területén, ami a következő:

26. cikk INFORMÁCIÓCSERE

1. Az illetékes hatóságok a szerződő államok információk cseréjét, előreláthatóan relevánsak elvégzésére a jelen Egyezmény, vagy az adagolás vagy végrehajtását a hazai vonatkozó jogszabályok adót bármilyen fajtájú és megnevezésű kiszabott nevében a szerződő államok vagy a politikai egységei vagy helyi hatóságai, amennyiben az adóztatás nem ellentétes az Egyezménnyel. Az információcsere nem korlátozza 1. és 2. cikke.

1. Az illetékes hatóságok a szerződő államok információk cseréjét, kiszámítható elengedhetetlen, hogy végre az ezen Egyezmény vagy a kezelést vagy olyan hazai vonatkozó jogszabályok adót bármilyen fajtájú és megnevezésű kiszabott nevében a szerződő államok, illetve azok politikai egységei vagy helyi hatóságai, amennyiben ha az ilyen adóztatás nem ellentétes az Egyezménnyel. Az információcsere nem korlátozódik 1. és 2. cikkben.

2. Minden beérkezett információk egy szerződő állam 1. bekezdés szerint úgy kell tekinteni, mint ahogy a bizalmas információkat kapott a belső jogszabályai szerint az adott állam, és nyilvánosságra kell hozni csak olyan személyek vagy hatóságok (beleértve a bíróságokat és a közigazgatási szerveket) mindkét a megállapításával vagy beszedésével, ezek érvényesítésével vagy büntetőeljárás, illetve a fellebbezések elbírálásával kapcsolatos adók bekezdésben említett 1. és felügyelete az összes fenti. Ezek a személyek vagy hatóságok a tájékoztatást csak ilyen célokra. Ők A tájékoztatást nyilvános bírósági tárgyalásokon vagy bírósági határozatokban.

3. Semmilyen esetben sem rendelkezések 1. és 2. bekezdések értelmezhetők úgy, mintha azok az egyik Szerződő Államot köteleznék:

a) olyan államigazgatási intézkedések ellentétes a törvényi és közigazgatási gyakorlat egyik vagy a másik Szerződő Állam;

b) olyan információt nyújtson, amely nem szerezhető a jogszabályai szerint vagy a rendes a közigazgatás egyik vagy a másik Szerződő Állam;

c) olyan információt nyújtson, amely bármely szakmai, üzleti, ipari, kereskedelmi vagy foglalkozási titkot vagy szakmai eljárást vagy olyan információt szolgáltatni, amelynek közlését ellentétes lenne a közrendbe (ordre public).

3. Semmilyen esetben sem szabad az 1. bekezdés rendelkezéseinek és a 2. értelmezhetők úgy, mintha azok az egyik Szerződő Államot köteleznék:

(A) olyan államigazgatási intézkedések ellentétes a törvényi és közigazgatási gyakorlata, hogy vagy a másik Szerződő Állam;

(B) tájékoztatást, amely nem szerezhető a jogszabályai szerint vagy a rendes a közigazgatás egyik vagy a másik Szerződő Állam;

(C) olyan információt nyújtson, amely bármely szakmai, üzleti, ipari, kereskedelmi vagy foglalkozási titkot vagy szakmai eljárást vagy olyan információt szolgáltatni, amelynek közlését ellentétes lenne a közrendbe (ordre public).

4. Ha információt kér egy szerződő állam e cikk szerint a másik Szerződő Államban használja saját információszerzési intézkedéseit, hogy a kért információt, még akkor is, ha az ilyen információ nem szükséges, hogy a másik állam saját adózási célra. Foglalt kötelezettség az előző mondatban, kizárólag a 3. bekezdés rendelkezéseinek, de semmilyen esetben sem ilyen korlátozásokat kell értelmezni, hogy lehetővé tegye a szerződő állam megtagadhatja az információt kizárólag azért, mert hiányzik a belső érdeke is.

5. Semmilyen esetben a 3. bekezdés rendelkezéseinek kell értelmezni, hogy az lehetővé tegye a ContractingState hogy az információszolgáltatás megtagadását kizárólag azért, mert az információ banknak, más pénzügyi intézmény, egy meghatalmazott vagy eljáró személy képviselői vagy bizalmi vagy mert tárgya tulajdonosi érdekek egy személy.

5. Semmilyen esetben a 3. bekezdés rendelkezéseinek értelmezhetők úgy, hogy egy szerződő állam az információszolgáltatás megtagadását kizárólag azért, mert az információ birtokosa egy bank, más pénzügyi intézmény, részvényesi vagy eljáró személy, mint egy ügynök vagy ügyvéd, vagy azért, mert hogy az információ vonatkozik jogait személy tulajdonában.

OECD arra törekszik, hogy minden jogrendszerben a nemzetközi szabványoknak adó átláthatóság az egyik szakaszban, amelynek célja, hogy javítsa a rendszert az adó információk országok közötti. TIEA elvén működik megállapodást a kettős adóztatás elkerüléséről és kétoldali. E megállapodás értelmében a szerződő állam kérheti a másik a következő információkat:

• Információk a cégek tulajdonosainak, valamint a társaságok, trösztök, alapítványok és más személyek és szervezetek, ideértve a tájékoztatást minden résztvevő tulajdonjogát láncolás
• Információ az alapítók, megbízott vezetők és a kedvezményezettek a trösztök és alapítványok, kivéve az információt az állami vállalatok és a kollektív befektetési alapok, ha ezek az információk nehezen
• tárolt információk bankok és más pénzügyi intézmények, a részvényesi vagy igazgató, bejegyzett ügynök, egy meghatalmazott vagy megbízott

OECD bevezette 3 az országok listáját, „fehér”, „szürke” és „fekete”. Ahhoz, hogy a „fehér” listát kell teljes mértékben megfelelnek az OECD szabványoknak adó átláthatóságot. A „szürke” spiok országok tartoznak azok az országok, amelyek megfelelnek az előírásoknak megfelelően vagy elfogadott ezeket a normákat, de még nem kezdték használni. Ennek megfelelően, a „fekete” listáját az OECD-országok tartoznak, amelyek teljes mértékben megfelelnek az adó átláthatósági előírásokat.

A teljes lista az országok, 3 részre listákat is megtekinthető az alábbi linken:

A mai napig a „fekete” listáját az OECD nincs olyan ország, és a „szürke” listát csak 2: Nauru és Niue.

Így gyakorlatilag az összes klasszikus offshore zóna tartalmazza a „fehér” listát az OECD. Ehhez az országnak fel kell kötnie az OECD tagországok legalább 12 megállapodásokat, amelyek megfelelnek a szabványoknak a nemzetközi adózási átláthatóságot. Abban a pillanatban, az OECD résztvevők 34 államban.

OFFSHORE. ADÓK. JOBB.