Legjobb filozófiai novella Voltaire - "Candide" - Művek
Voltaire hős „nem lehet megszokni a gondolatot, hogy az embernek nincs hatalom ellenőrzésére sorsukat.
Erőszakkal felvett bolgár (porosz) hadsereg, Candide megengedett magának a luxust, hogy egy séta egyszer kívüli laktanya. A büntetés ilyen önálló akarat volt, csípősen megjegyezte Voltaire „hogy a választás a neve Isten ajándékának nevezett szabadság”, vagy menjen harminchat alkalommal alá rúd vagy ideje, hogy tizenkét golyót a fejébe.
„Candide”, valamint más művek Voltaire, áthat az érzés, forró tiltakozás az erőszak ellen a személy ellen. A történet kigúnyolt „felvilágosult” monarchia pvengerskogo Frigyes király II, ahol az ember szabadon csinálni, vagy meghal, vagy megkínozzák. Más módon nem. Játék a megpróbáltatás bolgárok Candide Voltaire nem találta tényeket. Sokat írtak már le róla, csak a természet, különösen az elvégzendő Candide. Emlékirataiban Walter beszél a szerencsétlen sorsa egy német nemes, aki akárcsak Candide, mert a magas növekedési erőszakkal lefoglalt királyi toborzók és határozzuk meg a katonák. „Szegény közösség több barátja tette sokkal később menekülni; elfogták, és hozta a néhai király, amit nyíltan azt mondta, hogy sajnálja, hogy csak egy dolog, hogy nem ölte meg ezt a zsarnokot, mint ő. Erre válaszul, levágták az orrát és a fülét, harminchat alkalommal botokkal hajtott át a rendszert, majd elküldte a roll a talicska Spandau. "
Voltaire határozottan elítéli a háborúk az érdekeit az uralkodó körök és teljesen idegen és érthetetlen az emberek. Candide akaratlanul tanúja és részt vett a mészárlásban. Különösen felháborítónak Voltaire atrocitások ellen civilek. Itt van, hogy leírja az avar falu égetni „a nemzetközi jog szerint”: „Itt feküdt megcsonkított idős és előttük halt levágott azok feleségei babák rasplyusnutymi véres mellkas; lányok hasukat. Hazudnak az utolsó zihál; mások poluobgorevshie, sikoltozva, könyörgött nekik, hogy befejezze. A földön feküdt az agyat, levágott kezek és lábak. " Rajz egy szörnyű kép a világ, Voltaire elpusztítja a filozófia az optimizmus. Vezényel neki Pangloss, úgy véli, hogy „minél több szerencsétlenségek, annál nagyobb az általános jólét.” A következmény minden rossz, az ő véleménye, ez jó, tehát meg kell nézni, hogy a jövőben is. Pangloss saját életét ékesszólóan cáfolja az optimista hit. A találkozón vele Holland Candide lát csavargó borított felforr, és a korrodált orr és az orr Krivorotov, kiköpi, ha köhög miután minden erőfeszítést a fogat.
Voltaire szellemesen gúnyolja a templomot, amely keres okokból nem-.sovershenstva világ bűnös emberek. Még a lisszaboni földrengés bekövetkezése, amely tanúk Pangloss és Candide, ez azért van, mert a széles körben elterjedt eretnekség.
Voltaire látja az élet nem annyira abból a szempontból a leigázott, kisemmizett emberek, mint egy egyetemes szempontból. A 26. fejezetben a „Candide” Voltaire összegyűlt a tető alatt egy velencei szálloda hat korábbi vagy „sikertelen” európai uralkodók. A helyzet az első érzékelhető, mint a farsangi maskara, fokozatosan felfedi a valódi alakját. Mert minden fabulousness hogy elég vitalitását. Voltaire ábrázolt királyok valóban létezett számos esetben kénytelenek voltak elhagyni a trónt. Egyezmény elismerte író állt csak az a tény, hogy ez a szerencsétlen uralkodó elé egy helyen ahhoz, hogy közelről a koncentrálódására gondolat hangsúlyozása tézisét a biztonsági rés az ember, még a magas társadalmi rangot a modern világban.
Candide rendkívüli szakítószilárdságú keres Cunégonde. Kitartását tűnt jutalmazzák. Törökországban találkozik Cunégonde, mely a buja szépség vált ráncos, öreg nő, piros könnyező szem. Candide feleségül neki csak az a vágy, hogy bosszantsa a bátyja Baron, makacsul aki ellenzi a házasságot. Pangloss az utolsó történet, mivel csak egy fajta ember. Ő „bevallotta, hogy ő mindig rettenetesen szenvedett”, és csak a makacsság nem része az elmélet, hogy a legjobb az összes világok.
Törékeny és elmondhatatlan gazdagság, a hős a történet exportált Amerikában. Szó szerint „elolvad” napról napra. Candida bízva becsapni minden alkalommal, az illúzióit összeomlani. Ehelyett, a téma a fiatalos szeretet kap eredményeként a vándorlást és a szenvedés civakodó öregasszony, hanem a kincsek El Dorado - ez csak egy kis farmon. Mit kell tenni? Logikusan, a sivár képet festett Voltaire, lehetséges következtetés: ha a világ olyan rossz, meg kell változtatni. De az író nem egy ilyen radikális következtetés: Nyilvánvaló, hogy az ok nem egyértelmű a társadalmi ideális. Epésen gúnyolta mai társadalomban, Voltaire nem tud semmit ellene, csak utópia. Nem nyújt valódi módon átalakítani a valóságot.