Irodalmi művek, próza a kutyák, egy személynek kell lennie egy kutya
Egy nagy áruház, ahol fegyvereket értékesítik a puskapor és a játék zsákok - táskák gyártása - vadászok és nyomkövetők lebegett fiú. Ő üljön fel a lábára, kinyújtotta vékony nyakát, és még mindig szeretné szorítani a pulthoz. Nem, egyáltalán nem érdekel, hogy okos eladók szétszedhetik a fegyvert, mint a mérleg egy bumm önt egy sötét képet, és a réz-síp utánozni a hangokat a madarak. És amikor végre sikerült eljutni a számláló, és a szeme előtt felvillant a késpenge, értékesített csak a vadászati engedély, maradt közömbös a késeket.
Között vadász felszerelés fiú szemében valami intenzíven keresett, és nem találtam. Ott állt a pultnál, míg az eladó nem vette észre:
- Azt póráz kutyáknak - zavarosan mondta a fiú, megszorította minden oldalról a vevők a fegyvereket és puskapor.
- Mi a kutya?
- Miért vezet?
A fiú lenézett, és halkan:
- Leszek egy kutyát.
Mellett a vadász ő bólintott, és zengett:
- Ez így van! A személynek kell lennie egy kutya.
Az eladó véletlenül a számláló egy csomó keskeny sávban. Boy hozzáértő végignézett rajtuk, és kiszemelt sárga bőr, ragyogó karabély, mely össze van fűzve a gallér.
Aztán ment végig az utcán, és egy új pórázt tartott két kezét, amint az várható volt, mikor viselkedik kutya. Halkan rendezett, „Next!” - és nem létező kutya megkerülte a bal lábát. A kereszteződésnél meg kellett állnia; Aztán megparancsolta: „Ülj!” - és egy kutya ült az aszfalton. Nem egy, hanem őt, nem látta a kutyát. Mindenki látott már csak vezetést egy ragyogó pillanat alatt.
Semmi sem nehezebb meggyőzni a szülőket, hogy vesz egy kutyát: ha a puszta említése a kutya arcok vannak terhelve, és azok komor hangját:
- Holttestemen keresztül!
Mit jelent a holttestet, amikor az igazi barát a kedves lény, amely az élet több érdekes és vidám. De a felnőttek azt mondják:
Különösen tolerálják a kutya volt Zhekina anyja. A pápa valahol messze, messze még élő fiú, aki egyszer megkérdezte a kutyát. Ez a fiú félénken emlékeztette magukról és apa kényelmetlenül érezte magát, hogy tiltakozzon a kutyát. Ő hallgatott. És az anyám tartott semmit. És ő kijelentette hangosan:
- Holttestemen keresztül! Ne is álmodj!
De ki tudja tagadni a személy kérni?
És pénzbüntetést álmodott. Azt álmodta, hogy ő lenne a kutya. Talán tacskó, hosszú és fekete, mint a parázs, a rövid lábak. Talán agár, hajlítva, mint egy kérdőjel. Talán uszkár fürtök, mint a gallér. A végén, sok kutya talál egy nyoma az elkövető vagy menteni a férfit. De jobb, persze, ha a kutya - Pásztor.
A fiú oly gyakran gondolt a kutya, hogy úgy érezte, hogy mintha már egy kutya. És ő adta meg a nevét - Dingo. És ő vásárolt neki egy sárga bőr póráz egy ragyogó pillanat alatt.
Ezen a napon került sor pórázon Véta séta - nagy fekete-sárga juhászkutya, amely nemrég jelent meg a lakásban. A háta Veta black, mellkas, lábak és a has fény. És ez úgy néz ki, mint egy fecske. Nagy fülek óvatos csatabárdot. Szem figyelmes, intelligens, és fölöttük két fekete pötty - szemöldökét.
Minden reggel, amikor pénzbüntetést járt iskolába, találkozott az udvaron Véta. Gazdája - egy magas, enyhén görnyedt férfi rövid kabát - energetikailag megkerülte, és olvassa az újságot, és Véta közel volt. Valószínűleg, ez nagyon unalmas, hogy sétálni és szippantás a piszkos aszfalt. Néha Véta kúszott galamb, aki szintén járt a járdán, de volt, amikor ugrásra készen, a tulajdonos húzta a pórázt, és azt mondta:
Kutya nyelven ez azt jelenti - ez lehetetlen.
Jeka állt a fal, és szorosan követte a kutyát. Ő nagyon akart Véta jött rá, dörzsölni a lábát, vagy megnyalta egy nagy rózsaszín nyelvét. De Véta nem is fordítja a fejét. A számos nagy lépést mért az udvaron, és olvassa az újságot.
Miután pénzbüntetést bátorságát, és megkérdezte:
- Akkor pat?
- Jobban nem is lehetne - mondta a férfi visszafogott és vett rövidebb pórázon.
Zheka És minden nap egyre több és több felhívjuk Wete. A szíve, úgy döntött, hogy a kutya pontosan a Veta, és ő is megy vele az udvaron, és ha valaki megkérdezi: „Lehet, hogy pat” válasz „nem lehet jobb.”
Ezen a napon pénzbüntetést a szokásosnál korábban, hogy készítsen az iskolába.
- Hova mész ilyen korán? - Anya kérdezte, mikor az ajtó felé rohant.
- El kell menni az iskolába. - kiáltotta a fiú, ahogy futott le a lépcsőn.
Nem, nem volt sietős az iskolába. Eleinte az ajtóban állt, és nézte a Veta lágy, magabiztos lépést jött az ezüst járdán. Aztán utána. Azt fájdalmasan akarta érinteni a kutya, fuss el kezét a fényes fekete haját. Kúszott fel hátulról, megfeledkezve minden óvintézkedést, megérintette a fekete hátsó. A kutya felugrott és megpördült. Mielőtt a fiú felvillant két hideg és nedves szemek, fehér fogak. Ezután, a szem és a fogak eltűntek, és ugyanabban a pillanatban wih éles fájdalmat érzett a lábában.
- Ah! - kiáltotta.
A tulajdonos a gyűrött újságot, és húzta a pórázt. De már túl késő volt. A láb égett. Jeka visszapattant, és fulladás könnyek, megnézte a megharapott lábát. Látta, hogy egy rongyos nadrágot és egy vékony vér szivárgott, hogy futott a lábán. A könnyek pásztorfiú dühösnek látszott és csúnya. Azt akarta, hogy pat, és ő válaszolt agyarait. Nem azt jelenti, hogy!
- Mi vagy te? - bűnös hang host Shepherd. - Én szóltam.
De pénzbüntetést nem hallotta a szavait. A fájdalom, gondolta, mit kell tennie egy szakadt nadrágszár és a láb ég. Zokogott tartott portfolió előtte, mint egy pajzsot tartott. A férfi elővette a zsebkendőjét, és letörölte a vért Zhekinoy láb. A Shepherd állt, és nem vigyorogni és letépett egy harapás.
- Megyek - mondta Jeka, dörzsöli a könnyek az arcán.
- Hol? - kérdezte a férfi.
- Az iskola - bizonytalanul mondta Jeka.
És abban az időben az ablakon hajoltam anya. Az ablak magas volt, a nyolcadik emeleten, és anyám nem látta egy törött láb vagy vér szivárgott. Azt kiabálta:
- Miért nem megy iskolába? Végén.
- Ne késs, - mondta a fiú, és tovább állni.
Aztán a férfi felnézett, és így kiáltott Zhekinoy anyja:
- Ő megharapott egy kutya! Saját.
Anya kihajolt az ablakon, és látta, további egy pásztor. Top kutya tűnt kicsi, de anyám félelem növelte méretét a tigris. Azt kiabálta:
- Tiszta! Távolítsa el. Ő megharapta, bébi. Bred kutyák! Mindannyian harap!
A férfi hallgatott. A Zheka nagyon rossz lábát, és ő is hallgatott. Anya elrejtette a szobában. A fiú azt mondta a tulajdonos a kutya:
- Fuss el gyorsan, itt jön anyu!
A férfi nem fut. Mozdulatlanul állt, és a kutya megszagolta az aszfalt.
- Magamat hibáztatom, figyelmen kívül hagyni, - mondta, és zsebre egy gyűrött újságot.
És ott volt az anyám. Látta, hogy a rongyos nadrágot és vérző sebek.
- Mit tettél! - kiabálta a férfi, mintha ez nem egy kutya, aki megharapta Zheka.
Aztán anyám elkezdett kiabálni Zheka.
- Itt, itt, kutya szerető boldogtalan! Nagyon boldog vagyok. Talán most már dobja a fejét ezeket a kutyákat. És akkor - anyám ismét váltott a fogadó Shepherd - adsz nekem erre választ.
A férfi némán állt, és bűnös. Anya megfogta a kezem, és vonszolta Zheka haza. És az ember és a kutya nézett utánuk.
Az orvos megvizsgálta a lábát, és azt mondta: „Badarság!”
Anyu nem ért egyet az orvosával:
- Wow nonszensz! A gyermeket megharapott, és azt mondja - semmi.
De az orvos nem hallgat az én anyám. Felvette az ampulla jódot, nedves vattát, és tedd a sebre.
- Jaj! - Zheke tűnt, hogy az orvos nem tesz vattát, és a vörösen izzó parázs, és felkiáltott a fájdalomtól. De aztán ökölbe szorította a kezét, és megpróbált szorosan lehunyta a szemét, hogy ne sírj.
És amikor a fájdalom egy kicsit alábbhagyott, azt mondta összeszorított fogakkal:
Azt mondta: „nonszensz”, bár nagyon dühös volt a kutya. Az orvos nem szalagos fel sebet - olyan gyorsan gyógyul, - de rendelhető injekciókat veszettség.
- Nem volt őrült - Jeka mondta.
De anyám szavába vágott:
- Mad egyszer megharapott!
Az orvos elmosolyodott, és megnyomott egy fehér sapka a fején.
Este, amikor apám hazajött a munkából, és várta kellemetlen hírt: fiát megharapta egy kutya.
- Meg kell menni a rendőrségre - anyám ragaszkodott hozzá. - Hadd (anyám gondolt a gazda Shepherd) megveszi az új nadrágot.
- Semmi mást csinálni. Minden megtörténhet.
- Hogy van ez - mindenki! - Anya tört ki. - Velem ez nem történhet meg, mert nem kell egy kutya.
- És van egy kutya - nyugodtan válaszolt apa.
Jeka úgy érezte, hogy apa felébredt a fiú, aki régen kérdezte a kutya.
Minden nap ment a lövés. Azért jött, hogy a Pasteur ahol özönlöttek az egész városi ember megharapott kutyák. Uralkodott az engesztelhetetlen gyűlölet a kutyák. A sötét, zavaró folyosón, megvárni, amíg, megmart sötét hang azt mondta rémtörténetet gonosz kutyák és mutatja remek méret szemfogak, akik vájt a kéz, a láb és más helyeken. Bajuszos öreg motyogott ajkak, megismételjük a zavedonny:
- Szükséges, hogy elpusztítsa a kutyák. Azt mindet lövés.
Ezek az emberek elfelejtették, hogyan kell a kutyák a háború alatt hordozta a sebesülteket a csatamezőn, akik a bányák, és nem kímélve élete vetették magukat a náci tankok robbanóanyaggal hátán. Mintha semmit sem tudott a kutyák, akik őrzik a határokat, és így a tundra emberek, hogy az élet könnyebb a vakok számára.
Zheke fel akart állni, és elmondani az embereknek, kutyáknak. De aztán meghívták az irodában. Leült egy székre, és fehér, orzaya, figyelte, ahogy a testvér összetört ampulla és a felkapott egy fecskendőt. Fecskendő egy hosszú tű tűnt neki egy hatalmas üveg szúnyog félelmetes éles szúrás. Itt van egy szúnyog közeledik, pénzbüntetést zazhmurivaetsya és éles égető szúrás beleharap a szervezetben.
Az orvosok úgy gondolták, hogy ezek a felvételek védelme Zheka veszettség. Mama meg volt győződve arról, hogy meggyógyítja a szeretet a kutyák. Nem tudta, hogy folyik a Pasteur tétel pénzbüntetést magával visz egy bőr póráz karabélyt és egy ragyogó mellett a bal lábát lépve senki látható kutya, akinek a neve Dingo.
Egyszer az udvaron a tulajdonos találkoztam pénzbüntetést Véta. A férfi sétált kutya nélkül, és megy újságot olvasni. Rajta, mint mindig, csak egy rövid kabát, és ez látszott különösen hosszú lábak. Jeka köszöntem. A tulajdonos Shepherd felnézett az újságból, és megkérdezte:
- Hülyeség! - ismételte pénzbüntetést szavait az orvos. - Hol Véta?
- Home. Most járok vele a kora reggeli és a késő este, amikor senki sem az udvaron. Ő a kutya nem rosszindulatú, de minden megtörténhet. Bocsásson meg.
- Nem vagyok mérges rá, - mondta megnyugtatóan Jeka. - Holnap korán jött.
A férfi szeme felcsillant. Letette a papírt a zsebébe, és azt mondta:
- A múlt héten Véta kölykök.
- Kölykök! Láthatjuk őket?
Egy kis szobában egy világosszürke bolyhos szőnyeg rajzás lények. Olyanok voltak, mint a nagy golyó gyapjúból. Lazítson golyók, és mindegyik húzott vastag gyapjú szál - farok. Minden glomerulus nézett, szürke szeme, minden lógó puha kis füle. Kölykök mozognak minden alkalommal, felmászott egymásra, akkor nyikorog.
Pénzbüntetést leült eléjük a sarkukban, és a tulajdonos Véta állt mögötte, és nézte.
- Tudod kisállat őket? - kérdezte Jeka.
És a tulajdonos azt válaszolta:
- Akkor vegye le a kezét?
Jeka kiagyalt, és az egyik glomerulák találtam magam a kezében. Úgy szorította a hasára, és simogatta, mondván:
- Jó, jó, kicsi.
A tulajdonos mögötte állt, és mosolygott.
- Kaphatok egy kiskutya? - hirtelen kérdezte a fiú.
- Akkor anyu ezt nem teszi lehetővé - mondta a gazda, és Jeka azonnal megtorpant.
De vannak pillanatok, amikor kell egy ember, és ez szükséges ahhoz, hogy bátor döntéseket. Ez csak egy ilyen pillanat, és Jeka azt mondta:
- Engedélyt. A személynek kell lennie egy kutya.
Azt mondta: „Engedélyezés”, és azonnal megijedtem szavait. De már késő volt visszavonulni. Hangot hallott maga mögött Véta host:
- Nos, választani.
Zhekiny szemei, orrát. Ő kezdett választani. Úgy érezte, hogy ezek között aggregátumok kutyája - Dingo. De hogyan lehet meghatározni, aki egy labdát? Kölykök azonosak voltak, mint az ikrek, és mint az ikrek, egyaránt.
És akkor pénzbüntetést halkan:
Szürke szeme minden glomerulusokat a fiúra nézett. És hirtelen egy glomerulusoknál elválasztani a testvéreim és hengerelt Zheke. Gyenge lábakon engedett, de a kölyök akartam hívni. És pénzbüntetést rájött, hogy megy ez a kölyök.
- Itt van! - A fiú felkiáltott.
Elvette a kölyök karját és átölelte.
- Felnő egy kicsit - mondta a gazda, - és akkor vedd fel. Kivéve persze, hogy az anya.
- És ha felnő?
- Körülbelül három héttel később.
Három hét alatt - a huszonegy nap. Huszonegy ideje lefeküdni és felébredni huszonegy alkalommal. Ha lehetne csak huszonegy naptári szakadjon el a papír, és nem kell olyan sokáig várni.
Az egyik ilyen nap anyám megkérdezte Zheka:
- Hamarosan a születésnapját, mit adsz?
Jeka szánalmasan nézett az anya és lenézett.
- Fantázia - mondta csendesen Jeka.
- Mit adsz?
Jeka mély lélegzetet vett, mintha merülni, és csendesen formálta azt mondta:
Szeme tágra nyílt anyja.
Anya az ajkába harapott. Biztos volt benne, hogy a sebesült lábát, kegyetlen faszok örökre nyomot hagytak a szívét fia a szeretet a kutyák.
Jött a huszonegyedik napján. Minden ember, ez csak egy újabb átlagos nap. Mindenki számára, de nem Zheka. Ezen a napon átlépte a küszöböt a házát, szorongatva a gyomra saját kiskutya. Most a kölyök nem néz ki, mint egy gombolyag lóg egy szál. Úgy nőtt fel. Mancs erősebb. A szeme vidám bajt. És csak a füle lógott, mint két varrott ruhával.
Jeka lépett be a házba. Csendben sétáltak be a szobába. Leült a kanapé szélére, és azt mondta:
Azt mondta, „ez a” csendben, de határozottan elég.
- Mi ez? - Anya kérdezte, bár tökéletesen tisztában azzal, hogy ez egy kiskutya.
- Kölyök - Jeka mondta.
- Most vitte el!
- Ahol én elveszi ez?
- Ahol szeretné! Nem csak te megharapott egy kutya?
- Azt már begyógyultak. Nézd, - mondta gyorsan, és feltűrte a nadrágját pénzbüntetést.
- Holttestemen keresztül - mondta anyám.
- Ő egy telivér - védte kölyök pénzbüntetést - a családfa, mint egy grafikont.
- Nem számít! - Anya csattant.
- Egy személyt, hogy egy kutya - kétségbeesetten Jeka mondta, és megállt.
- Nos, itt. Vedd vissza oda, ahol hozott.
Elvette Zheka a vállát, és belökte az ajtót a kutya.
Jeka habozott kissé, mielőtt a zárt ajtó, nem tudta, mit kell tennie, leült a lépcsőre. Magához szorította, hogy ő meleg kis lény, akit az úgynevezett Dingo, és amely már saját póráz sárga bőr, fényes karabinerrel.
Jeka úgy döntött, hogy nem fog menni. Ez fog ülni egy-két nap. Míg az anya nem engedte haza a kiskutyát. Kölyök nem tud a súlyos események, amelyek miatt neki zajlott Zheka életben. Elbóbiskolt.
Aztán Apa hazajött a munkából. Látta a fia ül a lépcsőn, és azt mondta,
- Senki sincs otthon?
Jeka megrázta a fejét, és rámutatott, hogy Pope kiskutya. Apa leült mellé a fiát egy hideg lépés, és vizsgálni kezdte a kölyök. És pénzbüntetést néz apa. Azt is megjegyezte, hogy a pápa elég az orrát, és kényelmetlenül a lépcsőn. Aztán apa elkezdte simogatni a kutyát, és csettint az ember ajka az ajkát. És pénzbüntetést úgy érezte, hogy a pápa fokozatosan felébred a fiú. Ugyanaz a fiú, aki egykor maga is kérte a kutya, mert az a személy kell, hogy legyen egy kutya. Pénzbüntetést szemmel könyörögtek neki, mint szövetségest. És ez a fiú, mint illik egy fiú jött a támogatás egy másik.
Apa vette a kölyök kezét határozottan felállt, és kinyitotta az ajtót.
- Mi lenne, ha tényleg egy kiskutyát? - kérdezte az anyja. - Kölyök valami szép.
Anya azonnal észrevette, hogy a pápa felébredt a fiú. Azt mondta:
- Miért van ez? - Nem adtam a pápa.
- Tudod mi az a kutya? - anya kérte.
A pápa bólintott:
De anyám nem hitt neki.
- Nem, - mondta -, nem tudom, mi a kutya. Ez a gyapjú, a kosz, a bűz. Ez razgryzennye cipő és a névjegykártyák a padlón.
- Mi névjegykártyák? - Jeka mondta.
- Puddles - Pope magyarázta.
- Ki fogja megtisztítani? - anya kérte.
Apuci fiú rákacsintott Zheke:
Két, és nyertek.
Ők nyertek. És egy lakás a nyolcadik emeleten az új bérlő értékben. Ő tényleg eszik cipő, és elhagyja a padlón névjegykártyák. És ez nem megtisztítása után apa és Jeka, és anyám. De ha kopogtattak az ajtón, és kérdezd meg: „Adj egy kiskutya”, az első anya fogja mondani: „Több, mint a halott testet. És nem álom. "
Mivel ez egy kis, gyengéd, hűséges teremtés volt képes bizonyítani, hogy az anyám, hogy a személynek kell lennie egy kutya.
Írta / s: Nagyezsda Gryannik