Fransua Viyon
Francois Monkorbe, becenevén Villon (Villon) - a legeredetibb és tehetséges francia költő, a késő középkorban. Született 1431-ben egy szegény család, sok tapasztalt az életemben. Még egy párizsi tudós, Villon elesett a harcban megüt egy tőrt egy pap (1455). Hamarosan letartóztatták lopás. Ő vezeti a párizsi. Ettől az időponttól kezdődik csapongó élete. 1457-ben ő volt a rövid távú jelenik meg a bíróság a Karla Orleanskogo, ahol többek között részt vesz a költőverseny házigazdája a tulajdonos a kastélyt. Később Villon közelíti meg a banda a csavargók és tolvajok, nem csak a végén a börtönben, halálra ítélték. Miután 1463 eltűnt.
Villon költészete felszívódik a keserűség az akkori francia életet. Ez alapján minden éles disszonanciák. Birodalmából arisztokrata kurtuazii mi szállították egy zajos világ tele fanyar illata a városi élet, plebejus lelkesedés, a lény az utcákon és a burjánzó kocsmába. Villon pusztítja a hagyományos fényét a lovagi költészet. Ő kíméletlen realizmussal mutatja varratos oldalán az élet, a zug és legsötétebb. Gyakran előfordul, hogy a lírai ő festette a tragikus hangon. Sok a versek Villon - kiáltja az ember meggyötört viszontagságos élet és mindenféle kalandba. Villon szeretnék beszélni a halál hatalma, a múlandóság és múlandóság minden földi dolgot. A kereső a vigasz, ő fordul Madonna. Azonban, a legkevésbé Villon aszkéta volt, és egy szent. Ő nem utasítja el a bűnös világ és annak kísértései. Ő a nőket szeretik, tápláló ételek és mámorító bor. Azonban az ő szeretete impulzusok messze plátói fohászkodásokkal kurtuaznyh költők. Az Ő szeretete olyan erőszakos és fegyelmezetlen, mint a többi az életét. És Villon szerda egészen más. Ő szép hölgyek - vaskos fogadós és a szépség barlangokba. Villon néha rejtőzik a maszk mögött a pojáca, kigúnyolja magát és a világot, de a groteszk szarkazmus szerencsétlen diák még mindig lapul az álom egyszerű emberi boldogság.
Villon írt: „Small végrendelet» ( «Lais», 1456), „A nagy testamentum» ( «Testament», (1461), valamint számos egyedi balladák, köztük több ballada tolvajok szleng.
A "Big Will".
Azok közül, akik élnek, egyedül a soraiban -
Pénztárca Tuga és becsület sok,
Egyéb - rongyos nadrág
Leftovers kérnek a küszöböt,
Egy harmadik dicsőítsük Istent,
Az köpenyt zsírolvasztó,
És nem élnek szigorúan Christ -
A sorsa mindenkinek.
Te adtad nemes lord, egy csomó:
Élnek a jólét és a csendben,
Nem kellene panaszkodni -
Minden, élni, így nem bűn!
A szegény is - néhány Shisha.
Ó, Istenem, lágyabb velünk!
Azok felett szigorú bírósági csúcsokat,
Akivel adta grub.
Ballada a hölgyek hajdani
Mondd meg, hol az országban, mi árnyak
Lánya Róma, Flora, felbecsülhetetlen értékű drágakő?
Arhilla hol? Taida vele,
Nővér-barátnő felejthetetlen?
Hol van Echo, akinek azonnali választ
Zivile egyszer csendes Breg,
A szépség páratlan?
Sajnos, ahol a tavalyi hó!
Amennyiben Eloise, a bölcsebb,
Az egyetlen, akinek volt egy merész
Per Abelyar mentes szenvedély
És bement a szent menedék?
Hol van, a királynő, aki gőgös,
Buridan volt egy gonosz nevetés,
A zsákot leengedjük a hideg hab?
Sajnos, ahol a tavalyi hó!
Amennyiben Blanca liliom fájdalom
Kinek dallam meghódította a szirénát?
Alice? Beach? Bertha? és - akinek
A fellebbezés erősebb volt eskük lennoy?
Amennyiben Jeanne, amely ismert, fogságban tartott,
Tűz és halál a bűn a dicső?
Ahol a szeretője az univerzum?
Sajnos, ahol a tavalyi hó!
Ó, Uram! vágyakozva szerény
Heti és éves találkozni fogunk a futás,
Chorus betartja változatlan:
Sajnos, ahol a tavalyi hó!
.
Aztán teszi a szervezet
Foremothers, a talaj nedves.
Kis férgek zsákmány -
Ettem éhség él!
Azt könnyen elváltak a lélek,
Agyagból, az agyagot;
Ki elege van a szegénység,
Nem vágynak a hosszú élettartamot.
.
Majd én ajándékom a vak Párizsban
Egyébként nincs semmi szolgálni,
De nem árt párizsiak -
Tehát, hogy könnyebb szétszedni
Lehet a temetőbe, ahol egy tolvaj,
És hol St. rothadó egy koporsó,
Vak vagyok menetben
A szemüvegem - fárasztó pas homlokán.
Nem viccelek, Istenem, könyörülj!
Felismerni őket - nem könnyű feladat.
Élettartama alatt alszik a puha ágy
Mások inni, és zabál,
És még mások táncolni és énekelni -
De felhívja a korrupció;
Ki és hol van - szétszerelni
Csak a bűneit a nap vasárnap.
Látom koponyák vigyorog,
Halom csontvázak. Istenem,
Ki voltál? Írástudók? Fiscals?
Kereskedők egy vastag pénztárca?
Kosár-? nekem
Body elkorhadt a sírban.
Hol van az a mester, és ahol egy egyszerű tudós,
Azt észre már nem képesek.
Vannak, akik parancsolt minden,
Király püspök és báró
És azok, akik fejet hajtottak, -
Mindenki egyenlő a temetés után!
Körülöttem minden oldalról
Lie egymás mellett, úgyis,
És nincs király koronája:
Nincsenek mesterek és szolgák elmentek.
Kell szüntetni a mennybe
Lelkük! És testüket rothadt,
Body urak, nagy hölgyek,
Mi édes evés, ivás bor,
elegáns ruha viselése,
A selyem, szőrme tápláló hús.
De mi marad? Egy marék por.
Ne ítéljék el ezeket a Lord!
Ez a szomorú ajándék - a halott,
Knight és fukar szerzetes,
A tulajdonosok a várak és kastélyok
Megtanultuk, hogyan él a félelem
Vad szél száraz por
És az eső lemossa a csontok unalmas
Azok, akik nem pusztultak el a tét -
Bocsáss meg nekik, Istenem, könyörülj!
Tegyük fel, hogy a sír fölé az enyém,
Már tátongó előttem,
Írja be a feliratot kövérebb
Az a tény, hogy van kéznél,
Legalább korom egyszerű
Vagy valami ilyesmi,
Ahhoz, hogy valaki látta a kereszt,
Ó, jó gondolat screwball.
Van aludt a földön nedves,
Arrow Ámor ütött,
Tudós, gyötörte a sors,
Akinek a nevét - Fransua Viyon.
Barátai hagyta
Mindaz, amit ebben a világban.
Azok, akik már szerelmes, legalább egyszer,
Fölötte elolvassa ezeket a sorokat.
Igen eljön az ő lelke a paradicsomban!.
Szenvedett annyi fájdalmat,
Bezbrov, Bezus és szőrtelen
Golee stone, kavics,
Nem mentett egy fillért sem, aki
Úgy halt meg, mint egy kóbor kutya.
Igen, paradicsom eljön az ő lelkét!
Néha útjait uraim,
Felkiáltott: „Hol vagy, Krisztus”
Rúgások seggét, döfés a bajsza alatt
Egész életében, és a boldogság - vagy Shisha!
Igen, paradicsom eljön az ő lelkét!
Tudom, hogy ki van öltözött,
Tudom, hogy ki, és aki vidám a rossz hangulat,
Tudom, hogy a teljes sötétség és a fény,
Tudom - a szerzetes kereszt pas hasa,
Tudom, a csengetés rendetlenség,
Tudom, hogy hazudik a csövek Csövek,
Tudom, házasságszerző, aki, aki egy szülésznő,
„Tudom, hogy minden, de nem magukat.
Tudom, az Annals of távoli éves,
Tudom, hogy sok morzsa, száraz kenyér,
Tudom, hogy a herceg az ebéd,
Tudom - gazdag melegség és Suha,
Tudom, hogy süket,
Tudom - nem kell csinálni veled,
Tudom, hogy minden a dobozok a fül, az összes flopping,
Mindent tudok, de nem magukat.
Tudom, hogy ki dolgozik, és aki nem,
Tudom, hogy rózsás az öregasszony,
Tudom, hogy sok mindenféle jelek,
Tudom, hogyan kell nevetni kurva,
Tudom, hogy tölteni prostuhi,
Tudom - elment ilyen szeretettel,
Tudom - eltűnnek az éhség,
Mindent tudok, de nem magukat.
Tudom, hogy üljön le a méz legyek
Tudom halál, csákány, tönkretéve mindent,
Tudom, hogy a könyv, az igazság és a pletykák
Mindent tudok, de nem magukat.
költészet verseny Blois.
Én szomjan halnak a patak felett.
Nevetek a könnyek és a robot játszik.
Ahol ment, mindenütt az otthonom,
Idegen föld nekem - én szülőföld,
Mindent tudok, én nem tudok semmit.
Engem minden tisztább,
Ki lebeditsu távolság hívások.
Kétlem, hogy explicit módon, úgy vélem, egy csoda.
Meztelenül, mint egy féreg, buja összes mesterek.
Én minden elfogadott, kizárták mindenhol.
Vagyok fukar és pazarló minden.
Várok, és nem vár semmit.
Szegény vagyok, én kichus a dolgát.
Recsegő fagy - Láthatnám a rózsákat.
Valley of könnyek Örülök paradicsom.
Kindle tűz - és remegve visz,
A szívem otogreet csak jég
Ne feledje, a vicc, és hirtelen elfelejtem,
És nekem, megvetést - becsület.
Én minden elfogadott, kizárták mindenhol.
Nem értem, aki járja az ablak alatt,
De a csillagok az égen felismerni egyértelműen.
Elalszom éjjel, és a nap folyamán jó hangulatban.
Én a földön a futófelület óvatosan.
Nem mérföldköveket és köd bizalom.
Siketek hallani és megérteni.
És nekem üröm keserű méz.
De hogyan kell érteni, ahol az igazság rejlik, ahol a hóbort?
Hány igazságok? Nem tudom számolni.
Én minden elfogadott, kizárták mindenhol.
Nem tudom, hogy a hosszú - óra il év
Il patak tenger átgázol?
Az égből fogok menni hell'll tartózkodást.
Kétségbeesés ad nekem hitet.
Én minden elfogadott, kizárták mindenhol.
Válasz bánatom,
Saját kín, a döbbenet.
Nézd: Nem vagyok otthon,
De a kocsmában, nem az úton
És nem egy párt, itt vagyok - a börtönben.
Válasz, drágáim győzelem
Táncos, Kézműves és énekel,
Slick lendületes, pojáca dicsért,
Elegáns hölgyek ragyogó színek,
L itt hagyni Villon?
Ne kérdezd, miért,
Ahhoz, hogy ne legyen túl kemény,
Suma valaki, akit börtönbe
Ez a fényűző paloták.
Hazudik, nyomorult,
Böjtöl, ha fogadásból
Nem oldalán birka vacsorára,
Egy víz annyira sós kenyeret,
És nem széna alom.
L itt hagyni Villon?
Siess itt, a börtön!
Ő könyörög erősítést,
Ön nem tartozik senkinek,
Te urak és istenek.
Nézd - kinyújtotta a lábát,
A szánalmas rongyok öltözve.
Die - sóhajtasz válaszként
És ne feledd, itt az ideje,
De itt, közepette szegénység és a nyomor,
L itt hagyni Vinena?
Gyerünk, barátai az elmúlt években!
Hagyja, hogy a disznó akkor adott tanácsot:
Meghallgatását követően nyögi egy disznó,
Futnak utána követte.
L itt hagyni Villon?
négysoros,
Ki írta Villon,
Ítélték felakasztanak.
I - Francois, mi nem boldog.
Sajnos, várva a halál a gazember,
És mennyi súlyt e szamár
Hamar megtanulja nyakát.