előadás 26
1. axiology mint egy ága filozófiai ismeretek: a eredetét és fejlődését.
2. Filozófiai elméletek az értékek szerepe az állami rendszerben.
3. Az értékek mint kifejezés az emberi cselekvés létezik, mint tényező a személyes motiváció, a szocializációs folyamat és a változó emberi tulajdonságokat.
4. Az értékek, szükségletek, érdekek. Az érték és a haszon.
Axiology (a görög a Axia -. Érték, Logos - tanítás, a tudás, a tudomány) - a tanítás a formák és módszerek az értékes emberi kapcsolat a világ és a többi ember, a választás a referenciapontok a saját életüket.
Value tudat az egyik aspektusa a tudat, amelyben többnyire tapasztalt emberek hozzáállása az egyetemesen érvényes minták a kultúra és a marginális feltételei és lehetőségei az egyes építeni, és végre a jövőbeni projektek értékelésére más emberek és más államok az élet és tevékenység, valamint emlékét őrzik a múlt. A fő formája túlnyomórészt érték tudat: a jelenség a művészi kultúra (art), az erkölcs, a vallás.
A koncepció tsennosteyotrazhaet fontossága bizonyos objektív jelenségek az emberek életében. Értékes melléktermékek rajta képződött a folyamat az emberi Dey Térfogatáram, ahol háromféle gyártás: az emberek, a dolgok és gondolatok. Az első (és legfontosabb) érték az ember maga a sokféleség élete és munkája. Ez az előzetes ábrázolás merült fel azonnal, hanem inkább az volt az eredménye hossz-CIÓ az evolúció a társadalmi tudat. Az a hit, hogy minden ember értékes, tekintet nélkül korra, nemre, faji és nemzet, származás, stb keletkeztek lo és a megnövekedett elveszett képest egy személy, a legmagasabb értéket (Isten Szelleme), vagy azáltal, hogy a közös Zuko-Számozott társadalomban. Például a buddhizmus közötti egyenlőség az emberek és elismerése értékük volt köszönhető, hogy az a tény, hogy minden, ami születik van ítélve szenvedés és le kell győznie, és megtalálni a nirvána. A kereszténység, az érték egy személy látható a megváltás lehetősége a bűn és az örök élet Krisztus, és az IP láma ember értéke -, hogy magát Istennek és Execu-nenii akaratát.
A filozófiai axiology különleges helyet elfoglalva a probléma a szellemi értékeket. Ezek az értékek képezik bizonyos lelki CAPI-tal az emberiség felhalmozott több mint ezer éve, ami nem csak leértékelődött, hanem, mint általában, a szerelés. Beszélünk elsősorban az erkölcsi és estetiches-cal értékeket. Úgy tartják, hogy magasabb, mert sok szempontból meghatározza az emberi viselkedés más értékrendet.
Ami a morális értékek, a legfontosabb az a kérdés, hogy a kapcsolat a jó és a rossz, a természet NAV-stya és az igazságosság, a szeretet és a gyűlölet, érzékelik zhiz-nem. volt több, egymást követő egységek, ami a különböző ár-ség a rendszer az emberiség történetében.
A kérdés az értékek emelték Szókratész, aki tette, hogy a központi pont az ő filozófiája, és megfogalmazták azt a kérdést, hogy mi a jó.
Különböző történelmi időszakokból és különböző filozófiák hagy nyomot a megértése értékeket.
Így a középkorban, a társított értéket isteni lényeg, legyen vallásos.
Renaissance kiemeli az értékeket a humanizmus, az emberi tényező.
A modern időkben a tudomány fejlődése és az új társadalmi viszonyok nagymértékben meghatározzák az alapvető megközelítés a figyelmet a tárgyak, jelenségek, mint az értékeket.
Vannak többféle érték elmélet:
1. naturalista pszichológia
2. Aksiologichesky transzcendentizmus
3. PERSONALITY ontologism
4. Szociológiai értékfogalmak
1. naturalista pszichológia
Ez az irány képviseli olyan neveket, mint Meinong A., és R. Perry, J. Dewey Lewis. Szerint a naturalista pszichologizmus értékeket kell tekinteni objektív tényezők a valóság, amely empirikusan megfigyelhető, de a forrás társul biológiai és pszichológiai szükségleteit a személy. Ebből a szempontból, minden olyan tárgy, amely megfelel minden igényt az emberek, egy olyan érték.
2. Aksiologichesky transzcendentizmus
A fő képviselői ezt a trendet V. Windelband és Rickert. Szerint transzcendentalizmus értékek - nem objektív valóság és az ideális lény, amely kapcsolódik, hogy nem az empirikus, hanem „tiszta” vagy transzcendentális tudat. Úgy tekintik, amelyek függetlenek az emberi vágyak. Ezek közé tartoznak olyan értékeket, mint a szépség, az igazság, a jóság, amelyek öncélú, és nem olyan eszközként szolgál, hogy valamilyen más célra.
3. PERSONALITY ontologism
M. Shelerutverzhdal objektív jellegét értékeket, feltételezve, hogy az értékek a dolgokat, nem tévesztendő össze az empirikus jellegű. Ezek a több mint tartósabb és nagyobb elégedettséget megkapjuk tőlük. Szerint Scheler, a valóság értéke miatt „időtlen axiológiai sorozat Istenben”, amely tükrözi a tökéletlen szerkezet az emberi személyiség. Személyiség típus határozza meg a benne rejlő értékek hierarchiáját, és amely az ontológiai alapja a személyiség. Nikolay Gartman ezzel összefüggésben felvetette annak szükségességét, autonómmá értékek és axiology felszabadulását vallási telephelyén.
4. Szociológiai értékfogalmak
Mindenki él egy bizonyos értékrend, tárgyak és jelenségek, amelyek célja, hogy megfeleljen az igényeiknek. Más szóval, az érték kifejezi egy módja létezik a személy. Az egyes értékek képezik az értékrend (egy sor a legfontosabb tulajdonságait a belső szerkezete a személyiség nagyon fontos neki). És ezek értékorientációt képezik az alapját a tudat és viselkedés a személy, és közvetlen hatással van a fejlődés és a változás.
Így az érték nem egy tulajdonsága minden egy dolog, de a lényeg, és ezzel egyidejűleg a feltételt, hogy a teljes értékű tárgyat. Az objektum egy értéket, ha rá mutatott semmilyen különleges érdeke, ha képes kielégíteni bizonyos emberi igény. Az érték aránya határozza meg a személy (egyéni, csoport, osztály, osztály, a társadalom egészét). Az élet jelenségeinek, hogy különleges jelentőséggel bír az a személy, (vagyis) okoz a személy ki egy másik, az azonos fajtájú, vagy más. Értékelés lehetővé teszi, hogy rögzítsék a viszony, hogy nyit egy személy egy adott helyzetben (intézkedés keretében) között alkotóeleme a keresete (dolgok, események, emberek, stb) és értékek (jó, szép és szent, Isten, stb.)
Anisimov, SF Szellemi értékek: a termelés és a fogyasztás. M. 1988.