Életrajz - Stendhal (Henri-Marie Beyle) - Irodalmi Szójegyzék
1797-ben Stendhal Grenoble csatlakozott a Central School, amelynek célja az volt, bevezetés a köztársaság és a világi állam iskola helyett a vallási, és a fiatalabb generáció fegyverzet, a tudás és az ideológia a polgári állam, ami megfogant. Itt a srác volt érdekelt a matematika. Végén útját küldtek Párizsba, hogy csatlakozzanak az École Polytechnique, ahol soha nem jött. Stendhal érkezett Párizsba néhány nappal a puccs után 18 Brumaire, amikor a fiatal Általános Bonaparte ragadta a hatalmat és kijelentette, hogy első konzul. Aztán elkezdett felkészülni az utazás Olaszországba. 1800-ban, tizenhét Stendhal csatlakozott a hadsereg Napóleon. Ő szolgált ott több mint két évig, majd lemondott 1802-ben visszatért Párizsba a rejtett szándékkal, válás író.
Stendhal támogatója volt a eszményítésével Napoleon, ami tükröződik a munkáját. De a hozzáállása a Napoleon, különösen azután, hogy a legutóbbi felvétel a trónt Franciaországban és az átalakítás a császár volt, de nagyon kritikus. Néhány észrevétel Stendhal mutatják, hogy mennyire jól értett a despotikus és usurpatory törekvéseit Napoleon és a fenyegetés látta őt a szellem a forradalom.
Stendhal részt vett Napóleon kampány Magyarországon 1812-ben, Moszkvában volt, Szmolenszk, Mogilev tapasztalták a borzalmakat, a téli visszavonulás a francia hadsereg Magyarországról. Impressions Magyarország rendkívül erős. Látta, hogy a hősiesség a magyar nép, aki megvédte szülőföldjüket, és látta, hogy a kegyetlen zsarnokság az önkény.
Miután Napóleon bukása és a visszatérés a Bourbonok Franciaországban Stendhal megy Olaszországba, csak érkezések látogatás a hazát. Stendhal beleszeretett Olaszországban; Az ország játszott egy meglehetősen nagy szerepet vállalt a véleményét az író. Vonzotta az intenzív társadalmi életet Olaszországban. 1821-ben, a Carbonari felkelések zajlanak több városban (Nápoly, Torino). Sympathy Stendhal adta a motor bázis kormány azzal vádolta őt tartozó lázadók és kínálnak sürgősen hagyja az osztrák birtokok Észak-Olaszországban.
Legyen Olaszországban hagyott mély nyomot a munkálatok Stendhal. Tanult az elfogása olasz művészet, festészet, a zene. Ez az ország inspirálta, hogy a művek száma. Ez a munka a művészettörténet "History of Painting in Italy", "Séta Róma" újszerű "olasz Chronicles". Végül Olaszország adta neki a történet egyik legnagyobb regénye „A charterhouse Parma”.
Tartózkodó Franciaországban uralkodott Stendhal utálta a Bourbonok, ez lesz elviselhetetlen. Ez a hozzáállás az író, hogy a reakciót és a visszaállítás rendszer tükröződött a legjobb regényt. 1830-ban, Stendhal kapott a King Lui Filippa kinevezés trieszti konzul, de nem hagyták jóvá, a „megbízhatatlan”, Triesztben. Stendhal lett konzul a pápai állam Civita Vecchia. Merész, a független gondolkodás, empátia forradalom és jakobinizmus, az ateizmus teljes harci tiltakozás végzett munkák egyformán súlyos tartózkodása Olaszországban, és otthon.
Stendhal rosszul, de elég gyakran utazott Civita Vecchia rím. 1841-ben volt egy először gutaütés. Kapott egy szabadságot, és ősszel ismét Párizsba ment, azzal a szándékkal, hogy ott néhány napig. És hirtelen bekopogott a második ütést.
Halála után az író körül nevét kritikusok létrehozott egy „agyonhallgatás”. Az első, hogy beszéljen róla, és kénytelen figyelni Stendhal, Balzac volt. Calling Ctendalya méltó művész, Balzac azt állította, hogy megértsék csak a legmagasztosabb fejében a társadalom.
Creation Stendhal tartozik az első lépés a francia kritikai realizmus. Stendhal hozza irodalom a harci szellem és a hősies hagyomány a legutóbbi forradalom. A kapcsolat a felvilágosodás látható mind a művek és az ő filozófiája és esztétikája.
Stendhal hangsúlyozza, hogy a művész csak felel meg a célnak, ha ez vezet a társadalomban. Ha a művészek egyedül vannak, nem csatlakozik a tömegek, aztán - semmi.
Egy másik fontos pont: művészeti legyen őszinte. Az új „Vörös és fekete”, leírja a regény „egy tükör, amely lopakodott végig a nagy út.” Ha az út piszkos, ha van egy medence, ez elkerülhetetlenül a tükörben, és az ajándék lenne a hibás a tükör, amely tükrözi azt pontosan; Meg kell hibáztatni az út, vagy inkább a főfelügyelő az út, hogy ő volt a rossz házigazdák rajta. "
Végül az utolsó pont - ez a szükségszerűség tanulni Shakespeare. Stendhal azt írta, hogy a romantika nem tanácsos közvetlenül közel Shakespeare drámájában. Ez a nagy ember kell örökölni módon felfedezni a világot, amelyek között élünk, mert ő adja kortársai a műfaj tragédia, amire szükségük van.
Így a saját esztétikai nézetei Stendhal tanítványa és utóda a felvilágosodás. tanításuk fejleszti az új történelmi körülmények között, amely előírja kemény nyomot nézeteit és a harag, így nekik egy új minőséget. Minden követelmények art is kiállította kiszolgáltatva feladatok által előterjesztett forradalom.
Kommunikációs Stendhal megvilágosodáshoz vezethető terén filozófia - ő tanítványa volt a felvilágosodás materialista Diderot, Helvetius, Cabanis. Egy különleges hely a filozófiai nézeteit Stendhal veszi a kérdést az ember. Mint pedagógus, Stendhal azt állítja, hogy egy személy harmonikusan fejlődjön minden benne foglalt, a képesség és az erő, és irányítsa őket a javára a haza, szülőföld, a társadalom. Az a képesség, jó érzés, hogy hőssé váljon - ezek azok a tulajdonságok, amelyek meghatározzák a teljes körű személyiség. Egy kivételes helyet foglal el a filozófia és a munka tart szenvedély probléma. A megértése Stendhal szenvedély soha ellentétes az elme, és az irányítása alá. A hősök Stendhal regényeiben gyakran ugyanazt a racionalisták az ő szeretetében: Zhyulen Sorel, Fabrice, San Severino, még hatálya alá tartozó egy erős szenvedély, mindig tudnia ítélni ezek érzés, tetteikért vetjük alá őket szem előtt.
Ezért az irodalomban a XIX században, Stendhal teszi morál századi forradalom, a hit az elme, a harmonikus személyiség kultusza erős szenvedély. De védi az eszmék a forradalom, kénytelen azt állítani, hogy ezek a szent eszményeit távol a jelen, amely legyőzi a prózai polgári élet. Hősiesség szükségtelenné válik a gyakorlatban a polgári kapcsolatok, ahol túlsúlyban reménytelen butaság, a törekvés a nyereség, karrierizmus. Ilyen körülmények között, egy ember erős szenvedélyek, aki vágyakozik hősiesség nincs helye, és ez elkerülhetetlenül összeütközésbe került a polgári valóságot. Ez a tragédia a fő hősei Stendhal. A 20-as évek Stendhal írt egy csodálatos novellát „Vanina Vanini”, amely később a „olasz Chronicles”. Ebből kiderül, egy epizód a történelem, a forradalmi demokratikus mozgását Karbonárik Olaszországban.