D) a képesség, hogy egy következetes kiválasztása az áru-
48. Ugyanezen árcsökkentés összes termék viselkedést fogyasztói közömbösség a térképen kerül bemutatásra:
a) Ugyanebben közömbösségi görbét;
b) egy „magas” közömbösségi görbét;
c) egy „alacsony” közömbösségi görbét;
d) billenő közömbösségi görbét.
49. A marginális helyettesítési rátáját egy termék más eszközökkel:
a) Az egységek száma áru, amely akkor keletkezik, ha az ár a másik áru eggyel csökken pénzegység;
b) az egységek számát az azonos termék, amely a fogyasztó hajlandó feladni cserébe egy egység egy másik áru teljes közmű változatlan maradt;
c) az egységek számát az áruk, amelyekre a fogyasztás nő a megnövekedett bevétel egységnyi Denezh-nek, állandó fogyasztása más áru;
d) az a növekedés a határhaszon, ha a fogyasztás egy és más áruk nőtt egy.
50. Annak érdekében, hogy maximalizálja a hasznosságát, a fogyasztó részére:
a) töltik minden jövedelem fogyasztásra;
b) optimalizálja a beszerzési áruk rövid távú fogyasztási és tartós fogyasztási cikkek;
c) osztja bevételt úgy, hogy a marginális hasznosság minden előállított termék egységnyi de gyengéd volt ugyanaz;
g) tölteni a jövedelem horog az általános hasznosságát egyes előállított termékekre per pénzegység, ugyanaz volt.
51. A fogyasztói döntés akkor optimális, ha egy jó csere a marginális kulcs a másik:
a) egyenesen arányos az árak;
B) fordítottan arányos az árak;
c) az arányos csökkenése általános használhatóságát;
d) közömbös az arány az árakat.
52. A drágább jó, így:
a) a határérték alá aránya való helyettesítése szintén jó;
B) a határérték feletti sebességgel való helyettesítése szintén jó;
c) könnyebb helyettesíteni másik jó.
53. A jövedelem hatása ugyanaz a helyettesítési hatás, ha:
A) az összes elmentett jövedelem eredményeként csökkenti az árat megy a vásárlás a jó;
b) az a rész a jövedelem mentett árának csökkentésével megy a vásárlás a jó;
c) az elmentett jövedelem eredményeként az áremelkedés nem töltött vásárlására ezt a terméket;
d) csökkenti az árat az áru
54. A kereslet a cég termékei mellett tökéletes versenyképesség-ence:
a) teljesen rugalmas;
B) tökéletesen rugalmas;
55. A tökéletesen versenyző piacon, a cég:
a) gyárt egyedi termékek;
b) jön létre, nem árverseny;
B) irányított egyensúlyi ár;
d) részben szabályozott árakat.
56. A tiszta verseny piacon vannak formái versenyző távú küzdelem:
c) a termék differenciálódás;
g) árdiktálás.
57. Ami a tiszta verseny, amelynél a görbe a vállalkozás ugyanakkor az ár limit és a medián jövedelem:
c) a bruttó bevétel;
g) az összes fenti nem igaz.
58. Ami a tiszta monopólium, a vállalat:
a) egyetért a piaci egyensúlyi ár;
b) részben szabályozott árak;
c) az élen a árpolitikát;
D) teljesen szabályozza az árakat.
59. monopolpiac jellemzi:
a) bemeneti szabadságot;
b) Output szabadság;
B) a blokkolt port;
g) a termékek megkülönböztetése.
60. A profitmaximalizáló monopólium jelölhet:
a) a legmagasabb árat;
b) a legalacsonyabb árat;
d) a fenti.
61. Az összefüggésben monopolisztikus verseny, a cég-kiadó:
a) egy egyedülálló termék;
B) differenciált terméket;
c) szabványosított terméket;
g) a termék egyenletes.
62. Nem árverseny magába foglalja az összes nizheperechislen-nek, kivéve:
a) termékek megkülönböztetése;
b) a termék javítása;
D) bevezetése a magas termelékenységű technológiát.
a) a tiszta versenyt;
b) tiszta monopólium;
B) monopolisztikus verseny
64. Az összefüggésben oligopólium, a cég:
a) teljes mértékben ellenőrzi az árakat;
B) egy merev árpolitikát;
c) ellenőrzi az árat szűk határok között;
d) nem vonja ellenőrzés árakat.
65. A megtört kereslet jellemzi a viselkedését a oligopólium hajlamos:
a) összejátszástól;
b) az a hallgatólagos megállapodást;
B) az árverseny;
d) vezető szerepet tölt be az árakat.
66. monopolisztikus verseny hasonló oligopolisztikus piacon:
a) mentes minden belépési korlátok az iparban;
b) a vállalatok jellemzi stratégiai magatartás;