Az államosítás az ipar szovjet Magyarországon nincs alternatívája az államosítással
Főoldal> Példák> Ipari államosítás szovjet Magyarországon
Az államosítás az ipar szovjet Magyarország
Ez a probléma is volt egy jelentős nemzetközi dimenziója van. Befektetett eszközök tulajdonában lévő főbb iparágak külföldi bankok. A bányászati, kohászati és fémipari 52% külföldi tőke volt a gőzmozdony - 100%, az elektromos és elektronikai vállalata, 90% -a az 20 villamossal cégek állnak Magyarországon tartozott a németek és belgák, stb Nem elmélet nem tudja megjósolni a következményeket az államosítás a főváros - nincs tapasztalat a történelemben.
A bolsevikok várható a növények azonos ijesztő élmény, mint a föld. fejlődése a forradalom hozta magával nemcsak a spontán roham a föld a parasztok, hanem a spontán elfoglalása ipari munkások. Az ipar, valamint a mezőgazdaság, a forradalmi párt, majd a forradalmi kormány foglaltak le az események, ami sok tekintetben zavaros és terhelt őket, hanem azért, mert [ezek az események] volt a fő hajtóereje a forradalom, nem tudták elkerülni Annak érdekében, hogy támogassa őket.
A természetben a forradalmak, háborúk és éhínség, hogy elpusztítsa az egyéni érdekek és a magántulajdon egyének.
Megállapította, hogy a közös Kopikuz vezet teljes összeomlását Kolchugino enyém, mert hisszük, hogy az egyetlen kiút a válságból az átviteli Kopikuza a kezében az állam, majd a munkások Kolchuginsk én jön ki a kritikus helyzetet, és átvegye az irányítást a vállalati adatokat.
Mindezeket figyelembe véve, a dolgozók úgy döntött, hogy a gyár a saját kezébe, mint tartja a kötelessége, hogy az Ön figyelmét, mert meg kell tudni, hogy mit csinálnak a munka a területen.
Kérjük, ismerje meg véleményét a jogszabály.
Általában az alapja a Gazdasági Főtanács politika alapját a lenini koncepcióját „államkapitalizmus” készül a tárgyalásokra az iparmágnás, hogy hozzon létre a nagy trösztök és fél az állami tőke (néha nagy részvételével amerikai tőke). Ez éles kritikákat váltott a „bal”, mint a visszavonulás szocializmus egyfajta „breszt-litovszki szerződés a gazdaságban.” Érdemes megjegyezni, hogy ez a kritika is csatlakozott a baloldal szocialista forradalmárok, és még a mensevikek aki korábban azzal vádolta a szovjet állam a koraszülöttség a szocialista forradalom. A vita helyett az állam a szervezet az iparág nőtte ki magát az egyik leghevesebb viták a párt.
Lezárása után a Brest béke és a helyzet hirtelen megváltozott. Visszavonták a javaslatot, hogy „államkapitalizmus”, és ugyanabban az időben elutasította a „bal” a autonomisation vállalkozások munkás felügyelet alatt. Miután egy sor ülést képviselői a dolgozók és a mérnökök megkezdte a rendszeres és azonnali teljes államosítás. Ellen „lefts” érvet hozott fel, amely később fejlődött írásaiban Trockij és simán működött nyolc évtizede:, hogy az államosítás „gombokat a termelés továbbra is a kezében a kapitalisták” (formájában szakértők), valamint a munkástömegek vannak zárva a menedzsment. Válaszul azt hangsúlyozta, hogy a gyártási hasznosítás vált egy ilyen szükségszerűség, hogy szükséges feláldozni kedvéért elmélet.
Azonban van egy másik fontos tényező, amely nem került megvitatásra ilyen nyíltan, de kénytelen dönteni azonnal. Lezárása után a Brest béke német vállalatok elkezdték tömeges felvásárlás részvények nagy ipari vállalatok közé tartozik. Az I. Kongresszus a Nemzeti Szövetség CHX 26 máj 1918 megállapította, hogy a burzsoázia „igyekszik minden eszközzel eladni a részvényeket a német állampolgárok, megpróbál a védelem a német jog szerint minden hamisítvány, bármilyen fiktív ügyleteket.” Bemutatas fizetési részvények a német nagykövetség csak Magyarországon okozott anyagi kárt. De aztán kiderült, hogy a részvények a legfontosabb vállalkozások felhalmozott Németországban. Berlin tárgyalt a német kormány kártérítést az elveszett Magyarország német tulajdonban. Moszkvában, a jelentések, hogy a nagykövet Mirbach már kapott utasítást, hogy kifejezzék elleni tiltakozás a szovjet kormány államosította „német” vállalkozások. Volt egy fenyegető veszteség a teljes adatbázis a magyar ipar.